Minden napra egy film

Black Mirror: Bandersnatch

2019. január 14. - BBerni86

Programozós, összeesküvés elméletes, játékfejlesztős.black-mirror-bandersnatch.jpg

Stefan Butler fiatal programozó az 1980-as évek elején. Van egy játékötlete: a Bandersnatch egy kalandos könyv volt, amiben a szereplők döntéseit az olvasó alakítja, és össze-vissza lapoz, éppen milyen fordulatot akar. Ezt szeretné átültetni egy számítógépes játékba is. A demót elviszi egy kiadónak, megveszik az ötletet, és Stefan belekezd a kidolgozásba. Közben igyekszik feldolgozni az anyja halálának traumáját, az apjával és a céggel való kapcsolatát. Egyszer arra jön rá, hogy a világa nem is igazi, csak forgatás. Máskor, hogy párhuzamos dimenziók vannak egymás mellett. Lesz belőle gyilkos, de halott is, több formában is. A játék pedig hol sikeres, hol borzalmas.

Érezted már úgy, hogy te sokkal jobban alakítanád a szereplők sorsát, mint ami a film készítőinek eszébe jutott, vagy amit most divatos beletenni? Ha igen a válasz, akkor a Netflix ad egy lehetőséget, hogy kiéld magad. Stílusosan a Black Mirror világával vezetik be az interaktív filmeket és sorozatokat a kínálatukba.

Mi az interaktív film? Volt gyerekkorodba olyan könyved, amiben a cselekmény egy-egy izgalmas pontján választanod kellett, mi történjen a szereplővel, és meg volt adva, melyik döntés esetén melyik oldalra lapozz? Nekem egy Hófehérke történetem volt ilyen, anno. Most meg itt a Bandersnatch. Ahol a film történetét alakíthatod ebben a formában.

Amibe konkrétan belekattantam. Mert nekem nem elég egy szimpla vég, ha már ilyen lehetőségem van, akkor meg akarom találni a lehető legjobb döntést. És zongorázod a lehetőségeket, és még mindig nem jó, már kiesik a szemed és zakatol a fejed, a vérnyomásod az egekben és nem jó. Újra! Szóval, értitek. Ahogy Stefan bekattan a filmen, produkáltam én is a tüneteket élőben. Aztán benyomtam a mindenen végigvezető verziót, amikor nem választok, csak megmutatják, mi merre.

És még jobban kiakadtam! Most komolyan? Egy hozzám hasonló megszállottnak ilyen végeket gyártani egyenlő egy halálos ítélettel! Keresed a jót, és nincs is? Komolyan?

De, ha kikapcsolom a tökélyre törekvő agyam, és csak a filmes élményt nézem, valahol zseniális, amit itt összehoztak. Több szinten tele van az egész utalásokkal, és tulajdonképpen arról szól a film, amit éppen csinálsz, ha a nyomkodós verzióba nézed a filmet. Csak ott nem filmet, hanem játékot gyártanak. Van olyan változat, ami kifejezetten posztmodern. Deadpool az egyik olyan karakter, aki tudtában van saját karakter voltának, és képes kibeszélni a nézőknek. A Black Mirror is kap ilyen olvasatot.

Ha a végigvezetős verziót nézed, még úgy is lehet értelmezni az egészet, mint a párhuzamos valóságok virtuális megfelelőjét. Hozzáteszem, nem könnyű befogadni. Figyelni kell, melyik verzió miben tér el egymástó, hogyan épülnek egymásra a rétegek. Álomjelenetekkel, víziókkal is megdobják az egészet, végig agymunka a film.

És, már utaltam rá, hogy megőrülni tőle. Ahogy a Black Mirror világban szokás, a happy end nem kopogtat be. Ezt tudom is, mégis, rajtam kitört a teljes elmebaj, mire végeztem vele.

Különben Will Poulter, Fionn Whitehead játéka elől a formátum nagyon elveszi a figyelmet.

Nagyon töröm a fejem, ez zseniális vagy iszonyatos élmény volt. Még alszom rá egyet.

 

Black Mirror: Bandersnatch - 5/5 zseniális vagy agyfárasztó? Én még nem állok készen az interaktív filmekre, megőrjít.

https://www.youtube.com/watch?v=XM0xWpBYlNM

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr5814560758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.