MOZI:
- Brightburn - horror, egy újabb ijesztő gyerekkel bővül a zsáner.
- Csaló csajok - A Riviéra vadorzói női változata erős szereposztással, érdekel is, milyen lett a végeredmény.
- Tiéd a világ - francia krimis komédia, egy kisstílű gengszterről, aki az áloméletére gyűjtene.
- Pokémon, Pikachu a detektív - erre nem találok szavakat. Félig animált, félig élőszereplős, családi kaland?
DVD:
- Űrdongó
- A Csempész
Kémes, hackertámadásos, egyedi módszeres.
Johnny English már visszavonult a kémkedéstől, most egy bentlakásos iskolában tanítja a gyerekeket. A tanárok nem is sejtik, hogy óráin micsoda kémkedési tippeket oszt meg a gyerekekkel: a bombakészítés ugyanúgy a tananyag része nála, mint a rejtőzködés. Az országnak azonban újra szüksége lesz az ügynök képességeire: 
valaki feltörte az adatbázisuk, minden kém lelepleződött. Sorozatos támadások bénítják meg az országot, például az összes közlekedési lámpa megbolondul. Mivel már nyugdíjas, Johnny nem volt a rendszerben, így visszatér kideríteni, ki áll a támadások mögött. Míg a miniszterelnök asszony egyre inkább egy high-tech zseni ötleteiben látja a helyzet megoldását, Johnny a régi módszerekkel jut egyre közelebb a minden mögött álló férfihoz egy csinos orosz kémnő bevonásával.
Rowan Atkinson brit komikus, akinek van egy ikonikus karaktere. Mr. Bean. Újabban egy másik ikonikus figura bőrébe is többször belebújt, ő lett a BBC Maigret felügyelője, ha ezzel nem is tudott akkora sikereket elérni, mint a kétballábas másik figurával. Lehetne fejtegetni, miért igyekszik még egy karaktert visszahozni a köztudatba.
Johnny English a legendás brit kém, James Bond paródiája. Ezzel a filmmel már a harmadik mozis kalandot kapja, és nem bírok szabadulni a kérdéstől, kinek volt erre szüksége. Nekem nem, de bizonyára vannak, akik örülnek annak, hogy Atkinson a komikusi vénáját vette elő ennek a filmnek a kedvéért, és nem a komolyabb Maigret énjét. (A magam részéről a könnyedebb kémes, paródiás vonulatból jobban szeretem az amerikai változatot, a Zsenikémet Steve Carell főszereplésével.)
A film története alapból paródiának tűnik. Minden ügynök lebukott, hát a nyugdíjból hozzák vissza Johnny-t. Durva, de sokkal szívesebben néztem volna egy olyan filmet, amiben az iskolában tanít, és az osztályát tanítja kémes trükkökre. De visszatér a szolgálatba, és pillanatok alatt el is vesztettem a fonalat.
Mert Johnny nem nyomoz, csak belebotlik a dolgokba. Ha valami sikeresen össze is jön neki, az mindig inkább a véletlen műve, nem a szándékos tetté. Ilyen a film utolsó megoldása, ahogy megakadályozza a hacker tervét. Ilyen, amikor kicselezi a kémnő gyilkos terveit, pedig ő csak táncol, észre sem veszi, mi folyik körötte.
Idegesít engem az ilyen figura, nem szórakoztat. Ami működő poénja van, vagy inkább az elviselhetőbb a jó szó, az a mr. Bean örökség. Ahogy táncol, beleragad a páncélba és éppen a legrosszabbkor esik le róla, elmenne egy Bean moziban is.
Casting. Rowan Atkinson – nekem nem tetszik eleve a Johnny English karakter, így nem tudom minősíteni, milyen színészi munkát végez vele. Emma Thompson a miniszter asszony szerepében ripacskodik kissé, de a film rosszfiúja, Jake Lacy is ilyen teljesítményt nyújt. Mondjuk, egy paródiába ez simán belefért. Olga Kurylenko szerepe is kimerül annyiban, hogy szép. Nem ezért a filmért jelölik egyiküket sem díjakra.
