Minden napra egy film

Minden napra egy film

Landscapers – Titkok a kertben

(limitált sorozat)

2022. február 12. - BBerni86

Bűnügyi, házasságot bemutató, álomvilágba menekülő.

Susan és Christopher Edwards egymást rajongásig szerető házaspár, az életüket ki is tölti, hogy a másikkal vannak. Már évek óta Franciaországban élnek, ám a pénzüknek a végére értek és Chris nem tud elhelyezkedni sem. Kínjában nevelőanyjától kér pénzt, és elmeséli neki, miért kell itt élniük Susannel. Az asszony nem tartja meglandscapers.jpg a titkot, a rendőrségre megy a történettel: Susan szülei 15 éve halottak, Chris ásta el őket a kertben és költöztek el a feleségével. Amikor valóban előkerül a két holttest, bennük golyókkal, az Edwards házaspár azonnal gyanúsítottá válik. Kellő bizonyíték híján a kiadatást nem kérhetik, de felveszik a kapcsolatot Chrisszel. Megbeszéli a páros, és hazamennek. Tisztázni akarják, mi történt és szabad emberként távozni. Megvan a történetük, amihez ragaszkodnak, miközben a nyomozók a bizonyítékokat kezdik el felsorakoztatni ellenük.

Megtörtént eset az alapja, az ilyen sorozatok le tudnak kötni. Újabban a dokumentumfilmként elkészülteket is elnézem, de ez még a klasszikus feldolgozás: színészek játsszák el, hogy a szkript szerint mi történt.

Igaz, a hitelességet kis részletekkel igyekeztek végig fenntartani. Ilyen, hogy minden rész végére tettek be valódi anyagokat. Részletet az interjúból, amit láttunk a részben elkészülni, vagy a kihallgatásból, akár újságcikket vagy híradó részletet. Mivel a legvégén van, még az is a nézőre lett bízva, megnézi-e ezeket. Én megnéztem, de simán el tudom képzelni, hogy akit csak a sztori érdekel, ugrik a következő részre ezek megtekintése nélkül.

Sajnos az ügyet nagyon érdektelennek találtam. Egy cseppnyi izgalom sem volt, mi fog történni vagy mi lesz a szereplők sorsa. Nem azért, mert ismertem volna a valódi esetet – brit, régebbi sztori, szerintem még az angoloknál se közismert, nemhogy nálunk. De az egész történet azzal indul, hogy mi lett az ítélet és jelenleg mit állít a házaspár. Vagyis, legelső jelenettel már el is mondták, mi lesz a sorozat vége.

De, ha nem tudtam volna, akkor se nagyon kötött volna le. A rendőrök unalmasan várják a helyszínelők adatait, majd semmitmondó kihallgatásokat tartanak. Azt még most sem értem, amikor a házaspár már megjött, mi Emma nagy kihallgatási technikája, amiért majd vállon is veregetik. Nekem nem tűnt fel benne semmi, amivel eltért volna a korábbiaktól. A házaspár meg annyira a saját történetét ismételgeti, hogy az sem visz előbbre vagy lenne érdekes.

Az egyetlen, ami lekötött, hogy néha voltak bevágások. Néha egészen mást láttunk, mint amit szóban a szereplők elmondtak. Viszont, Susan annyira egy álomvilágban élt, és meg is jelenítették az ő fejbeni világát, hogy nem tudtam eldönteni, hogy mi fantázia, mi a múlt emlékképe, mi a megbeszélt hazugság. Nem tudnám azt mondani, hogy van bármi elképzelésem, hogy mi történt valójában, amikor Susan szülei meghaltak. Abban sem vagyok biztos, hogy a felsorolt indíték (molesztálás és provokálás) valódi volt-e.

Ha már emlegettem Susan álomvilágát. Mivel megjelenítik, elmegy a sorozat egy különös, már szinte absztrakt irányba. Más színű, furcsa jelenetek és zsánerek. Némelyiktől a hideg is ráz: Susan western fantáziája, amiben a rendőrök lovon követik őket, az egyik legrosszabb. Egyedi tőle a sorozat, de nem esett jól nézni.

Ami miatt mégis figyelemre méltó tud lenni a sorozat, az a két vezető színésze. Ha valamiben biztos voltam az évad végére, hogy Chris és Susan kapcsolata nagyon erős, mindent kibír. Ez Olivia Colman és David Thewlis érdeme, akik között erős a dinamika. Colman különben is nagyot játszik, pláne, ha mellé teszem, hogy pl. milyen volt akarnok királynőként az Oscar-díjas szerepében.

A kritikái különben nagyon jók – nekem azért elég elidegenítő volt az a sok furcsa, múltat és fantáziát megjelenítő jelenet.

 

Landscapers – 5/3,5 a színészei miatt figyelemre méltó, Colman és Thewlis nagyot játszanak, de az egésznek a hangvétele és külcsíne furcsa.

A szerelem algoritmusa

Esküvős, cikkre rácáfoló, egymásba gabalyodó.

