Minden napra egy film

Escape from Pretoria

2020. július 09. - BBerni86

Börtönös, szökésen dolgozó.

Stephen és Tim jó családból származó, művelt és politikailag aktív fehér dél afrikaiak. Az ország demokráciájáért küzdenek, amiért elfogják őket és több év börtönre ítélik őket. Tim már az elején megmondja, nem fog ott megrohadni, megtalálják a módját, és megszöknek. Pretoria azonban nem véletlenül tűnik áthatolhatatlan 7_9escape_from_pretoria.jpgbörtönnek. Többszörösen zárják őket, sok az őr és az ellenőrzés. Tim azonban arra a következtetésre jut, a kulcsokkal van esélyük. Famunkát kell végezniük, és a hulladékból kulcsokat készíthet. Stephen végig támogatja, segítik őket a börtön politikai foglyai – ha ők a szökés kockázatát nem is merik bevállalni. Egy francia fogolytárs, Leonard lesz a kivétel, aki bármire kész, hogy ne csak évente egyszer láthassa a kisfiát. Belevágnak.

Két szemszögből tudom nézni ezt a filmet. Ha arra koncentrálok, hogy megtörtént eset az alapja, akkor nincs is vele semmi bajom. Nem tetszett akkor sem, de jobban megértem.

Nagyon keveset, szinte semmit nem tudunk meg a miértekről és a körülményekről. Vannak, akik tüntetnek és változtatni akarnak a rendszeren. Mert mi is van ott? Kik a vezetőik, mire akarnak váltani? Kétlem, hogy ezt minden alapozás nélkül tudnánk. Nekem konkrétan akkor esett le, hogy hol játszódik ez a történet, és miről szól, amikor a végén Mandelát is megemlítették. Ha már kihangsúlyozzák, hogy igaz történet, nem bántam volna egy jobban elhelyezett történetet.

Igaz, ez a Dél-Afrika legnagyobb börtönszökésének a története, ezt megmutatták. Nem izgalmasan – a végén azt a tanulságot vontam le magamnak, hogy ez a film legalább annyira a kulcsok története, mint a Locke & Key. Az összes feszültséget olyan jelenetek okozzák, hogy eltörik-e a fakulcs, vagy kibírja a nyomást. A cella ellenőrzésen elhiszi-e a vizsgáló, hogy az valami béna fényképtartó, vagy felismeri benne a fogazatot? De az életben nem is lehet olyan egy szökés, mint a Prison Break első évada.

Ha nem akarom figyelembe venni, hogy igaz történet az alapja, csak egy szórakoztató filmet akarok látni, még több lesz a bajom. Nagyon lassan haladnak az események, és ciklikusan ismétlődnek a történések is. Ahányszor itt végignéztem, hogy kulcsot dugnak a zárba és elfordítják… Kis túlzással a végére már úgy éreztem magam, mint egy túlhajszolt lakatos.

Magukról a karakterekről alig tudtam meg valamit. A hátterük, a jelenük, az egész személyük egy nagy kérdőjel. Mindenkinek egyetlen motivációja van. Jó, mondjuk az egy ilyen filmnél nem is érdemel nagy említést, hogy nem akarnak börtönben senyvedni. Ki akar?

A szereposztáson nagyon érezni, hogy nem is blockbuster akart lenni. Húzónévnek benne van Daniel Radcliffe, mellette olyan lényegesen ismeretlenebb színészek, mint Daniel Webber vagy Mark Leonard Winter. Ez sem lesz Radcliffe élete szerepe, bár messze többre tudtam értékelni, mint a szellentő király Manny-t. Igen, ennyire megviselt a Swiss Army Man. Nem is értem, hogy sikerült ilyen hamar megint egy Radcliffe filmre rányúlnom.

Azért a szereposztásban egyetlen ponton meg kell állni. A valódi Tim Jenkin is benne van egy jelenet erejéig – feltűnik őrként, bár szöveget nem kapott.

A kritikái különben vegyesek, de inkább középmezőny felső részébe sorolják, mint féltávra. Nekem ehhez túl egysíkú volt a cselekmény, nálam marad a közepes minősítés.

Ha már megtörtént eset az alapja, nem bánnám, ha le lehetett volna szűrni valamiféle üzenetet. De ebben még annyit sem találtam, mint a Pillangóban (ha már szökés a téma). Éljen az emberi leleményesség? Sorry, jobbra itt nem telik.

