Minden napra egy film

Örökké

2018. november 19. - BBerni86

Családos, életes, családos.

Valentine 5 lánytestvér közül az egyik, aki a felnőttkort is megéli. Már 17 évesen jegybe jár, de időbe telik, mire a szerelme meg tudja győzni a lány apját, hogy képes lesz biztonságot nyújtani a lánynak. Összeházasodnak, sorra érkeznek a gyerekek. A fiúk után a nagyon várt kislány, vetélés után egy újabb csemete, aki begyógyítja aorokke.jpg sebeket. Férje halála után Valentine a gyerekeinek él, osztozva az örömeikben és majd belehalva a tragédiákba: ikrei elesnek a fronton, lánya súlyosan betegen hal meg a karjai között. Henri fia gyerekkori ideálját, Mathilde-ot veszi feleségül, és nagycsaládot alapítanak. Vetélések, gyermekhalálok mellett egyre bővül a család, végig szoros barátságban maradva Mathilde unokatestvérével, aki elrendezett házasságot kötött egy fiatal mérnökkel, de egymásba szerettek és közösen építette egy szép életet. Élnek, szeretnek, szenvednek, boldogok, halnak, gyermekeik folytatva a sort.

Különös film az Örökké, nem egy könnyed szórakozás. Már a művészfilmhez közelít, de azért annál könnyebben befogadhatóbb. Akinek van ideje két órára elmerülni benne, és nem csak a Marvel újabb és újabb sikerei kötik le, érdemes tenni vele egy próbát. Egyre kevesebb az ilyesmi próbálkozás, pedig van benne ötlet és mélység.

Ha a cselekményt nézem, nem tűnik soknak, és nem is érthető, hogy telik el ezzel közel 2 óra. A szerelmesek összeházasodnak, érkeznek a gyerekek. Van, aki felnő és szerelmes lesz, saját családot alapít, mások meghalnak. De mindig megy tovább az élet, a következők élnek és szeretnek, majd halnak. És, mégis, megtöltik a filmet.

A címet most kell idehoznom: Örökké. Az élet örök körforgása. Fel fogjuk ismerni a mintákat, ahogy hasonlóan szerelembe esnek a karakterek, gyászolják a betegségben elvesztett gyerekeket, a tragikusan vagy hirtelen odaveszett házastársakat. Az egész egy nagy körforgás, egy örökké mozgásban levő folyamat, amelyben az ember ugyanazt teszi, amit az elődei, és mégis mindegyik élet egy önálló csoda, ha ugyanazt is látjuk, amit már korábban, mert a felmenők is ezt az utat járják be. És ez vár az utódokra is.

Nagyon erős a film zenéje is, amely mindezt körbeöleli, szinte beburkolja. Mintha egy szimfónia lenne az emberiség élete, amely zeneként sodródik egyre előre. Eszembe jutott nem egyszer a Disney Fantáziája. Ott a zenék alatt láttunk rá komponált meséket, itt is hasonlót éreztem. Csak az élet szimfóniája alatt látjuk az emberek életét. Szimfóniát emlegetek, ebből sejthetitek, hogy klasszikus zenei az OST. Nekem nagyon tetszett, voltak benne nagyon szép dallamok, és nagyon jól kifejezte azt az ismétlődő, megújuló ciklust, amit az emberi életről mesél el a film.

Ad a filmnek a kosztümös környezete is egy pluszt. Szinte beleringat egy elmúlt kor csendes szépségeibe, miközben megvan a történet mába átnyúlása is. Mintha az idő nem is számítana, a motívumok mindig ugyanazok. Ettől függetlenül élveztem a szép ruhákat, lakásokat.

A casting is figyelemre méltó. Audrey Tautou líraian kezd, amit Melanie Laurent vesz át a film második felére. Berenice Bejo is nagyon szépen hozza a maga karakterét. Női film.

Bár nem egy könnyed szórakoztató film, szép alkotás, egy mára egyre kevesebbszer átélhető filmélmény, amit érdemes megengedni magunknak.

 

Örökké - 5/4 szinte zenemű, egy szimfónia az élet körforgásáról. Érdekes, neves színészekkel.

https://www.youtube.com/watch?v=WuoX3Pop_94

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr6814378962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.