Maisie megvalósította az álmát és barátnőjével viszik előre a társkereső vállalkozásukat. Egy app az alap, amellyel nem feltétlenül olyan embereket hoznak össze, akik a nagy Őt keresik. Hanem olyanokat, akiknek egy-egy családi eseményre kell partner, de a visszajelzések alapján nagyon sok összerendelt pár között valóban a_szerelem_algoritmusa.jpgszerelem szövődött. Luke róluk készül cikket írni, és az interjú nem sikerül jól. Kölcsönösen ellenszenvesnek találják egymást, mi több, Luke igencsak sérelmezi, hogy Maisie ki sem próbálta a saját terméküket. Hogy rácáfoljanak és a kijövő cikket támadhassák, Maisie az app segítségével keres magának partnert a nővére esküvőjére. Whitley elég sokat beletesz a kérdőívbe a saját válaszaiból is, és a kiválasztott nem is nagyon szimpatikus a nőnek. Egy kis számítógépes zavar kell, és az app mást is Maisie mellé rendel. Lesz is döbbenet, amikor szintén a programot tesztelő Luke beállít az esküvőre, mint Maisie plusz egy fője…

Ilyen komédiát is láttam már. Amikor egy páros megegyezik, hogy egymás partnerei lesznek a családi eseményeken. Olyat sem először látunk, hogy az ara testvére a lagzi alatt/kapcsán találja meg az igazit. Azt meg hagyjuk is, amikor valamilyen app rendel össze embereket – még sorozat is készült ilyen ötletre.

Vagyis, ez olyan film, ami eredeti elemet nyomokban sem tartalmaz. Nem is célja többnek lenni, mint egy tévében levetíthető romantikus filmnek. Nem néztem meg, hogy Hallmark film-e, de nem is lényeg. Elférne ott is.

Mindent a sablonok szerint csinálnak benne. Az is, ahogy a menyasszony egyszer elbizonytalanodik, és a neki tartott beszéd a főszereplőt is ráébreszti, mit akar és hogyan kellene folytatnia. Az is, ahogy a főszereplő páros története alakul: ellenségek, némi ismerkedés és mire feleszmélnek, már szerelmesek is. Gyorsan, hiteltelenül, de az ilyen filmekben ezt már megszokhattuk. Az sokkal rosszabb, ahogy Whitley szálát kerekítették. Szerintem kezdettől nyilvánvaló, hogy az első találatként megjelent srác, aki kezdettől neki tetszett igazán inkább az ő, mint Maisie párja. Abban is biztos vagyok, hogy olyat sem először láttam, hogy az újságíró korábbi írása miatt balhézik a párja, hogy aztán kiderüljön, már rég át is írta az egészet.

Nem vitték a helyszíneket sem túlzásban. Az elején van egy minimális városi környezet és a lányok irodája, különben be leszünk zárva a birtokra, ahol az esküvő is le fog zajlani. Még annyit sem tettek meg, hogy amikor Luke átmegy a közelben levő nagyszülői házba, azt vagy legalább a kertjét mutassák – a kertnek fontos szerepe van, nagyon nem mindegy, miből van az esküvői csokor…

Az egész rózsaszín, kedves és kellemes. Nem rossz nézni, de nem is kötött le. Ismeretlen színészek, kevés pénzből forgatva olyan minta alapján, amit már millió meg egyszer láttam.

Egyszer meg lehet nézni, én félálomban voltam közben, úgy pont megfelelt az értelmi képességeimnek.

 

A szerelem algoritmusa – 5/3 kellemes kis limonádé, elsőre még aranyos és fogyasztható is, de annyi bőven elég is belőle.

Zsaru butik

Bérgyilkosos, rendőrséget elfoglaló, igazságért kiálló.

Valerie Young elkötelezett rendőr, aki még kikapcsolódás gyanánt is szolgálati pisztolyt szerez be magának. Hisz a törvényben, és kényszert érez arra, hogy megfizettessen azokkal, akik másoknak ártanak. Teddy menekül, de ráébred, hogy nem tud elég gyorsan felszívódni, ennél gyorsabb megoldás kell, hogy biztonságba jusson. Mi lehetne védettebb, mint egy rendőrség fogdája? Rendőrt üt meg és kötekedik, hogy rács mögé kerülhessen. Azsarubutik.jpg nyomában járó bárgyilkosoknak ez sem jelent akadályt. Lesz, aki részegnek tetteti magát és szintén bejut így egy cellába. Lesz, aki lefizet egy belső embert, és megindul, hogy elintézze a célpontját, nem számít, mennyi közben a járulékos veszteség. Valerie felveszi a harcot, ám golyót kap közben. Bár ideiglenesen a fogda védi őket, de elvérzik, ha nem kap elsősegélyt. El kell döntenie, hogy Teddy vagy Bob, a bérgyilkos, aki neki is segítene az egyéni céljai mellett.

Tipikusan olyan akciófilm, amit a tévében tudok elképzelni. Talán nem főműsoridőben, de nem is hajnalban, amikor még a korán kelők sincsenek teljesen maguknál.

Az akciók, az egész hangulata – egy percre sem lehet komolyan venni – azokat a mozikat juttatja eszembe, amelyeket én már csak dvd-ről vagy tévés közvetítésről ismerek. Egy-egy régebbi Stallone vagy Van Damme film – a maga módján szórakoztató, elszórakoztat, de nem egy maradandó élmény és a történeten sem gondolkodtak túl sokat.