Nem voltak nagy elvárásaim, így nem is csalódtam, de nem is lepett meg kellemesen a film. Egyszer elment, de visszanézni biztosan nem lesz kedvem.

 

Escape from Pretoria - 5/3 a politikai háttér és történelmi múlt érdekes, a film viszont unalomba fullad. Sok kulcs…

https://www.youtube.com/watch?v=VfjoofUEcy0

A bamba banda

Baráti társaságos, régi emlékekbe kapaszkodó, zenés.

A középiskola után a The Suburbans nevű zenekar menőnek számított. Kijött az első lemez, volt rajta egy nagy sláger, és arról adtak interjút a fiatalok, hogy milyen érzés, hogy a Beatleshez hasonlítják őket. Pár évvel később már egyikük sincs a zeneiparban, és csak egyslágeres előadók maradtak. De a banda tagjainak nagyja szeretne 7_8a_bamba_banda.jpgvisszakerülni valamiképpen a szórakoztató iparba. Egy esküvőn futnak össze Cate-tel, aki menedzser és menőnek tartja a retrót. Kapnak tőle egy esélyt, modernizálhatják a régi slágerük, visszatérhetnek. Ám a felszín alatt sok a feszültség, ami lassan a képükbe robban. Danny nem akar megkomolyodni és felnőni, pedig a barátnője gyereket szeretne. Gil az üzletével foglalkozna a gitározás helyett. Mitch egymaga csajozik mindenki helyett.

Tehát, a címek érdekes volta nálunk nem új keletű probléma. Ez eredetileg Te Suburbans, a filmben látott zenekar után. Lett belőle bamba banda – már annak is örülni tudok, hogy csak a címbe tették ezt bele és a filmen meghagyták az együttes nevét. Mégis, mit gondoltak, milyen hatást vált ki a bamba banda? A bamba nő című filmet bírom, de ott jobban ment a történethez a cím, ha jobban szerettem az angolt annál a filmnél is. Itt viszont… nem is bamba ez a banda, csak divatjamúlt.

Van, amiről nem a film tehet. Az, hogy én már azt is retrónak érzem, ami nekik a jelen, nem a történet hibája, hanem az eltelő időé. Viszont, hamar nyilvánvaló lesz, hogy akit zavar az ilyesmi, nem fogja tudni végignézni a filmet. Van olyan rokonom, aki A sebhelyesarcú Al Pacino klasszikust sem látta végig, mert a frizurák és a ruhák kiakasztották. Nekem még nem is annyira a civil küllemükkel és a környezettel volt bajom, hanem a fellépő ruháikkal. Már azt sem tudtam eldönteni, hogy ez milyen szinten retró. Nekik az, vagy csak nekem? Ezek a színek, az öltönyük szabása… az én gyerekkoromban Backstreet Boys meg N’Sync volt a fiúbanda, nagyon más stílussal. Ez egyszerűen életidegen volt nekem. Bár, azért hálás vagyok, hogy Ferrell nem játszik Justin Timberlake-et és próbálja utánozni a mozgását, a ruhatáráról már nem is beszélve.

De ez csak külsőség. Nagyobb baj, hogy a történet sem fogott meg. Tulajdonképpen arról szól, hogy az egykori banda tagjai közül mindenki elfogadja, hogy nem ők lesznek a következő sztárok, és ideje felnőni. (Egy azért marad, akinek az marad a mantrája, hogy a rock örök.) A zenés vonal gyenge, a klipp és az egész felhajtás röhejes. Azok a művi, rajongó lányok a tábláikkal… fájdalom. A zeneipar helyett az a fő konfliktus, hogy Grace családot akar, Danny meg zenei karriert.

Furcsának éltem meg azt is, hogy Will Ferrell ebben a filmben a legszolidabb és a leginkább társadalomba beilleszkedett tag a zenekar tagjai közül. Én meg az vagyok, akinek semmi se jó. Ez egy abszolút vállalható, hétköznapi karakter, aki nem sok vizet zavar, de jó értelemben normális. Én meg fogtam a fejem, hogy ez mennyire távol van attól, amit megszoktam tőle. Most próbálom felfogni úgy, hogy ezzel is próbálkozott, aztán kialakította azt, amivel ikonikus lett a neve. Tud ilyet is. De nem ez a sikerének a kulcsa.

