Minden napra egy film

A sóher

2019. február 08. - BBerni86

Változós, spórolós, családos.

Francois apja kénytelen volt megtartani a pénzt, imádott vásárolgatni. Olyasmiket is, amire semmi szüksége nem volt. Így a felesége azért imádkozott, a gyerekük legalább más legyen. Az ima meghallgatásra talált, még jobban is, mint amit az asszony valaha el tudott képzelni. Francois mindenre sajnálja a pénzt – spórol, bár a bankban már egy kisebb vagyon várja. Kuponnal vásárol, az utcai lámpa fényénél vacsorázik, messze elkerüli, aki születésnapia_soher.jpg meglepetésre vagy éppen nyugdíjas búcsúztatóra kérne hozzájárulást. Nem is szereti a környezete, magányos életet él. Ami akkor csapja fejbe, amikor beállít hozzá egy kamasz. A lánya, akiről eddig nem is hallott. Ugyanekkor a zenekarba új tag érkezik, aki megtetszik a férfinak. De hogy családja, szerelme lehessen, változnia kell. Sikerülhet neki?

A franciáknak már köszönhetünk egy nagyon spórolós alakot: Moliere már halhatatlanná tette a maga fösvényét. De mivel a történetek örökké élnek, és az emberi viselkedés nem nagyon változik az eltelt évszázadokkal, most a francia szórakoztató filmek hoztak el nekünk egy férfit, aki maximálisan fogához veri a garast.

A műfaj abszolút vígjáték, ami két panelből építkezik. Egyrészt, humorforrásként használja, hogy Francois hogyan és mennyire igyekszik megfogni a pénzt. Elképesztő módszerei vannak, ami az átlagos embernek eszébe se jutna. Mert az, hogy inkább sétál, hiszen sajnálja a buszjegyre a pénzt, még nem olyan meglepő. De amikor rendszeresen gyomorpanaszai vannak, mert a lejárt szavatosságú ételeken él, az azért már elgondolkoztató.

Nem tudom azt mondani, hogy igazán vicces lenne a film, nekem erőltetett volt sokszor. Már átmegy karikatúrába, ahogy a férfi garasoskodása az élete minden területén jelen van. Pl. hogyan lett belőle apa? Még óvszert venni is sajnált, minek, ha volt még régebbről nem használt? Igaz, hogy a szavatossága évekkel korábban lejárt, de újat venni? Elképzelhetetlen!

Másodrészt családi, érzelmes film is akar lenni. Laura ott van az életében, és bár eleinte csak tehernek érzi, hogy használja az áramát és a vizet, lassanként érezni kezdi, mit jelent, hogy van itt vele valaki, aki felnéz rá. Ahogy ezt az érzést megismeri, már szeretné továbbra is megkapni. Talán, kiérdemelni is.

És, ami a film legjobban elkapott pontja, hogy nem sikerül azonnal megváltoznia. Ráébred, milyen ember és más akarna lenni, de ez nem megy könnyen. El is bukik párszor. Ettől lesz hitelesebb, emberi a karakter. De hogy szerethető is lenne? Az már fogósabb kérdés.

Dany Boon tényleg meghatározó francia komikus, már hozzánk is áramlanak a filmjei. Franciaországban még inkább, szeretik. És amivel az előző gondolatomhoz kötődnék, mindezek ellenére nekem egyszerűen nem szimpatikus. Így a karakterei is eleve hátrányból indulnak, annak okán, hogy Boon játssza őket. Már nagyon rutinosan, felismerem a karakterei között a rokon vonásokat. Akinek egy bejön, nyugodtan nézheti a filmjeit, a többi is tetszeni fog. Én meg filmenként küzdök az ellenszenvemmel.

Komédiaként nem a látványvilág dominál, a karaktereken van a hangsúly. Kevés helyszínen is forgott, de nem is kellett több. Ilyen téren nincs panasz.

Az átlagos Boon minőséget hozza, de annál semmivel sem többet. Egyszer nézhető.

 

A sóher - 5/3 Boon rutinból hozza szokott karakterét. A filmen is a rutin érződik, korrekt, de nem több.

https://www.youtube.com/watch?v=zWJhSx76IqM

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr1314614142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.