Azt azért látni, hogy pénzt tettek bele. Az akciójelenetek korrektek, de mivel a történet eleven nem tetszett, ezek sem nézették velem.
Kémek? Britek? Maradok Kingsman rajongó, miért nem inkább azt néztem újra?
Johnny English újra lecsap - 5/2 nem jött be a humora. A történetet is untam, a látványa is semmilyen, de nem is nevettem.
Rendőrös, kiképzős, baráti társaságos.
John Nolan életében egy korszak véget ért: elvált, elvesztette az építőipari vállalkozását. A semmiből kell újrakezdenie. A bankban részese lesz egy rablásnak, amit ő is segít megoldani. Ez új célt ad neki: rendőrnek áll. A kiképzést követően a Los Angeles-i kötelékben kap helyet, mint újonc. A parancsnok ugyan támogatja a munkájában, de a kiképzője és a felettese is hangsúlyozza, hibának tartja, hogy középkorúként akar rendőr lenni. Ez a fiatalok pályája. Szerencsére a kiképzésről vele tart két barátja, és tudják egymásban tartani a lelket. Lassan John is bizonyítja, hogy talán ő a legidősebb újonc, de vannak olyan képességei, mellyel hasznos lehet a testületnek.
Mit mutatnak nekünk a rendőri munkából a tévé sorozatokban? Általában egy kiváló nyomozó, vagy egy speciális osztag mellé kerülünk, és a kiemelt ügyeket, az érdekes eseteket mutatják. A Chicago PD az első két évadában próbált ennél több lenni, a speciális egység mellett járőrök m unkájába is belenézhettünk. Azt szerettem is, mert nem mindenki a sorozatgyilkosok után nyomoz, vannak mindennapi esetek, amelyekben el kell járni.
A Chicago PD már elhalt ilyen téren, de most itt van ez a sorozat. Amiben azt láthatjuk, hogy a szamárlétra alsó fokán állók milyen ügyekben járnak el. Ők azok, akik kimennek, amikor családi veszekedés van. Ők azok, akik őrzik a bizonyítékot, amíg a nyomozók a más sorozatokban is látott nyomozást vezetik. Ők azok, akik elterelik a forgalmat, akiket egy-egy nagyobb bevetés alatt a kisebb feladatokra osztanak be.
Pont az tetszett a sorozatban, hogy ez közelebb áll a hétköznapokhoz. Nem nagy esetek vannak benne, ha néha olyanba is bekapcsolódnak, hanem az, ami napi szinten előfordul, kisebb a jelentősége, de rendben kell lennie és ezt a munkát is el kell végezni. Ha egymás mellé tesszük, amit a nagy nyomozásokból látunk, és ezt a mindennapi munkát, akkor derül ki igazán, hogy mit jelent a rendőrségi munka.
Szórakoztatóan tárgyalják ezeket az eseteket. A sorozatban odafigyeltek arra, hogy egyensúlyban legyen humor és dráma. Lehet közben mosolyogni, máskor a feszültség ugrik meg. És valóban változatos a paletta. Az egyik kedvenc ügyemben egy gyanúsítottak üldöztek, amikor az elhagyatott épületben rájuk záródott az ajtó. Kiderült, egy menekülőszobában ragadtak. Ha még szolgálat vége előtt haza akartak jutni, bizony meg kellett oldani a szoba rejtélyét…
Alapvetően jó emberekkel, szimpatikus karakterekkel töltötték fel a szereplőgárdát. De mindenki más, megvannak a maga egyéni személyiségjegyei, szokásai. Nagy kedvencem lett Bradford, aki a katonai filmekből ismerős könyörtelen kiképző, kemény rendőr, de amikor kell, kiáll az embere mellett.
A casting is jól sikerült. A húzónév egyértelműen az idős újoncot játszó Nathan Fillion, de észre lehet venni, ahogy befutott a sorozat, olyan visszatérő karakterek is bekerültek, mint a túsztárgyalót életre keltő Sarah Shahi.