Zene – nem véletlenül emlegették az elején a Beatles nevét. Csak nem azon a szinten és dallamtapadással. Az egyetlen slágerük, amit többször is hallhatunk a filmben, olyan, mint egy elég gyenge Beatles másolat. Nem is ragadt be az agyamba, minimálisan sem okozott dallamtapadást – ezt mondjuk nem bánom.

Komédia, de nem eléggé vicces. Szerelmi konfliktusos, de nem romantikus.

Nem fogok két sorba ráhúzni egy skatulyát, de annyit megállapítok, hogy nem az én ízlésvilágomhoz illő film. Untam is, semmilyen is, nem tetszett.

 

A bamba banda - 5/2 nosztalgikus, nagyon enyhe komédia. Ma már unalmasnak hat, és a külcsín is elavult.

https://www.youtube.com/watch?v=z-nbOiV0Voc

Idézzünk!

Túl kell tenned magad ezen! Az élet 49%-a szar. Jó. 51%-a viszont nem. És ezért a 2%-ért megéri küzdeni. (…) És az élet zűrös, de pont ettől lesz gyönyörű. (Legends of Tomorrow)

 

Nem akarom, hogy más szabja meg, hogy mi helyes, mi erkölcsös, mi jó. Ezeket én akarom meghatározni. Még ha hibázom is közben. Egy valamit biztosan tudok: a barátainkkal törődni sosem rossz dolog. Sosem rossz emberien viselkedni, és szeretni a másikat, ahogyan csak tudjuk. (13 Reasons Why)

 

Tiszteld magad. Akkor mások is fognak. (A tanár)

 

(A célszemélyt likvidálja egy ismeretlen bérgyilkos, mire Frankie és Will csipkelődni kezdenek.)

  • Ki a franc volt ez?
  • Reméltem, hogy te tudod.
  • Nem ismerek minden bérgyilkost! Viszont jó a haja.
  • Szuper. A lényeget hamar kiszúrtad. (Mr. Whiskey)

 

Érzem, hogy vádolnak, és hogy elítélnek. De ezzel semmi bajom. Aki szeretetre vágyik, legyen filmsztár. A világuk olyan, amilyennek látják. Szokjanak hozzá a valósághoz! A világban szörnyetegek vannak. (Alelnök)

 

Isten tudja, mit meg nem próbáltam, de mindig volt valami gondolat, ami elég szép volt ahhoz, hogy tovább hajtson. Lehet, hogy ez valami, amit az agy talál ki a túlélésért. (Swiss Army Man)

 

(Lars hinni kezd a manókban, miután kést állítanak az őt meggyilkolni akaró férfiba.Még meg is köszöni nekik.)

Köszönöm! Jó étvágyat a kekszhez! Ezt a kést itt hagyom, hátha újabb gyilkosságot kell elkövetnetek! (Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története)

 

(Szilárd és Lilla bicegnek be az iskolába, Ernő ledöbben és nem díjazza Szilárd humorát.)

  • Jesszus, úristen, mi történt veletek?
  • Kipróbáltunk néhány új figurát.
  • Tangótanfolyam.
  • Nagyon meghúzódott a feszítőizmom. Kilazítanád, Ernő?
  • A főnököd vagyok, az megvan? (A tanár)

Swiss Army Man

Túlélésért küzdő, különös barátságos.

Hank már a halál szélén áll. Egy lakatlan szigeten, minden társaság nélkül az összeomlás határán áll. Amikor a víz partra sodor egy fiatalembert, felcsillan a remény. Hamar véget is ér: a férfi már halott. Mégis, néha olyan dolgai vannak, mintha még lenne benne élet. Hank elkereszteli Mannynek, és beszélgetni kezd vele. Hamarosan 7_7swiss_army_man.jpgrádöbben, hogy milyen értékest eszközt kapott a sorstól. Manny testéből áradó gázokkal vadászhat, tüzet gyújthat. A teste több vizet őriz meg, mint egy műanyag pohár. Lehet hozzá beszélni is, és újrateremtheti vele eljátszva a szerelmét Sarah iránt. Ő ad neki erőt ahhoz, hogy megpróbáljon hazajutni. Hank útra kel, vissza a civilizációba.