A Zsaru butik nagyon egyszerű alaphelyzettel játszik el: adott egy nem éppen jellemes férfi, akit bérgyilkosok akarnak elkapni. Csapdában, bezártan próbálják kitalálni, hogy mi legyen. Az egyetlen kérdés, hogy a rendőr, aki hivatástudattal tele nem akarja, hogy a bérgyilkosok nyerjenek, még akkor sem, ha a védence sem ártatlan bárány, hogyan viselkedik a kialakuló helyzetben. Kinek hisz, ki segít neki és merre vezet a hajsza?

Tele van az egész olyan mozzanatokkal, amelyekről nem tudom eldönteni, hogy menő jelenetnek szánhatták, vagy már paródia felé mennek el vele. Ilyen, amikor Teddy elindul bosszút állni a legyilkolt családjáért – mivel kezd? Kihúzza a gumit a hajából, aztán lógó fürtökkel, mint egy sampon reklámban, vonul.

Említhető az is, hogy gyakran enged meg magának hihetetlen és szintén paródiába illő húzásokat. Melyik volt a csúcs? Nálam simán az, amikor Teddy beleereszt egy sorozatot Bobba, gépfegyverrel, majd a kulcsjelenetben Bobby épp időben bukkan fel megállítani a férfit, éppen csak megsérülve. De az se semmi, hogy Valerie kioperálja a saját gyomrából a golyót, a mentő éppen csak beköti a sebet, elkezd lefolyni az infúzió – Val meg a rádión hallja, hogy indul a hajsza a szökésben levő Bob után, erre a mentősöket kiszállítja a mentőből, az anyósülésre teszi az infúziót, aztán indul Bobot üldözni. A mentővel.

Ránézésre a szereposztás sem tűnik rossznak: Frank Grillo a maffiózók árulója, akit többek között Gerard Butler akar levadászni. Akcióban mindketten bizonyítottak már, és Butlernek még jól is áll ez a profi gyilkos figura. Grillónak kevésbé a maga figurája, de nekem eléggé lehúzta a figurát az is, amit a hajával műveltek. Grillo félhosszúra hagyott hajjal? Hidegrázás.

Zsánerében nem rossz, a kritikái is inkább pozitívak. Eleve az akciófilmek annyira nem tetszenek nekem, és itt nem tetszett a film humora sem. Vagyis, nem az én filmem volt.

 

5/3 akciófilmnek elment, érzem a klasszikus akciófilmekre a poénos utalásokat, de a történet nem kötött le.

Simon mondja

Gyilkos elől menekülő, rosszul sikerülő nyaralós.

Pár jó barát, fiúk és lányok vegyesen, köztük párok is csak jól szeretnék érezni magukat. A terv egy felhőtlen sátorozás, de gyorsan rosszra fordulnak a dolgaik. Nem találják a kempinget és pár helyi elirányítja őket a kisvárosba. Ott egyetlen üzlet, egy benzinkút van nyitva, ahol egy fura férfi a tulaj. Örülnek, amikor elmehetnek onnan. Megtalálják a tábort, kipakolnak és megindulnak a maguk kis játszmái. Lesz, aki füvet vesz elő és gyorsan simon_mondja.jpgkábulásig szívja magát, más kocogni indul, és olyan is lesz, aki a más barátját akarja elcsábítani. Az csak pikánsabbá teszi a helyszínt, hogy ezen a partszakaszon egy gyilkos iker végzett a testvérével és a szüleikkel. Nem is sejtik, hogy a tábortól elszakadt társaik nem véletlenül nem térnek vissza: a fák között egy gyilkos les rájuk, és mindenre kész, hogy megszerezze a magának kinézett Kate-et és közben vadásszon.

Milliószor látott horror zsáner, amikor a fiatalok/szerelmesek/szóló főszereplő kirándulni indul egy kívül eső helyszínre, ahol aztán nagyon gyorsan célpont lesz belőle. A helyi sorozatgyilkos láncfűrésszel, vagy egy elvadult törzs, vagy akár csak a helyi suttyók levadásszák és elég kevés film van, amiben elmenekülnek és túlélik a szereplők.

Ebben a filmben is ez a zsáner van felhasználva. Egy helyi legenda egy gyilkosról, a nyaraló fiatalok, meg a vérfürdő. Mondjuk, abban nem találom a logikát, hogy a környéken élők miért küldik csapdába a fiatalokat. Csak nem azt gondolják, amíg Simon őket vadássza, nekik nyugtuk lesz tőle?

Már ezen fennakadtam, de van ennél lejjebb is. Simon/Stanley gyilkos története. Ki nem állhatom, amikor annyi az egész történet, hogy simán gonosz gyerek volt, akiből aztán kattant, gonosz felnőtt lett. Nem tudjuk meg, miért csinálja, ahogy azt sem, hogy miért hagyják, hogy a környéket a gyilkos játszóterévé változtassa. Azt gondolná az ember, hogy aki kinyírta az egész családját – de még ha a gyilkos testvér szellemileg sérült túlélőjének is mutatja magát -, azt megfigyelik és minimum egy elmegyógyintézetbe bekerül. Akár Stanley, akár Simon a domináns fele, egyik sem normális.