Az idei egyik kedvenc új sorozatom, ami nem csak nekem tetszett. Be van rendelve a 2. évada, úgyhogy jövőre még mesélek róla.
The Rookie - 5/4 ami kiveszett a Chicago PD részeiből, ebbe megvan. Könnyed krimi, változatos ügyek.
Santiago Kolumbiában dolgozik a helyi rendőri szervek mellett. Látja, bármivel is próbálkoznak, a drogkirályok ellen nincs mit tenni. Éppen egy rajtaütés van, segít megszökni onnan egy fiatal nőnek, aki egyben az informátora. A lánytól tudja, hogy melyik házában rejtegeti a kartell feje a pénzét. A férfi úgy fogalmazott, maga a ház a széf.
Visszautazik az Államokba, ahol leszerelt társai élik a dolgos hétköznapokat. Sorra veszi rá a többieket, hogy jó pénzért még egy munkát csináljanak meg. Amikor Tom, a nem hivatalos vezetőjük belemegy a tervbe, a többiek is 
Kolumbiába tartanak a munkára. A pénz jól jönne mindenkinek.
Ott derül ki, hogy Santiago palira vette őket. Nem a kormányt segítő csoport lennének, hanem Santiago saját szakállra akarja kirabolni a kartellt. Kiszámolta, mikor megy a család templomba, olyankor az őrök is velük vannak. Annyi idő alatt kell kipakolniuk a házat. A beépített embere gondoskodik róla, hogy ott legyen a furgon, amire pakolhatják a pénzt. Száz milliók a tét, innen már nem lehet visszafordulni.
A házban rájönnek, a tapéta alatt, a falakon van felhalmozva a milliók. Nagy tempóban pakolnak ki, de sokkal több a pénz, mint amire számítottak. Már idő van, menniük kellene, de Tom képtelen annyi pénzt hátrahagyni és felgyújtani. Így az őrök visszaérnek, tűzharcba keverednek és menekülniük kell.
Kifizetik a lányt és a testvérét, ők repülnének haza a pénzzel. Kockázatos, nagyobb a súly, mint amit a gép emelni bír, de megkockáztatják. A hegyeket nem is bírnak átrepülni, a gép lezuhan. Egy ültetvény közepére zuhan a 
pénz, a helyiek már nagyban nézik is, mi az. Fegyverrel tartják távol őket, még ölnek is. Majd milliókért a faluból vesznek pár lovat, amire felpakolják, amit csak tudnak és menekülnek a tenger felé.
A hegyeken átkelve az egyik kölyök, akinek megölték a faluban az apját, orvul rájuk támad a kartell embereivel. Tom meghal. A 
körülmények is nagyon mostohák, döntést kell hozni. A pénz nagyját egy szakadékba szórják, azt viszik, ami a hátukon zsákban elfér és Tom tetemét.
A hajó még várt rájuk, hazamennek. A költségek kifizetése után megmaradt összes pénzt Tom családjának adják. Santiago Ausztráliába indul, az oda küldött beépített embere, a lány után. Will még odaadja neki a szakadékba dobott pénz koordinátáit, és mindenki megy a maga dolgára.
Vitorlás versenyes, túlélésért küzdős, családi drámás.
Donald nagy álmodozó, aki saját cégében hajózással kapcsolatos találmányokat készít el és árusít. Boldog házas, három kisgyermek édesapja. Ám amikor meghirdetnek egy vitorlás verseny, ki képes körbehajózni a Földet partraszállás nélkül, úgy érzi, neveznie kell. Tervez egy hajót, mellyel akár nyerhetne is, hiába van hajózási 
tapasztalatok nélkül. Befektetőket és hajóépítőket talál, a családját is meggyőzi, hogy neki indulnia kell. Ám az óceánon, a verseny alatt nem várt nehézségekkel szembesül. Donald folyamatosan átszervez és tervezget, nem akar csalódást okozni a családjának, vagy saját magának. Ám eljön az a pont, amikor szembe kell néznie a kialakult helyzettel és komoly döntést kell hoznia.