Kezdjük talán a címmel, azon nem akadok ki annyira. A filmben van egy pont, amikor Manny azon poénkodik, hogy hasznos lehet Hank számára, hiszen ő egy személyben olyan, mint a svájci bank. Ő a svájci bank, csak szójátékkal svájci ember-bank. Igaz, ebben is érzem azt a morbid humort, ami az egész filmben benne van.

Mert ez a film nem egyszer megforgatta a gyomrom. Ok, nem kellene belegondolnom a látottakba, de nem tudtam megállni. Van egy olyan jelenet, amikor eső után Hank rádöbben, hogy ha hasba veri Mannyt, olyan, mintha vizet hányna. És ivászatot rendez, ezzel a módszerrel. Már attól hányingerem van, hogy most ezt leírtam.

De nem csak ilyen humor van a filmben, még ennél rosszabb és torzabb is akad benne. Nem fogom kifejteni, mert lehányom a monitort. Beérem annyival, hogy hallottam már hírét ennek a filmnek, de nem vettem komolyan, hogy ennyire… altesti humorra épülő, torz és furcsa. Pedig az. Küzdök azzal, hogy egyáltalán feldolgozzam a látottakat.

A történet nagyon távolról A számkivetett című Hanks filmet juttatta eszembe. Csak itt nem Wilson a társ, hanem Manny. Az agyam egy beteg zuga valahol fel is tudja fogni, hogy annyira kell egy társ a főszereplőnek, hogy képes egy hullában is meglátni az embert. Személyiséggel ruházza fel, beszél hozzá. Csak annyira morbid ez az egész…

Színészileg kísérleti film, Radcliffe le is nyilatkozta, hogy pénze és neve is van, ő azt csinálja, ami valamiért érdekes neki. Itt minimál gesztust használhatott, alig pár arckifejezést vághatott, és meg kellett jelenítenie, hogy hulla. Ezt is agyilag értem, mi benne a kihívás, de igazából nem fogom fel, miért akar valaki ilyesmit csinálni. Nézni biztosan nem esett jól.

A film pillére a két főszereplője. Paul Dano volt az élő ember a történetben. Nem a színésszel vagy az alakításával volt bajom, maga a karakter ment az agyamra. Amit már mondtam, nem szabadna belegondolni. Mennyire kell ahhoz magányosnak lenni, hogy a hátadra kötözz egy hullát és ő a legjobb barátod? Tiltakozik az agyam, de nagyon.

A film végére pedig felötlött bennem, hogy hibás az egész alapfeltevésem. Ez nem lakatlan sziget, és Hank elveszése inkább önkéntes. Amikor rászánja magát, visszagyalogol a civilizációba. Nem is lakatlan szigeten volt.

De akár mágikus realistának is fel lehet fogni, hogy Manny dolgai nem csak Hank fejében zajlottak le. Hogy valóban hulla – életre kelt, és nem is zombi lett így belőle. De ez még betegebb, mintha azt gondolom, hogy Hank simán megőrült.

Lehetne merengeni az értelmezésen, és hogy mi volt ez igazán. De egyszerűen nem megy. Küszködök, hogy mit kezdjek ezzel az egésszel. Tőlem nagyon távol áll, és le is írom, undorít ez a film. Most se jobb, hogy kicsit kiírtam magamból a benyomásaim.

A kritikái különben valahol a közepes felett vannak, inkább ok, mint lehúzás.

Itt fogom feladni, és kiteszem az utolsó pontokat. Nagyon nem az én filmem és humorom, nekem ez sok és sokk.

 

Swiss Army Man - 5/0,5 valahol értékelem a beletett színészi munkát, de a története és a humora kiakasztott.

https://www.youtube.com/watch?v=yrK1f4TsQfM

5 film, amit látnod kell

Michael J. Fox

f5_48.jpg5: The Good Wife – nem ő a főszereplő, de az egyik jellegzetes mellékszereplő igen, és manapság nem sok mindenben tűnik fel, így duplán is megbecsüljük az alakját. A történet egy háziasszonyról szól, aki férje bukása után visszatér a szakmába, mint ügyvéd. A tárgyalótermekben sokféle ügyvéddel kell megküzdenie. Az egyik Canning, aki a betegségét is arra használja, hogy a maga oldalára állítsa a bírót és az esküdteket. (Az utódsorozatban is rendszeresen feltűnik.)f4_57.jpg

4: Doc Hollywood – Dr. Benjamin Stone éppen Hollywood felé tart, ahol vár rá az arany élet. Sikerre, vagyonra szomjazik a fiatal orvos. Az úton azonban egy kisvárosban némi kárt okoz, és a helyiek azt találják ki, nem fizetni fog, hanem ledolgozni a büntetést. Befogják háziorvosnak, és ő lassan ráébred, mi teszi igazán boldoggá. Lehet, hogy nem a pénz és a siker? Egy helyi f3_61.jpgszépség is segít a döntésben.