Ehhez hozzájön, hogy a film igencsak felnagyítja, milyen szuper csapdákat épített az erdőben. Senki nem menekül onnan, és olyan gyilkos arzenálja van, hogy az valami hihetetlen. Azt már nem is minősítem, hogy egy belengetett fával milyen kárt okozott egy testben vagy éppen reptette meg, mint egy szalmabábut. Érdemes lenne akár azt is megszavaztatni, melyik a leghihetetlenebb gyilkosság a történetben. Nálam biztosan lenne az is, hogy égessünk valakit halálra azzal, hogy a saját drogját spangliba csavarva szívnia kell.

Az egyetlen szempont a stáblistán az eye candy faktor lehetett. A táborozók persze mind fiatalok és a maguk módján mind jól néznek ki, nem véletlenül az a fő történés a gyilkos érkezése előtt, hogy ki kivel vagy csak akar kavarni.

Ami még feltűnt, és felismerve nagyon látni, hogy mennyi Lively szerepel ebben a filmben. Számomra most derült ki, hogy Blake Lively – aki a legismertebb a családból, és ebben a filmben is van egy szerencsére csak nyúlfarknyi szerepe – színészcsalád sarja, az apja, édes- és féltestvérei is választották ezt a szakmát. Többen jelen vannak e filmben is.

Hogy tudnám összefoglalni? Gagyi történet, pocsék látványvilág és inkább röhejes, mint ijesztő, noha elvileg horror.

Nekem nagyon nem tetszett, mondhatni, utáltam.

 

Simon mondja – 5/1 néha már annyira siralmas és pocsék, hogy nevetni lehet rajta. Noha horror, sok halállal.

A Tinder-csaló

Valódi esetet bemutató, nőket átverő, bosszút álló.

Cecilie norvég lány, aki London él és dolgozik. Disney meséken nőtt fel, és azt a nagy szerelmet keresi, amit ott látott. Mai lány, a keresés eszköze a Tinder. Itt találta meg Simont, aki elsőre minden volt, amit a lány keresett. Jómódú, elegáns és komoly kapcsolatra vágyott. Már az első randi luxus körülmények között zajlott és külföldre is elvitte magával a lányt, természetesen mindent Simon fizetett, aki egy gyémántokkal foglalkozó nagyvállalata_tinder-csalo.jpg fejeként könnyeden megtehette ezt. Mikor már a közös lakást keresték, Simon telefonon jelezte, mekkora a baj. A vetélytársai az életére törnek, rejtőzködnie kell és nem használhatja sem a kártyáit, sem a bankba nem tud elmenni. Cecilie mindenét neki adta, kölcsönöket vett fel a kedvéért. Közben a svéd Pernilla szintén a Tinderen keresi az igazit. Párba áll Simonnal – a szikre nincs meg, de nagyon hamar jó barátok lesznek. Simon magával viszi nyaralni, mindent áll. Majd jön az üzenet: nagy a baj, pénz kell sürgősen. Mire a két nő észbe kap, már egy csaló mindenüket elvette. Cecilie a rendőrségtől semmit nem kap, így a médiához fordul. Lassan felfejtik, milyen mély Simon hálója.

Mai történet, és már szinte városi legenda. Az átverőművészé, aki mindenedtől megfoszt, és egészen a végéig nem is sejted, hogy a neten megismert arc mögött milyen más a valóság. Mert az Internet, amilyen nagy lehetőség, olyan veszélyes is. Ahogy mondtam, már városi legenda és kissé közhely is.

A történet varázsát nem is az adja, ami konkrétan történt. Sokkal inkább az, hogy ez valóban megtörtént, nem csak egy szórakoztató filmet nézünk. A nők valóban átélték, amit elmesélnek, és amit nekünk a készítők filmszerűen le is vetítenek.

Mert így néz ki ez a történet: a kiemelt szereplők elmesélik a maguk történeteit: Cecilie, Pernilla, az újságíró, aki megkapta az esetet és lenyomozta Simont. Ők mesélnek, néha őket látjuk, néha csak halljuk, és mozgóképben látjuk a történéseket. Nem igazi film, de majdnem olyan hatása van.

Az pedig, ahogy az emberek reakcióit és érzelmeit meg lehet figyelni az interjúkban, az adja a történetben a pluszt. Nem is lehet színészi játékot vizsgálni itt, inkább pszichésen érdekes, hogy pl. Cecilie még mindig milyen ragyogó szemekkel meséli a megismerkedés történetét, vagy amikor még azt hitte, hogy megéli a maga tündérmeséjét. Ha nem az a cím, ami és nem tudod, mit kezdesz el nézni, simán azt lehetne hinni, hogy egy gazdag fiú – szegényebb lány szerelmi sztorit mesélnek nekünk. Nagyon átjön, hogy Cecilie mennyire mesebeli szerelem hívő, és mennyire ezt akarja még most is. Nem kell kimondania, nem is mondatják ki vele, látni. Pernilla sokkal inkább két lábon áll a valóságban, mint a másik nő.