Ez valahol egy nagyon szomorú film. Túlélő filmet akartam nézni, valami olyasmit, mint amikor Robert Redford küzdött az óceánon a túlélésért. Ez a film csak részben ilyen, a dráma sokkal inkább zajlik a hőse lelkében, mint a tengeren.
A film cselekménye egy folyamatot követ végig: Donald Crowhurst álmát a versenyről, ahogy küzd a nevezésért és a megvalósulásért, a részvételt, majd a következményeket. Hónapok történésit mutatja meg, koncentrálva a fontos részekre. Van benne bőven cselekmény, de nem úgy izgalmas, mint egy kaland- vagy akciófilm.
Ez egy karakterközpontú film, amiben mindig az a fókusz, hogy Donald és a családja hogyan éli meg az eseményeket, hogyan reagálnak a különböző történésekre. Látjuk ugyan, hogy épül a hajó, hogyan keresnek befektetőket, és milyen nehézségek vannak a tengeren. De soha nem ezekből adódik a feszültség. Pl. amikor a hajó léket kap, süllyedni kezd, nem azért izgultam, hogy Donald vízbe fullad-e. Azért kellett izgulni, hogy lelkileg ez mekkora csapás lesz a férfinak, és mikor jön el az a pont, amibe már belerokkan, ahonnan nem tudja tovább folytatni.
Két nagy konfliktuskört sikerült a filmnek érzékenyen megragadnia: ahogy Donald a családjának és magának akar megfelelni, ahogy a befektetők és a média egyre nagyobb nyomást helyez rá. Csak egy példával érve: nagyon jól tudja, hogy nem lenne szabad még kihajóznia, a hajó félkész. De mennie kell, a sajtó várja a cikket, a befektető a teljesítést – ha nem indul, mindenét elveszik.
Ezért éreztem a filmet ennyire szomorúnak. Mert Donald jó ember, egy álmodozó szép családdal. És esélye sincs visszakozni, megmenteni saját magát, mert a világ akkor mindenétől megfosztja. Donald pedig van annyira erős ember, hogy nagy áldozatot képes hozni a világban kiharcolt helyéért. Nem képes hazugságban, jólétben élni akkor sem, ha ennek az ára a saját önképe és elvei.
Mivel ennyire karakterközpontú a film, kellett, hogy a főszerepeket jó színészek játsszák. Donald Colin Firth lett, aki pillanatok elhiteti velünk a családját nagyon szerető, álmodozó férfi drámáját. Rachel Weisz hiteles mellette. Bár gondom szokott azzal lenni, amikor nagyapa korú férfiak játszanak kisgyerekes apákat, most simán elhittem, hogy ennek a párnak ekkora gyerekei vannak.
Drámának jó, van társadalmi üzenete is, de nagyon elszomorodtam a végére.
A kegy - 5/3 jó színészekkel egy érdekes, kérdéseket felvető sztori, de a vége felettébb keserédes.
Visszatér az iZombie stábja is az utolsó évaddal.
Nem mindenkinek kedvem szerint alakult eddig a sorsa, de már kíváncsi vagyok a végjátékra.
Üzletelős, gyászolós, családi, csempészes.
A Veres család látszólag jólétben, boldogan éli a mindennapokat. A szülők szeretik egymást, a 3 gyereküknek mindent megadnak. Ám a felszín alatt egy titok lapul: miből telik minderre? Ádám csempészetben utazik, és a felesége, aki egy bűnöző lányaként nőtt fel, szemet huny felette. De már elege van, ultimátumot ad a férjének. Ádám kész is mindent maga mögött hagyni, új életet kezdeni a családdal valahol messze. Mielőtt elmennének, a férfit agyonlövik, és Nórára szakad minden. Egyrészt, a bátyja börtönbe került, Nórának kell átvennie az üzletet. A rendőrség a nyakára jár. A környék legveszélyesebb gengsztere, Schneider szintén követelésekkel áll elő az ellopott szállítmányáért cserébe. Miközben az asszony igyekszik mindenkit életben tartani, rá kell jönnie, mennyi titka van a körötte élőknek, és senkiben sem bízhat meg.
