Biztos vagyok benne, hogy már áradoztam arról, Steven Knight mennyire jó sorozatokat csinál. Történelmi drána, bűnszervezetek, azok neki pokolian mennek. A filmjeiért annyira nem vagyok oda, de ha a sorozatait kellene tetszés szerint sorba rakni, nem is tudom, mit lakotnék. Túl sok minden tetszett tőle.
Ez a sorozat előzetesen nem vonzott be. Már a bokszolós téma elvesztett - nem éppen az a sport, ami le tud kötni. Pláne, hogy azonosítom a Rockyval, ami az öcsém egyik kedvenc filmje vagy filmes univerzuma, mára már ezt is írhatnám róla. De A Thousand Blows a címével ellentétben összetettebb történetet tud magáénak.
Itt elmesélem, hogy Knight sem harapott rá elsőre az ötletre. Igaz, nem a bokszolókkal kezdődött. A Forty Elephants női búnbandáról szerettek volna filmet készíttetni vele, de az nem kellett neki. Aztán jött a bokszolós történetszál, össze lettek gyúrva és megszületett a sorozat. Valóban, önmagában egyik szál sem töltené ki a játékidőt. De a kettő együtt? Kaptunk egy olyan elegyet, hogy egyik rész után muszáj nézni a másikat.
Knight megint összerakott nekünk egy bűnös nagyvárost, a mocskos oldaltól megfogva. Jamaicából érkezik Londonba Hezekiah és Alec. Nagy álmokkal, hogy a valóság még inkább beléjük rúgjon. Hezekiah azonban ügyesen bokszol és ez éppen az a kor, amikor sport kezd lenni, az ököllel egymás félholtra verése helyett a kesztyűs bokszolás és klubok, bajnokságok emelkednek fel.
Mary Carr több akar lenni, mint az anyja lánya és az Elefánt Fiúk egyik embere. A saját, női bandáját rakja össze és egy nagy balhéra készül. A királynő kínai látogatóinak szánt ezüst szettet akarják ellopni.
Henry Goodson a testvérével visz egy kocsmát, kisebb bűnkirály és a környék puszta öklös bokszmérkőzéseinek koronázatlan királya. Mivel Hezekiah elsőre megveri - ha csalnak és le is léptetik a férfit -, 'Sugar' bosszút fogad. Közben a szintén bokszoló, a bátyjánál higgadtabb és okosabb Edward áttérne a boksz új ágára és fejlődne, erre terelve a testvérét is. Az azonban nem kicsit tesz be a terveinek, hogy Henry hiába megy Mary után, aki inkább Hezekiah-t választaná.
És ez még csak pár szín. Jönnek bűnbandák, a boksszal kapcsolatos szervezetek és bajnokság, a mellékszereplők saját történetei. Csak 6 rész az első évad - a második is annyi lett különben -, de annyi minden történik benne, hogy egy percre se hagyjon unatkozni.
Knight nagy abban, hogy kétes vagy sötét alakokat emeljen fel. A Peaky Blinders és Thomas Shelby kacsán láttam egy kritikában, hogy Shelby nagyon nem jó ember. De egyszerűen muszáj nézni, hogy mit talál ki és mit csinálnak a bandával. Ez az érzetem volt most is. Mary, a Goodson-fivérek, a nemesi körök - bűnös lélek mind. De egyszerűen nézni kell, mire jutnak magukkal és egymással. Hezekiah igazabb náluk, de éri most elég pofon - nem fizikailag értve, bár azt is kap -, hogy akár ő is sötétebb útra tévedjen.
Jó történet, jó karakterek és erős a szereposztás is. Kit kellene dicsérni? Röviden, mindenkit lehetne. Ritka, de ez olyan sorozat, amikor minden szálat és szereplőt szívesen követtem. Adná magát Stephen Graham átlényegülése, nem csak fizikailag, de érzelmileg is rengeteget beletett Sugar alakjába. Az a látszólagos sztoikussága, ami aztán felizzik és valósággal dühöngő őrült lesz. Erin Doherty, akinek már az angolja húzta a fülem. Mennyire másként beszél álcában és a maga formájában - de az is, ahogy a színésznő fel tudja villantani a számító, rideg karakter szívét egy-egy kényes helyzetben. Jason Tobin, aki az egyik legszimpatikusabb alakot játssza, és még ő is rideg gyilkosba átmenni. Malachi Kirby szerintem a 2. évadban lehet izgalmasabb, mert most az álmodozót kaptuk, aki haladt az álma felé. De milyen lesz, mennyi új színt kap a kiderült igazságokkal?
Jól is néz ki a sorozat. London arcai. A korszak. A kosztümök. De még a bokszot is lehetne írni. Simán értem és látom belőle, mi a különbség a szabad és a kesztyűs bokszolás között, pedig erről aztán fogalmam se volt korábban.
Év elején kijött a második évad, abszolút érthető módon. Szerette a kritika, a közönség, jó történet és jó színészek. Előzetesen nem sok reményem volt benne, de nagyon bejött. Szóval, majd mesélem, milyen lett a 2. éévada.