Tulajdonképpen korrekten összerakták, de lehet, hogy nekem jobban esett volna, ha jobban megpörgetik. Olyan hosszan mesélik a még romantikus álommesét, amikor hiába próbálják visszaszerezni a pénzük, Simon mindig kisiklik a kezeik közül… Néha már untam is, amikor ugyanazt magyarázzák háromféleképpen, ráadásul duplán, mert Simon nagyjából ugyanazt játszotta el mindenkivel.

A vége – az nem is tudom, hogy a valóságunkat teszi szürreálissá, vagy a sztorit. Meg lehet nézni, melyik szereplő hol tart ma. Ha nem „félig üres a pohár” szemléletű ember vagy, nehéz elfogadni, hogy igen, tényleg csak ennyi.

Egyszer érdekes volt, de hosszadalmas is.

 

A Tinder-csaló – 5/3 meglepően hosszú, bár érthetően elmondott történet. A végimenetel, ami azért furcsa szájízű.

Bajnokszív

Sportos, egyetemi versenyre készülő, vetélkedő csapatépítős.

Egy kis egyetem büszkesége az evezős csapata. Nem egy végzősük volt, aki az olimpiai válogatottba is bekerült. Ilyen volt Alex Singleton apja is, aki támogatóként a pénzével most is irányítani tudja a csapatot. A célja, hogy a fia jövőre ott legyen az olimpián. Mikor az állami bajnokságon a Harvard nagyon megveri őket, elintézi, hogy régi bajnoksziv.jpgevezőstársa, Jack Murphy legyen az új edző. Meg is lepődnek, amikor Jack a csapatot kezdi el építeni és fejleszteni, nem Alex olimpiára juttatása a célja. Átrendezi a hajó beosztását is: Alex kapitányi helyét Johnnak adja, és csapatban tartja az ösztöndíjas Christ is, aki már csak muszájból evez, bár nagyon jó benne és Jack igyekszik segíteni neki. A fiúk már-már szárnyalni kezdenek, amikor Alex és John között nagyon megdől a szokott egyensúly – John a kapitány, elszereti és -jegyzi Alex barátnőjét és még az olimpiára is őt vinnék. Az apai nyomás alatt a fiú valami olyat tesz, amit nem lehet jóvátenni…

Ennyire déjá vu érzetem filmnézés közben régen volt. Nem egyszer úgy éreztem, hogy láttam már a jeleneteket, ismerős volt az egész. Csak éppen nem láthattam, 2021 novemberétől elérhető a film és most néztem meg, nem tavaly év végén. Nem is nagyon hagy békén, miért volt ez nekem ennyire ismerős?

A történet nagyon sok tekintetben tipikus sportfilm. A reménytelen helyzetben levő kis csapat diadalmenete, miközben a tagok magánügyei is bonyolódnak. Szerelembe esnek, megbántanak másokat, majd kibékülnek és hasonlók. Van nagy ellenfél, van edzés, van szimpatikus edző és olyan családtag, aki nagyon jót akar, de csak árt mindenkinek. (Igen, Mr. Singleton, pontosan rád gondolok.)

Az edzés kifejezetten tetszett – versenyt nem sokat mutatnak, de azt végignézhetjük, hogyan készülnek fel rá. Tetszett az összekötve futás, a vakon evezés, a verseny az edzővel vagy éppen annak a leckéje, hogy ez miért csapatsport és miért van egymásra szükségük a versenyzéshez. Az evezés sem tűnik olyan sportnak, amit pl. sportközvetítésen izgalmasnak találnék, de a filmen megvoltak a maga pillanatai.

A szereplők némelyike nagyon tipikus magánéleti szálat kapott. Chris gyászolja az elvesztett szüleit és szerelmét, az evezésről a veszteségei jutnak csak eszébe. Itt viszont a csapattársakkal fivéreket kap, a szívét egy helyes és okos helyi lány is elkezdi gyógyítani… Persze, van visszaesés és a romantikus filmekből ismerős szakítás, hogy aztán majd kibékülhessenek.

Mások esetében a kérdőjel maradt túl sok. Mr. Singleton és Jack története csak pontokban van meg, és ki tudok belőle találni egy sztorit (Olimpia helyett Jack elment katonának, a csapat jó része vele tartott, így annyi lett idősebb Singleton olimpiai álmainak. Ezért hajtja annyira a fiát, hogy belőle legyen olimpikon.), de ebből csak annyi a biztos, hogy Jack katonának állt és több evezős is követte. (Szerintem Vietnám, de ezt se mondják ki.) De nyitva maradt túl sok minden: Alex sorsa, az utolsó verseny eredménye, még Chris és Nisha története sem teljesen kerek. Elmegy a lány a végén? Ki tudja.

John és Alex története, az viszont nagyon nem szokványos. Mindig, amikor már Alex fejlődne és hatna Jack nevelése, jön az apja és jön valami katasztrófa. Nyomorult John lesz az áldozat, és eléggé sokkoló, ami majd történik. Igazságtalan is, szomorú is, meglepően tragikus egy ilyen zsánerű filmben.