Divat, nálunk meg főleg, más országok sikeres sorozatainak koncepcióját megvenni, és azt némi magyaros tartalommal feltöltve újraforgatni. A Terápia, A mi kis falunk, A tanár, és most az Alvilág is ilyen. A poén, elsőre nem esett le. Az első rész felénél jártam, amikor egyre több mindenre azt mondtam, ezt már láttam egy másik sorozatban. Igazam lett, Red widow címmel ezt már végignéztem egyszer – ami szintén ilyen átvett koncepcióból készült, az eredeti holland sorozat volt.
Vártam, mi lesz a magyar tartalom. Nem találtam ilyet, ami már generálta a csalódottságom. Annyival kibökik a szemünk, hogy itt a Dunán csempésznek, minden más megegyezik. A családi kapcsolatok és viszonyok, a környezet. Sokkal többet vártam ennél! Olyan jó ügyeskedős, maffiás sorozatokat lehet csinálni, nálunk is! Az Aranyélet első két évadának működött ez a vonala, az Alvilágé sajnos nem.
A cselekmény is annyira összepasszol, hogy már az elején tudtam, ki a felelős Ádám haláláért, mennyire szemét alakok vannak Nóra és a családja körül – sőt, az amerikai változat, amit láttam, abban sokkal több mocskos húzása volt azoknak, akiknek a nevét nem írom le.
Ami a magyarban plusz, több hangsúlyt éreztem azon, mennyire szenved a Veres család a férj/apa halálát követően. Sokkal emberibb, sebezhetőbb Nóra és a gyerekek is. Ezért volt érdekes, ahogy mégis, mindegyikük megtalálja a módszert és az erőt, hogy továbblépjen és harcoljon. Natasa és a festés, ahogy Nóra a gyerekeire koncentrál, és mindenre kész értük. Máté, aki füvezik és barátnőjébe kapaszkodik. Bence, aki összeomlik. Tetszett, hogy a reakciók ennyire sokfélék. Tetszett, ahogy végigvezetik, ki hogyan kezd el jobban lenni, és ahogy egymásba tudnak kapaszkodni, még akkor is, amikor éppen vitatkoznak.
A rendezés is más, visszaköszön ez az erősebb dráma vonal. Nagyon sok a szürke, tökéletesen ábrázolva van a szenvedés. Talán ez az, ami a művészi jelzőnek megfelel, de az amerikai cserébe dinamikusabb és szórakoztatóbb volt.
A szereposztás tele van hazai sztárokkal, mindenki fog ismerőst találni. Balsai Móni a főszereplő, a férjét Schmied Zoltán játszotta, a bátyját Hevér Gábor. De fel lehet fedezni Szirtes Ágit, Szabó Győzőt többek között.
Egyszer elment, ha nem láttam volna másként korábban, jobban is tetszett volna.
Alvilág - 5/3 az amerikai változathoz képest nem hozott újdonságot, korrekt, de így untam is kicsit.
Már ismerős a játék, nem? Arc, név – melyik Bale film? Ezzel már elérünk napjainkig…
1: Dick Cheney
2: Irving Rosenfeld
3: Dicky Eklund
4: Melvin Purvis
5: Mózes
Megoldás: Tovább!
Apa – fiás, menekülős, barátokra találós, középiskolás, bűnözős.
Mike kénytelen volt úgy felnevelni a fiát, hogy sehol nem maradhatnak tartósan. Nem csak azért, mert betörésekből tartják fenn magukat. Van egy ellenségük, Mike halott nejének, egyben Daniel anyjának bátyja, akinek minden vágya a keze közé kaparintani az unokaöccsét és sógorát. Mike lassan már belefárad a 
menekülésbe, New Yorkba mennek, és tapogatózni kezd, lenne-e esély a békülésre. Daniel, Shaun álnéven itt kezd el iskolába járni, és most először barátokra talál. Mark egy parkour csapatot visz, amibe az új fiút is szívesen látja, éppen versenyre készülnek, és ő lehetne a titkos fegyver. Plusz, a fiúnak van egy belevaló, csinos húga, aki megdobogtatja Daniel szívét. Ám Jeremiah nem hajlik a békére, és a kis család nagy veszélybe kerül.