3: Szenzációs recepciós – Doug még csak recepciós, de megvan az álma a saját vállalatához. Ehhez befektetőkre van szüksége, és az egyik befolyásos vendégüknek mindent el is intéz, hogy benne támogatóra leljen. Akkor azonban valami megtörik benne, amikor rádöbben, a férfi szeretője Andy, a nő, akibe ő is szerelmes. Át kell gondolnia, milyen embernek segít, milyen ember akar lenni, és más utakat keresnie.f2_63.jpg

2: Vissza a jövőbe – talán a legismertebb filmje. Egy klasszikus, amihez még nem mertek hozzányúlni, de attól tartok, már közeledik a remake ideje. A hős Marty, egy átlag középiskolás srác, akinek van egy őrült tudós haverja. A doki feltalálja az időgépet, és mire Marty észbe kap, már a szülei kamaszkorában ténfereg, és okoz bajt. Anyja ugyanis belé, és nem az apjába szeret bele. Ha nem hozza helyre f1-1_4.jpghamar, a jövő törlődik, és ő meg sem születik. A folytatásban járnak hőseink a jövőben és a vadnyugaton is.

1: Törjön ki a frász! – Peter Jackson neve összeforrt Középföldével és a hobbitokkal, pedig nem egyfilmes rendezőről van szó. Foxszal hozta tető alá ezt a korrekt horror komédiát, melyben Frank küszködik a szellemvilággal. Felesége halálos balesete után hősünk látni kezdi a f1-2_7.jpgszellemeket, és rádöbben, hogy egy szellem sorozatgyilkos szedi áldozatait. Lehet sejteni, mennyire hisznek neki. Míg nem jön Lucy, aki elvesztette a férjét és ad neki egy esélyt. Ketten erednek a gyilkos nyomába, és közben még egymásra is találnak.

Mint egy főnök

Barátnős, üzletet vezető, befektetővel hadakozó.

Mel és Mia ősidők óta legjobb barátnők, akik céget is együtt alapítottak. Kozmetikumokkal foglalkoznak, neten és üzletben is árusítanak, sminkelnek. A cég azonban anyagi gondokkal küzd – a kreatív, de a pénzügyekhez nem 7_6mint_egy_fonok.jpgértő Mia nem is sejti, mennyit aggódik a barátnője titokban. A szépségipari nagyágyú, Claire Luna ajánlata így igazi megmenekülés lehet a számukra. A nő befektetne náluk, és bemutatná a lányokat az éves, nagy rendezvényén. Ehhez csak a szexre épülő reklámokkal taroló Ron és Greg párosát kell lenyomniuk. Azonban a lányok között egyre nagyobb a feszültség: Mel kész megfelelni Claire elvárásainak, és akár a teljes hitvallásuk átalakítani. Mia azonban szeretné az eredeti üzenetet megőrizni. Claire még mélyíti is a szakadékot közöttük: ha a lányok barátsága szétesne, a cégből a záradék szerint 51% jut neki, nem csak 49%.

Megvezetett, hogy mennyire tetszett A meztelen Juliet, amit nem is olyan régen néztem. Mi köze ennek a filmnek ahhoz? Tulajdonképpen semmi. Mindkettőben játszik Rose Byrne, és mivel a Juliet bejött, kerestem tőle másik filmet. Nem ezt kellett volna választanom!