A filmet leginkább Michael Shannon neve adhatja el, szépen hozza a lelkiismeretes edző szerepét is. David James Elliot némileg szociopatának hat a minimális arcjátékával, de van egyébként a karakter személyiségében is szociopata vonás. Az evezősök közül Alex, vagyis Alexander Ludwig a legismertebb – leginkább a testalkata van meg a szerephez.

Ha kevesebb kérdést hagynak nyitva és nem félszavakból kell a szereplők múltja köré történetet írnom fejben, jobban tetszett volna. Így marad az a kérdés, és tényleg nem tudom: honnan, olyan ismerős ennek a filmnek a története?

 

Bajnokszív – 5/3 túl sok a nyitott kérdés és a balladai homály, de a sport része jó volt benne. Bár déjá vu is.

Halston

(limitált sorozat)

Céget építő, divatipart uraló, bulizós.

Roy Halston mélyről jött – vidéki szegénységből, egy olyan apa mellől, akit legjobb lett volna elfelejteni. Annak idején az édesanyjának készített kalapokat, hogy elvidítsa, és ez lett a megélhetése is. Még Jackie Kennedy ishalston.jpg Halston-kalapot hordott. Ám a kalap kimegy a divatból, és Halston kezd mindent elveszteni. Nem csügged, saját divatmárkába kezd és ruhákat kezd el tervezni. Ő tervezi meg az anyja árnyékából kitörni akaró Liza Minnelli új, nőies külsejét és lesznek életre szóló barátok. Egyre feljebb tör, de az üzlethez kevésbé ért. Így társul egy nagyvállalkozóval, és a márka egyre bővül. Hatalmas siker lesz a parfüm, de bőröndök, szőnyeg és sok más is kikerül a keze közül. Ám a zsenialitás egy olyan személyiséggel párosul, aki két végén égeti a gyertyát. A bulik, a drog és a rosszul megválasztott szerelmek vezetnek a bukás felé.

Haragszom a Netflixre – ritkán esik meg, hogy valaminek ennyire félremenjen náluk a reklámozása. A Halston plakátok azonban annyira semmit mondóak, ha McGregor nem kap Emmy-t, simán észre sem veszem a kínálatban.

De most komolyan? Roy Halston ezerrel pörgött, Liza Minnelli jó barátja volt, divatversenyen vett részt olyan nevekkel, mint YSL. A film tele van csodás ruhákkal, látvánnyal és műsorral, minden értelemben, mert bizony a Club54 is megelevenedik. Erre meg lehet nézni, milyen a plakát… Kiábrándító.

Igaz, a film szépen hozza azt, ami a gyengém, így elfogult is vagyok. A kreatív folyamatokat imádom nézni, és itt akadt belőle bőven. Csodás ruhák születnek meg a szemünk halston3.pngelőtt, de ki lehet emelni azt is, amikor ékszer készül vagy a Halston-parfüm. Alkotás, kreativitás, és a divat pont az a terület, amiket nagyon látványosan meg is lehet mutatni filmen. Itt meg is tették. Imádtam a divatbemutatókat, a reklámokat – igen, a filmben a Halston-reklámok milliószor jobbak, mint ami a sorozatnak jutott.

A szereposztásra sem lehet panasz. McGregor intenzíven, nagy átéléssel hozza a karaktert. A kedvenceim azok voltak, amikor éppen csak egy árnyalatnyi rezdüléssel kifejezi, hogy a mosoly mögött micsoda kínok és traumák vannak. Nem véletlenül a parfümkészítős rész az egyik kedvencem – amikor beugrik neki az apja emléke. Mosolyog, magabiztosnak tűnik, de látni, hogy ez csak az álca.halston2.jpeg Ahogy Adele rákérdez, mi jut eszébe az illatról, simán hazudik – és a felszín alatt érezni, hogy amit pozitív emléknek ad el, az valójában trauma. A parfümőr, Adele alakítója Vera Farmiga is jó választás volt. Miért nem sikeresebb ez a színésznő? De tetszett Krysta Rodriguez Liza alakítása, vagy Rebecca Dayan Elsája is.

Jó attól a sorozat, hogy egyensúlyoz két világ között. Karriertörténet is, azokkal a kreatív folyamatokkal, amiket már éltettem feljebb. Ugyanakkor egy emberi dráma is, ami mutatja, hogy a siker és a pénz miképpen tette tönkre Halston életét. Mutatja, hogy a családi háttere hogyan befolyásolta, ki és mi legyen belőle. Az apjával kapcsolatos trauma, ami soha nem lett feldolgozva és ami végig kínozta. A karrierjére is rányomta a bélyegét, de még jobban a személyes kapcsolatokra. Ahogy halston4.jpgvalaki a páncélja alá kezdett férkőzni, Halston ellökte. Valahol szomorú, hogy pont Victort nem lökte el, aki aztán kihasználta.

A kritikusoknak kevésbé tetszett a sorozat, de itt jött jól, hogy kevés volt az előismeretem. Nekem nem okozott így gondot, ha valami másképpen van itt, mint ahogy a valóságban történt.

Látványos, szenvedélyes, sodró sorozat – már csak a ruhák miatt megérte megnézni.

