Minden napra egy film

Családi bunyó

2019. március 19. - BBerni86

Sztárrá válós, családi, pankrációs.csaladi_bunyo.jpg

Saraya és Zak gyerekkora kicsit sem volt átlagos. Az apjuk börtöntöltelék bankrabló, az anyjuk öngyilkosjelölt volt, akik egymásban és a pankrációban találták meg a túlélés módját. Mindkét gyereket bele is nevelték a bunyó világába. Családi műsorokon léptek fel, és arról álmodtak, hogy egy nap WWE sztárok lesznek. A testvérekre fel is figyel egy amerikai ügynök, aki meghallgatásra hívja be őket. Saraya megtetszik neki, de Zak nem. A lány kap egy esélyt a nagyok között, a bátyja nem. Ez megviseli a kapcsolatukat is, ami még jobban megnehezíti a lány útját az Államokban. Kicsinek, suttyónak érzi magát, egy kívülállónak, akinek esélye sincsen. Egyszer a felkészülést is majdnem félbehagyja, de a család jókor van jó helyen, hogy visszatereljék a harcosok útjára.

A pankráció annyira amerikai szórakozás, hogy szerintem nincs is nálunk semmilyen hagyománya. Talán két dolog miatt ismerjük páran: mert tudjuk, hogy Rock ebből a közegből érkezett és lett sztár, vagy láttuk Mickey Rourke Oscarra jelölt alakítását, mint kiöregedő pankrátor. (Ok, közben lett egy Netflix sorozat is, de az azért kicsit más.)

Most kapunk egy újabb szeletet ebből a kultúrából, egy megtörtént eset alapján. Rockot se véletlenül emlegetem, mert eléggé szívügye volt a színésznek ez a projekt. A nevét adta hozzá, eljátszotta benne saját magát, és elég komolyan besegített, hogy a WWE is beadja hozzá a derekát.

A végeredmény pedig teljesen OK lett. Nézhető családi filmnek, de simán nézhető sportfilmnek is. Itt is megvannak azok a stációk, amiken pl. egy Creed vagy egy Rocky keresztülverekszi magát. Van egy tehetséges, de elsőre esélytelennek tűnő sportoló, aki nekifeszül az edzésnek. Lesz megingás, lesz családi támogatás, lesz diadal, hogy aztán a nagy meccsen is bizonyítson. Szokás szerint nekem az edzés most is jobban bejött, mint maga a végső harc, de a legtöbb sportfilmmel így vagyok.

Mindezek mellett pedig nagyon családi is ez a film. Van benne szülők – gyerek, testvérek közti kapocs is elég erőteljesen. Nem meseszerűen, ezek a családtagok balhéznak is. De nagyon szeretik egymást, és amikor kell, ott vannak egymásnak. Amikor Zack van megsüllyedve, és túl kell élnie, hogy az álma soha nem lesz valóság, a húga világítja meg neki, hogy miért és kiért van még értelme folytatnia. Amikor Saraya bizonytalanodik el, Zack a támasz. Ez erősebb, mint a féltékenység vagy a sérelmek. Összetartanak, együtt erősebbek, és ezt szívesen néztem is.

Ahogy már említettem, a pankráció nagyon nem a világom, így nem tudom megítélni, mennyire ütősek a bunyók, amiket itt mutattak. Látványosnak tűntek, nekem rendben voltak, de újfent megjegyzem, nekem nem ez volt ebben a filmben sem a lényeg.

A szereposztás egyszerre meglepő és erős is. Florence Pugh nagyon elkapta a karakterét, a Lady Macbeth óta talán ez a leginkább neki való figura. De van még itt Lena Headey, Nick Frost, Vince Vaughn, Dwayne Johnson és Jack Lowden is. Úgy éreztem, a színészek is szerették ezt a munkát, olyan szerethető lett az egész.

Jót vártam, jó filmet is kaptam, per pillanat nekem szimpatikusabb, mint a Creed 2 volt.

 

Családi bunyó - 5/4 a klasszikus sportfilmek eszköztára is benne van, komédiának is ok, jó szereposztással.

https://www.youtube.com/watch?v=Wjt84g_mu1o

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr5614692768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.