Néha nem lehet megmagyarázni, miért szórakozik jól az ember egy filmen. Most nekem is nehezemre esik kikódolni, mi volt az, ami miatt tetszett ez a film. Mert tetszett, elnéztem, pedig nagyon is jól tudom, hogy gyengébb és van vele gond bőven.
A cselekményben semmi újat nem lehet felfedezni. Egy klisé gyűjtemény, minden téren. Apa és fia konfliktusa. Ahogy Daniel bekerül az iskolába, barátokra és szerelemre lel az új legjobb barátja húga személyében. Még a verseny is – hány filmben láttuk már, hogy az új fiú teszi lehetővé az iskola csapatának, hogy bajnokok legyenek?
Ennek ellenére az iskolai szál volt az, ami jobban lekötött. Pedig semmi újat nem mutattak! Egyszerűen csak jól esett nézni? Lehet. De arra is van egy tippem, hogy bejön a parkour. Tetszik, ahogy felmásznak az épületekre, futnak a falakon, és szelik a távolságot. Messze nincs olyan látványvilága, mint egy komolyabb filmnek, de annyira látványosak voltak ezek a jelenetek ebben a formában is, hogy a képernyő előtt tartottak.
Álmosan néztem, így kicsit könnyebben átéreztem a srác helyzetét is, aki csak pár fix pontot szeretne az életében. Eltalálták, hogy egyszerre lett a baja specifikusabb, filmbe illőbb (betörések, állandó menekülés a törvény rossz oldalára sodródva) és nagyon kamaszos is azzal, hogy barátokat szeretne, nem csak futni tovább.
Ok, még az is belefér a szimpátia pontba, hogy William Moseley a The Royals évadai miatt szimpatikus nekem – inkább onnan, mint a Narniából. Nem játszik itt nagyot, simán kamasz, de pont ez kellett a szerephez. A felejthető apja Adrian Pasdar lett, a rosszfiú pedig Eric Roberts. E két névből is bőven sejthetitek, hogy a mozi be se lett célozva, ez egy tévés B film. Annak elment, többnek nem.
Tetszett a címe. Futás – bele tudtam látni a parkour mutatványokat, de az életformát is, amit apa és fia élnek. A film pont arról szól, hogy elég volt már a futásból, most meg kell állni, és ki kell találni, hogy lehetne ezt túlélni.
Mondandót nem tudnék, vagy csak nagyon belemagyarázva találnék, de ez nem is lényeg. Ez egy esti órákban szórakoztató, akciós, kissé krimis és középiskolai zsánerekkel operáló film, amire másnap már nem is kell emlékezned.
Kinézete is tévés, de ez most nem zavart különösebben.
Szóval, nem egy jó film. Ettől függetlenül nekem tetszett – van ilyen.
Futás - 5/4 egy szimpátiaponttal, mert a film egy tévés eresztés, de szimpatikus volt a főhős.
Cím: Joker
Készítők: Todd Phillips készíti az újabb verziót, aki eddig inkább komédiában remekelt – neki köszönhetjük a Másnaposok trilógiát. A szereposztás erősnek ígérkezik: Joaquin Phoenix válhat Jokerré, de fontos szereplő lesz Robert De Niro is. Szerelmi szálnak Zazie Beetz érkezik, akit sokunk a Deadpool 2. Dominójaként ismert meg.
Műfaj: képregényfilm, maffiafilm
Cselekmény: hogyan született meg Joker? Arthur Fleck egy sikertelen komikus volt, aki a megélhetésért fordult a bűnözés felé. Ami színpadon nem jött össze, a bűn világában kifizetődött. Egy bűnöző zseni, egy színházi trükkökkel is művészien operáló legenda emelkedik fel, Joker.
Várható megjelenés: 2019. október – vagyis őszi szezon
Miért várós?