 

Halston – 5/4,5 nagy erővel bemutat egy embert és egy korszakot, ahogy ő megélte. Jó színészek, csodás ruhák.

Lulli

 

Gondolatokat olvasó, saját hibát kijavító, jobbá váló.

Lulli ambiciózus fiatal nő, akit anyja egyedül nevelt és a mai napig túlfélt. A lány orvosnak tanul, és kitűzött célja, hogy a lehető legjobb sebész legyen belőle. A kórházi gyakorlattal azonban meggyűlik a baja: nehezen tudja megfogadni a tanáruk intelmét, hogy figyeljenek a betegekre. Lulli leginkább magára figyel. Ezt egyre jobban lulli.jpgsérelmezi a barátja, egyben szintén orvosnak tanuló Diego. Annyira, hogy egy nagyobb veszekedést követően szakít is a lánnyal. Még aznap egy beteget közösen vizsgálnak, amikor egy gép meghibásodik és mindketten áramütést kapnak. A magukhoz térő páros egyike sem ugyanaz már: Diego amnéziás, nem emlékszik erre a napra, így a szakítás is kiesett neki és boldogan készül az évfordulójukra. Lulli pedig hallja azok gondolatát, akiket megérint. Eleinte átoknak érzi, de ez az esélye, hogy a kapcsolatát és a karrierjét is megmentse.

Már a film címén elmerengtem. Milyen név az, hogy Lulli? Első tippem a francia volt, de ahogy nézni kezdtem, a többiek nevei és az egész film hangulata miatt hamar módosítottam spanyolra. Bár azt furcsának találtam, hogy semmilyen ismerős épületet nem látok a külső jelentekben. Barcelona, Madrid azért megismerhető…

A film adatlapján aztán szembesültem vele, hogy ez egy brazil romantikus komédia – a komédia a domináns zsáner különben. Járattam is az agyam, hogy volt-e már szerencsém brazil műsorhoz. Valami, amit szeretek a Netflixen – olyasmiket is megnézek, amikre különben esély sem lenne. A 3%-ot szerettem, végig is néztem, az szintén brazil volt.

De, a történet igazság szerint nem hoz semmi újdonságot. Van egy csomó film és sorozat, amiben az egyik szereplő valamely okból hallani kezdi mások gondolatait. Az sem meglepő, hogy a főszereplő az élmény hatására megjavul: nem csak a munkájában hasznosítja a pluszt, de a személyisége is fejlődni kezd.

Némileg érzetem azt is, hogy nem használták ki eléggé, mire nem jó a képesség. A betegek kapcsán 1-2 eset, amikor hazudtak, de Lulli most tudta ezt. A párkapcsolatokban egy kis nyomozás: ki kinek tetszik, meg hasonlók. Elég ártalmatlan maradt az egész gondolatolvasás téma. Az meg, hogy miképpen győzi meg, akit beavat, annyira ismétlődő, hogy az már fájt is. Legalább valami változatosság lett volna, nem csak visszamondani azt, amit a másik fejében hallott, aztán nézni a döbbent tekinteteket…

A romantika terén is egyszerű a film. Egy-egy ponton túlzottan is. Diego egyetlen napot felejtett el, és bár az elfelejtett veszekedés volt a jéghegy csúcsa, azért nem hirtelen döntés volt. Mégis, egy nap, egy veszekedés és a szakítás ténye esik ki, és a srác úgy viselkedik, mintha a kapcsolat a nászutas szakaszban tartani. Minden rózsaszín, nagyon szerelmes és boldog. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy tudott egyetlen nap alatt minden ennyire elromlani?

Túl könnyen oldódnak meg a konfliktusok, és bántóan idilli, ahogy sokak álmai teljesülnek. Pl. Diego az egyik jelenetben arról beszél, hogy reméli, ha az apja keményen is bánik vele, azért szereti. Erre milyen jelenetet kapnak a végére? Az apja szinte szó szerint visszamondja ugyanazt, amit a fia hallani akart tőle.

Nem az a nevetős komédia, inkább az a kellemes limonádé, ami mellett elvan a néző. Mivel az empátia fontosságát kellően játékosan hozza és most jól esett ez a könnyedség, én megvoltam vele.

(Különben a főszereplő, Larissa Manoela brazil énekes- és színész sztár, de más képeken rá se ismernék.)

 

Lulli – 5/4 bár a történetbe bőven bele lehet kötni, megvan a maga bája és az a pozitív üzenete, amit szívesen nézek.

 

Murderville

1. évad

Nyomozós, improvizáló, humoros.murderville.jpg

Terry Seattle nyomozó a gyilkossági osztály ásza, csak most éppen minden összejött neki. A felesége, aki egyben a kapitánya, válni akar és a férfinak titokban be kellett költöznie az irodájába, mert nincs hova mennie. Nem hagyja nyugodni a korábbi társa halála sem, minden úgy van évek óta, ahogy a nő hagyta. Ha mindez nem lenne elég, új társat is kell találnia. Gyakornokok érkeznek sorra, akiket be kell vezetnie a szakma rejtelmeibe és meg kell oldaniuk egy-egy ügyet. Van itt bűvész, aki a műsor alatt valóban kettéfűrészelte az asszisztensét. Van babagyáros anya, akinek ikerfiai egyike a babával verte agyon anyut. Közben a lassan volt neje randizni kezd, el kell szenvednie az osztálytalálkozóját és új nyom kerül elő a társa halálának ügyében.

