Minden napra egy film

A tanárnő

2019. május 06. - BBerni86

Tehetséggondozós, verses, megszállottas.

Lisa imádja a költészetet, és rendszeresen el is jár egy irodalmi csoportba, ahol igyekszik fejleszteni a képességeit. Van egy szerető férje, három kamasz gyermeke, egy szeretett állása, mint óvónő. Ám minden a feje tetejére áll, amikor meghallja az egyik gyereket szavalni az előkészítő csoportban. Lejegyzi a kis Jimmy versét, a_tanitono.jpgjónak találja, és a csoportban is előadja. Akkor még a sajátjaként áll elő vele. Figyelni kezdi a gyereket, aki rendszeresen áll elő pár soros költeményekkel. Lisa általa végre megélheti, milyen, ha a művészete miatt szeretik az embert. Mindent igyekszik is elkövetni, hogy a kisfiú költői énje kibontakozhasson. Mindent ez kezd felülírni: sem a családja, sem az állása, semmi nem olyan fontos már, mint hogy Jimmy megalkossa a költeményeit.

Filmfesztiválra vitt komoly darab, így senki ne számítson arra, hogy ez a film könnyed kikapcsolódást gyújt neki. Dráma, méghozzá elég különös kérdéseket feltevő darab. Kicsit rágom még magam is, noha már végigértem a filmen.

A cselekmény nem sok, de pszichésen az. Adott egy tanárnő, aki felfigyel a tanítványa képességére, és igyekszik azt kiaknázni. Szavaltatja, tanítja, lejegyzi a gyerek sorait. Közben eljár a költészet órákra, és a gyereket felkészíti az első előadására. A tényleges történés csak ennyi, mondtam, nem sok.

Viszont az út, amit Lisa bejár, annál több. A kiinduló ponton boldog embernek tűnik, aki megtalálta a helyét a világban. Ugyan van egy álma a költészetről, ami úgy tűnik, csak álom marad, de ez nem okoz törést a mindennapi életében. Jimmy tehetsége viszont elhozza ezt a törést. Különös, ahogy a gyereken keresztül a saját álmait igyekszik megélni. Az elején bele is kóstol a személyes sikerbe, még a tanárával is belemegy egy viszonyba, amit a korábbi énje nem tett volna meg. A művész Lisa viszont igen, miközben az igazi művész nem is ő, hanem a gyerek. A nő az, aki tudja, hogy nem adhatja elő a verseket a sajátjaként, de kárpótolná, ha ő lenne, aki elindítja a gyereket a tehetség útján. Megszállott lesz, és egyre mélyebbre süllyed. A végén mintha egy egészen más nő lenne, mint akit megismertünk.

Az ő személyesen drámáján túl gondolkozhatunk azon is, mi szolgálja a gyerek érdekeit. Ő még fel sem fogja, mit tud, vagy a tanárnő szerint mit tud. Gyerek akar lenni, nem művész. Az apja sem szeretné, ha Lisa egy kis Mozartként kezelné. De szabad hagyni a tehetséget parlagon heverni? A zseniképzés tematikája jön elő, amit láttunk már filmen, és sorozatban is. A Young Sheldon, vagy a Chris Evans főszereplésével készült A tehetség is ezzel a kérdéssel foglalkozik többek közt. Nekem különben az átmenet tetszik, ami ezekben a filmekben is megvalósul. Hagyni kell gyereknek lenni, nem kiszakítani a kortársak közül, de olyan plusz órákat biztosítani neki, ahol gondozzák a képességet. Így Lisa tettei számomra negatívak: ő megszállottként nem ismer kompromisszumot, erőteljesen löki a gyereket a neki tetsző irányba, és szíve szerint csodagyereket csinálna belőle.

Sokat köszönhet a film a főszereplőjének, Maggie Gyllenhaal remekül alakítja Lisa arcait. Simán viszi a filmet a hátán. Gael Garcia Bernal is itt van, de halvány a nő mellett.

Egyszer érdekes volt, de most nem vagyok drámára hangolva. Túl messzire megy a nő.

 

A tanárnő - 5/3 Maggie Gyllenhaal remek színésznő, de a történet nem tetszett. A tanárnő nagyon kattant.

https://www.youtube.com/watch?v=Iaa1c4Tp-f0

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr5514809670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.