Ami bizonyos, hogy ez csajfilm akar lenni, amire beülnek a barátnők és átjárja őket a girl power. Legalábbis, papíron, mert a mozi nem hozza ezt az élményt. Még akkor sem, ha itt minden fontos szerep a csajoké: a baráti társaság barátnők gyülekezete. Az alkalmazottaik között egy pasi van, de ahogy beszél és viselkedik, ha nincs is kimondva, de erős a gyanúm, hogy ő a meleg barátjuk. Az új főnök: nő – az új szövetséges majd a film végén: nő. Csak az ellenfelek pasik, akik kellően idióták is. Ok, van benne még két pasi, akik a lányok alkalmi szexpartnerei. Mondjuk úgy, nekik nem jut verbális kommunikáció, vagy csak minimális.

Az unokatesóm az ilyen filmeket mondja feminácinak. Hajlok is rá, hogy most én is rásüssem ezt a címkét. A csajok mindent megoldanak, a csajok jó barátnők és a csajoké az erő. Csak éppen itt mindez el van túlozva, és egy ponton már tényleg zavart, hogy itt minden pasi idióta valamilyen szinten. Nem mintha a nők annyival jobban jártak volna…

Salma Hayek annyira irritáló karaktert kapott, és a színésznő nem is fogta vissza magát, ahogy eljátszotta. Túlhúzott, heves gesztusokkal, vázlatos személyiséggel, ami annyiban kimerül, hogy neki kell a sikeresnek és a körülrajongottnak lenni, és senkit nem visel le, aki nem hódol be neki. Motiváció? Nincs. Karaktertörténet? Két félmondat.

Ennél nagyobb gond, hogy a hősnők is kimerülnek annyiban, hogy Mel a pedáns, szorgalmas, aki könyvel, míg Mia a csapat kreatív része. Mondjuk, ebben a filmben még ebben sem villogott. Új terméket kell kitalálni, reklámozni – annyira klassz kis történet lehetett volna, de abszolút nem vették komolyan ezt a szálat.

A végén előállnak a lányok különben egy új sminktermékkel – ami a filmben hatalmas durranás lesz, igazából elképzelni nem tudom, hogy ennek lenne piaca. Sőt. Lehet, hogy én vagyok túlzottan antiszociális, de engem inkább taszít, mint vásárlásra ösztönözne egy ilyen sminktermék. De most komolyan, ki osztozna pl. a rúzsán? Pláne, ilyen vírusos időszakban.

Komédia, de nem vicces a film. Néha nem is értettem, mi akar a humor forrása lenni. Vagy sorry, nem tudok az olyan beszólásokon nevetni, hogy nem is kicsi a fejem, csak a melleim túl nagyok. Hogy lehet Claire feminista ikon ilyen szöveggel?

A színészek vonzottak be. Rose Byrne már említve lett, itt ritka rossz a karaktere és túl is játssza. Mondjuk, a lenőtt festett haja sem éppen bizalomgerjesztő egy divattal foglalkozó karakter esetében. Salma Hayek… már említettem. Túljátszott pukkancs baba volt itt.

Nagyon mélyen találok benne pozitív üzenetet, a természetes szépség pártolását, például, de különben ez egy olyan film, amin szórakozás helyett bosszankodtam.

 

Mint egy főnök - 5/2 nem jött be a humora, és a főszereplők személyisége sem. Pedig két színésznőt is bírok.

https://www.youtube.com/watch?v=bIp7f5Fxujg

Alelnök

Politikai, hatalomra kerülős, manipuláló.

Dick Cheney nem volt kiemelkedő semmiben. Közepes sportoló, közepes tanuló. Egy tehetsége volt: a legértelmetlenebb dolgokat is úgy tudta elmondani, hogy azt természetesnek és magának értetődőnek vette a hallgatósága. Plusz, szerencsésen választott párt magának. Lynne okos volt és nagyratörő, de tisztában volt vele, 7_5alelnok.jpghogy nőként nem érvényesülhet a politikában. Dick volt, akinek helyette is teljesítenie kellett. A lány juttatta be a Yale-re. Ő kapta össze akar is, amikor az ivászat miatt már az elsőévben kitették. Cheney elkezdte a politikai elitbe bedolgozni magát, és a csillaga egyre emelkedett. Már a magánszektorban volt, amikor az ifjabb Bush felkérte alelnöknek. Cheney pedig meglátta a lehetőséget: az alelnök pozíciója csak névleges, de egy ilyen elnök mögött ő lehet az igazi hatalom, az azzal járó reflektorfény nélkül. Megragadta a lehetőséget, a többi pedig már történelem.