Nem egy szokványos sorozat a Murderville, én még nem láttam hasonlót. Egyszerre krimi, kicsit vetélkedő és improvizációs show. Ha valamihez nagyon hasonlítanom kellene, a Beugróban volt olyan játék, hogy egy-egy szituációt improvizáltak a színészek – itt ez megy nagyban és krimiben.

De akkor nézzük részleteiben! A sorozat nyújtja a keretet. Terry a gyakornokokkal megold egy-egy esetet. Ezek a gyakornokok a sztárvendégek, minden részben más teheti próbára magát. Van itt ismert sportoló, több humorista (pl. Ken Jeong és Kumail Nanjiani) és a számomra legismertebb név, Sharon Stone. (Különben nekem ő volt a 6 meghívott közül a legszimpatikusabb.) Mindenki magát adja, mintha karrierváltása lenne, saját történeteket mesélnek, a nevük sem változik. Kapnak egy ügyet, nyomoznak és a végén a gyakornoknak meg kell neveznie, ki a gyilkos és miért. A pláne az, hogy a gyakornok/sztárvendég nem tud semmit, nincs forgatókönyve, neki az ügy, a helyzet, az egész improvizáció és tényleg maguknak kell rájönni, ki a gyilkos.

Ötletes, tele van lehetőséggel, maga az alap tetszett. Csak az a gond, hogy 2 rész után már átláttam az egészet és úgy már szinte unalmas volt. Még úgy is, hogy mi sem ismerjük előre a sztorit és mi is találgathatunk a meghívottal, ki a gyilkos.

A részek felépítése mindig ugyanolyan: Terry a magánélete miatt szerencsétlenkedik, majd megkapja a gyakornokot. Ad neki valami viccesnek gondolt feladatot és igyekszik kínos helyzetbe hozni a színészt. Sharon Stone-nal pl. élete cikis pillanatait meséltette, hogy ha ismerik egymás rossz pillanatait, nem fognak egymásba szeretni. Majd jön az ügy, kimennek a helyszínre, ahol a halottkém ad általában 3 nyomot. Pl. a gyilkos balkezes, itt hagyta a kávéját és klasszikus zenét hallgatott a gyilkosság közben. Ezt követi a 3 gyanúsított kihallgatása sorban. Terry közben mindig ad egy kínos feladatot a gyakornoknak – egy hülye álnevet, fel kell vennie egy idióta testhelyzetet, vagy valami hasonló. Majd jön a szembesítés, ahol a gyakornok megjelöli és indokolja, szerinte ki tette. A kapitány helyesel vagy kirúgja a gyakornokot, és minden esetben elmondja, mi volt az alap 3 nyom és melyik gyanúsítottnál hogyan lehetett ezeket észrevenni. Pl. amikor a gyilkos üzenetet hagyott az áldozatnál, nyomtatott betűkkel írt és minden kihallgatáson volt valami, ami miatt láthattuk a gyanúsított kézírását. Mondanom se kell, hogy csak 1 volt, aki nem folyóírással írt.

6 részes a sorozat, az elsőnél még nem találgattam, de a másik 5-ből 4-et eltaláltam. (A 2. ment még mellé, de ott vettem észre, hogy mire kell a későbbiekben figyelni. Onnantól már egyszerű volt.) Játékos, jópofa, de annyira egy sémára épült mind, hogy azért kár.

Remekül kivitelezték, jól is nézett ki a sorozat. Will Arnett Terry szerepében működik, jól vezeti a gyakornokot végig. Bár tudott irritálni, hogy mennyire szerencsétlen figurát faragtak belőle. Ha valamibe belefog, abból baj lesz. Az egyik részben fogyasztóport igyekszik árulni munka mellett, siker: nulla. Egy másikban végre szerezni akar egy lakást, de nem ő, hanem a volt neje és az új pasija költöznek majd be helyette, meg hasonlók. Olyan szinten veszít mindig, hogy az már nem vicces, szánalmas. Ugyanezt éreztem azzal kapcsolatban is, hogy milyen feladatokat talál ki a gyakornokoknak. Az a visszatérő elem, hogy be kell épülnie pl. egy mama klubba, és ad neki hozzá egy kimondhatatlan vagy ciki nevet. Hiányzott a változatosság.

Pedig vannak jópofa kis részletek, jól kidolgozott ötletek, amelyek viccesek is. Mint Jennifer Aniston fotója a falon – Terry sűrűn nézegeti, ő a volt társa.

Egyszer érdekes volt, kb. 4 rész erejéig nagyon élveztem is. Tényleg az öli meg, ha kiismerted a sémát, már nagyon egyszerű és kitalálható. A vendégek kínos helyzetekbe hozása meg nem vicces annyira, hogy önmagában eladja.

 

Murderville – 5/3,5 az ötlet jópofa, de 2 rész után ki lehetett ismerni a sémát és túl egyszerű lett. De a sztárvendégekért jár a pont.

süti beállítások módosítása