Ahhoz merészség kell, hogy egy film a felénél fogja magát, és zsánert váltson. Ha mást annyira nem is, de ezt tudtam értékelni ebben a filmben. Teljesen más az eleje, mint a második fele, nagyon sok téren. Az indulás? Romantikus komédia. Georges szélhámos, ezer meg egy hamis történettel. Belóg egy…

Az alapötletében még fantáziát is láttam, aztán maga a film folyamatosan elvesztett. A végére már azon gondolkodtam, hogy meg se nézem. Ok, ilyet nem csinálok. Késztetésem van befejezni, amit elkezdtem, ha olyan is, mint ez a film. Amiben van ötlet: adott egy helyes szőke színészlányka, akinek még…

A film végére megkeseredett a szájízem. Tud idegesíteni, amikor nem kerül a helyére az igazság ingája legalább a filmekben. Mert, hogy egyből torokra ugorjak, ez a film egyfajta családon belüli erőszakról szól. Még akkor is, ha van benne szeretet is, és egy ponton még azt is hittem, hogy komédiát…

Már feladtam, hogy át akarjam látni ezeket a filmeket. Elég sok része van, és rá kellett jönnöm, hogy egy-egy rész között még találhatok kapcsolatot, de különben külön Nicolas feldolgozások. Még csak arra sem jövök rá, hogy a sorrend milyen lenne eredetiben. Egy példa: egy korábbi részben…

Elég sok tolvajokat bemutató film van, és jó sok mindent loptak már a szélesvásznon. Nos, a franciák hoztak egy olyan komédiát, amiben valami újat sikerül nagy tételben elemelni. Parfümöket. Ez magyarázza a címet is, bár az aranyat túlzásnak érzem. Azért nem milliárdosok lesznek a lopott parfümök…

Az a fajta tini szerelmes – hormonoktól fűtött vígjáték, amit elég divatjamúltnak érzek már. Nem egy aranyos, romantikus sztori, nem is olyan eszementség, amit a németek szoktak hozni. Nem mintha egy szexkomédiára vágytam volna, de olyan érzetet keltett bennem, mintha az Amerikai pite ártatlanabb…

Philippe Lacheau megtalált egy stílust és egy tipikus tartalmat, amiből filmeket készít. Még nem tartok ott, hogy a francia Adam Sandlernek tartsam, de most felmerült bennem. Lassan már eléri azt a kretén szintet, amit Sandler is belőtt magának. Ebben a történetben az volt a kunszt, hogy egyszerre…

Nem tudom megítélni, mennyire van még érdeklődés az Asterix – Obelix filmekért. Az első élőszereplősek, sztárszereposztással még kelendők voltak, de most? Az alapján, hogy éppen meghaladta a költségek felét a mozis bevétel, nem hiszem, hogy mindenki ezt akarná nézni. Képregényesen merészet/mesét is…

Értékeljem a szándékot, vagy csak simán olcsónak és hatásvadásznak lássam a filmet? Így utólag többet bele tudok látni, mint amikor néztem is. Akkor szenvedtem vele. Pedig nem akar rosszat – a szülői szerepről mesél, és a gyerekek elengedéséről, ahogy felnőnek. Kicsit lopva a Disney Agymanók…

A testcserés filmek már saját alzsánert alkotnak, és mindenféle korosztálynak gyártják őket. Családi filmek, komédiák akár vaskosabb humorral, ifjúsági filmek is bőven akadnak köztük. Láttam már thrillert is, ahogy belegondolok. Talán csak horrorhoz nem volt még szerencsém, de horror komédiához…