Jó sokáig halogattam, hogy megnézzem ezt a filmet. Mindig furcsának találom, ha egy olyan témát dolgoznak fel, amelyben ma is élő emberek szerepelnek, és mondjuk nem is régiek az események. Bírtam a Rocketmant, de hogy lehet arra reagálni, amikor Egerton és Elton, az igazi egymás mellett állnak és énekelnek? Vagy, ott volt A királynő. Amelyben lady Di halála utáni eseményeket mutatták be. A két pápa. Sorolhatnám. Nekem furcsa élmény ezeket nézni, és mindig érdekel is, a még élő emberek mit szólnak ahhoz, hogy ez készült róluk.

Az Alelnök ráadásul egy nagyon szókimondó, őszinte film. Nem egyszer felkaptam a fejem, milyen pofonokat osztogatnak. Nem csak a politikusoknak, de az átlag amerikainak is, akinek pl. a filmet is szánták. Mert az, hogy Bush milyen idióta itt… már az is elképesztő. Beleégett az agyamba, ahogy itt befűzik, hogy tulajdonképpen a teljes hatalmat átengedi az alelnöknek, és még csak fel se tűnik neki. Ahogy Cheney karaktere ott röhög magában… A másik, amikor az utolsó jelentben az átlag amerikaiakat mutatják. Egyetlen kis jelenet, és benne van, hogy a társadalom milyen nemtörődöm. Amíg megvan a kenyér és cirkusz, minden mehet ugyanígy. És megválasztják a sajtospofit – bár, lehet, hogy más nasit mondtak, nem esküdnék meg – elnöknek. Ezért.

Annyi mindent mozgatott be az agyamba ez a film. Doctorow, amikor a Radikálisokban megfesti a civilizációnk süllyedő hajóját, amelyet tolvajok és gazember vezetők vezettek a pusztulásba. A Seal Team, amiben éppen azt a témát rágják át, hogy az egyszerű katonák sima parancsteljesítők futják ugyanazokat a köröket, és nincs változás, mert a vezetőség ugyanaz az elvakult, önérdekű elit. Nem is értem, miért nem lángol még ez a világ. Itt konkrétan a képünkbe vágják: egyre több robotolás, egyre kevesebbért, de amíg megvan a magunk kenyere és cirkusza, minden így is fog menni tovább.

Ez egy okos, szemfelnyitó film, és vissza is kell terelnem magam hozzá, mert képes arra, hogy messzebb vezessen önmagánál. Átértékel politikát, hatalmi motivációkat. Amit itt az ISIS-ről megmutattak… égnek állt a hajam is.

Mindezt olyan filmes nyelvezettel bemutatva, hogy azért már önmagában megérte megnézni. Ahogy a horgászat motívuma végigmegy a történeten. Amikor kapunk egy kamuvéget, a mi lett volna, ha… jegyében. Ahogy az idősíkokat egymásra helyezik. Ahogy magyarázzák, ami történt. A Shakespeare-betét, amikor kihangsúlyozzák, hogy nem tudhatjuk, mit beszélhettek ott egymással, de íme, pár verzió. Egészen zseniális és elemi hatású a végeredmény.

Christian Bale nagy kedvencem, és megint elveszett a szerepben. Nem véletlenül volt az Oscar-jelölés. Persze, fizikailag is rengeteget változott, de nála soha nem merül ki ennyiben a játék. Levette az igazi Cheney mimikáját, gesztusait.

Nem szórakoztató film elsősorban, de valahol az is. Az biztos, érdemes megnézni. Értékes.

 

Alelnök - 5/5 egyedi filmnyelvű, komoly tartalommal, remek alakításokkal – de a tanulság durva.

https://www.youtube.com/watch?v=aSGFt6w0wok

Legends of Tomorrow

5. évad

Világmentő, pokoli lényekkel küzdő, Sorssal szembenéző.7_5legends_of_tomorrow.jpg

A Legendák számára a világ kétszer is kifordult a sarkaiból. A korábban történtek megváltoztatták az idősíkot, és a jövőt, amely már nem egy posztapokaliptikus pokol. Zari divatikon, nem hacker, és fogalma sincs a csapatról. Az öccse, Behrad a csapat tagja. Egyedül Nate érzi, hogy valami nem stimmel, és próbál rájönni, mi változott, ki hiányzik neki. Közben egy multiverzumok közti krízist is el kellett hárítani, ami után már csak egy Föld létezik. Ahol a pokol Constantine után nyúl: Astra bosszút akar állni, és a történelem legnagyobb gonoszait küldi vissza a Földre. A Legendák a nyomukba erednek, miközben Constantine kidolgoz egy tervet, amivel mindent jóvá lehetne tenni. A Sors Szövőszékéért azonban két Sorssal is meg kell küzdeni, miközben lesz esküvő, gyereknevelési válság és Marie Antoinette lefejezése.

