Balesetes, tengerészeket mentős, politikai kérdéses, életben maradásért küzdős.
A szovjet katonai vezetés mindenre kész, hogy azt a képet sugallja a nyugatnak, hogy még mindig komoly katonai erőt jelentenek, és komolyan számolni kell velük. Miközben a tengerészeket fizetni sem tudják, komoly hadgyakorlatot tartanak északon. Ám az egyik legfontosabb tengeralattjáró, a Kurszk komoly sérülést szenved el. 
Egy robbanás miatt a tengeralattjáró nagyja süllyed, a víz egyre jön, a levegő fogy, a kevés túlélő esélyei egyre fogynak. Mire rájönnek, hogy van még kit menteni, már sok időt vesztettek és technikailag sem kész a katonaság segíteni a sajátjain. A politikusokat pedig sokkal jobban érdekli a látszat, minthogy életeket mentsenek meg. A családok, a nyugati országok is küzdenének értük, míg a tengerészek az életben maradásért harcolnak a Kurszk gyomrában.
A XX. század két nagy diktatúrát is kitermelt Európában, melyekről nem győznek filmeket készíteni. A náci Németország az egyik, amely populáris filmtől kezdve komoly drámákig előfordul minden zsánerben. De a szovjet élet borzalmai is sok filmet ihlettek.
A Kurszk megtörtént esetet dolgoz fel, egy dokumentumregény alapján. Olvastam a könyvet is, és elmondható, a forgatókönyvvel jó munkát végeztek. Miközben sok elemet megtartottak az eredeti történetből is, izgalmas filmmé faragták az eseményeket. Kalandosabb, máshol vannak a hangsúlyok, mint a könyvben.
A regényből az maradt meg bennem, hogy a szovjet vezetés milyen könnyen áldozott fel tucatnyi életet is, csak segítséget ne kelljen elfogadnia a versenytársaktól. A politikai machinációk, az értelmetlen játszmák, melyek nem vezettek sehova. A film is mutat ebből részeket, de nem erre tette a hangsúlyt. A regényben arról olvashattunk kevesebbet, a hajóban rekedt túlélők miképpen próbáltak életben maradni – a film pedig inkább ezt mutatta meg.
Mivel valósak az alapok, nagyon elszállni nem lehetett, és nem lehetett olyan véget adni neki, mint a Manson gyilkosságoknak a legutóbbi Tarantino filmben. Ez egy tragédia története, de egyben kalandfilm is, melyben katonák összetartását és helytállását mutatták be.
Jól eljátszottak azzal, hogy a politikusokat minél ridegebbnek és gonosznak mutassák, míg a hajóra összetartó, családcentrikus katonákat tettek, akiknek az életéért akkor is drukkol a néző, ha a történelemből tudja, mi lett a tengeralattjáró és a legénységének a sorsa.
Nem orosz film, így azon sem kell meglepődni, mennyire pozitív színben mutat minden más államot és a segíteni akaró nyugatiakat. Russell, az angol flotta egyik vezetője a film egyik legpozitívabb karaktere, aki mindent megtesz, hogy megmentse az elsüllyedt tengerészeket. Éles ellentétben áll az oroszokkal – amit vizuálisan is kifejeztek. Russell Colin Firth lett, akiről sokaknak az angol úriember kifejezés ugrik be. El se tudom képzelni gonoszan, ő rendszeresen hősöket és jó embereket játszik. Ezzel szemben az orosz vezetés ijesztőnek mutatott öregemberekből áll, akik fess fiatalembereket és családapákat hagytak meghalni.
Sikeresebbnek szánták a filmet, mint ami végül lett. Ez a szereposztáson is látszik, mert európai nevekkel töltötték fel a stábot. A filmet Matthias Shoenaerts viszi a hátán, aki most is nagyot játszik. Seydoux egészen halovány mellette.
Egyszer érdemes megnézni, már csak azért is, mert ez megtörtént.
Kurszk - 5/3,5 van egy-egy drámai tetőpont, izgalmas rész a hajón – de az üzenete élesebb lenne.