A DC sorozatai közül ez az, amelyik nagyon felépült a kezdetei után. Olyan volt, mint egy szemetes, amibe a többi sorozat mellékszereplőit dobálták, ha ott már nem volt rájuk szükség, de azért megölni nem akarták őket. Nem is élveztem az elejét.

Aztán, a készítők rájöttek, hogy itt mindenkinek szabadon elgurulhat a gyógyszere. Évadról évadra nagyobb idiótaságokat találnak ki, és a csapat mottójává is tették, hogy majdnem mindent elszúrnak, és azzal hozzák rendbe a dolgokat. Úsznak az árral. Az eredmény? Egy szórakoztató, könnyed széria, amit nem kell és nem is lehet komolyan venni, csak jókat vigyorogni rajta. Ezt csinálták a 4. évadban, és fokozták az ötödikben.

Egyszerre volt átívelő és részenkénti kaland, ahogy a szellemlényekkel harcoltak. Minden részben hoztak egy új gonoszt, miközben az egész helyzet megoldásán is dolgoztak. Az külön humor forrás lett, hogy egyes történelmi karakterek hogyan boldogultak egy más korban, és változtatták meg az eseményeket. Az is érdekes, hogy a nagy felhozatalból kiket állítottak csatasorba. Mert Dzsingisz kán, Hasfelmetsző Jack ok, úgy-ahogy Brutus is, ok. De Marie Antoinette? Jó, vicces lett, ahogy mindig elveszti a fejét, szó szerint, de mint történelmi nagy gonosz? Nála azért lehetett volna jobbat is találni.

Különben annyira komolytalan az egész sorozat, hogy még a nagy logikai gondokon is vállvonással át lehet itt ugrani. Anno az első kapitány nem menthette meg a családját, meg kellett halnia a feleségének és a fiának. Sarah sem hozhatta vissza a nővérét. De az simán rendben van, hogy Mick visszamegy az időbe, az osztálytalálkozón összejön a gimis szerelmével, és a jelenben már van is 18 éves lánya? Valahogy igazságtalan, hogy egyeseknek szabad átírni a múltat, másoknak meg nem.

Az is ez a kategória, ahogy a szereplők a semmiből kapnak nem semmi eredettörténeteket. Az évad legnagyobb ilyen fordulata a semmiből, hogy az eredetileg a csapat ellen dolgozó, már Legenda Charlie csak egy alakváltó volt eddig. Most meg kiderül, hogy ő a görög mitológia Sors nővérei közül az egyik? Durva váltás, a semmiből.

De igazából nem zavar, mert itt szabad ennyire elmebetegnek lenni. Amíg képesek olyan részeket összehozni, mint az évad végén a tévébe zárva létezés, nem fogok panaszkodni. Azon még mindig kész vagyok, ahogy a Star Trek, a Downton Abbey vagy éppen a Jóbarátok kapta meg a maga Legends évadát. Pláne, hogy volt olyan is, hogy a Winchester tesók autójából szolgálták ki magukat az egyik üldözésben…

A magánéleti szálak már kevésbé tudnak érdekelni. Idén több teret adtak Evának, de szerencsére nem azzal, hogy barátnőként mutogatják, hanem társkapitányként próbál rendszert vinni a csapat életébe. Zari és Constantine… azt legszívesebben elfelejteném. Nora és Ray aranyosak voltak, pláne a megjelenő Darhkkal… Zajlik így is a szereplők élete.

Jelenleg ez a kedvencem az Arrow utódsorozataiból, majd meglátjuk, hogyan tovább.

 

Legends of Tomorrow - 5/4 jól áll nekik, hogy a komolytalanság a védjegyük. Simán szórakoztató, túlzásokkal együtt.

https://www.youtube.com/watch?v=Pio-KpIR1YA