Minden napra egy film

Minden napra egy film

A Világ Pereme

2019. december 04. - BBerni86

Kamaszos, világmentős, űrlényes.

A 13 éves Alex egy balesetben elvesztette az édesapját. Az anyja segíteni akar neki, hogy visszataláljon régi önmagához. A Világ Pereme táborba küldi el nyaralni, ahol a fiú összebarátkozik egy szótlan, korabeli kínai lánnyal. Éppen csónakos kirándulásra mennének, amikor vészjelzés érkezik. Valami szörnyű történt. Alex, 12_4a_vilag_pereme.jpgZhenZhen, Dariush egy helyi fiúval, Gabriellel a parton ragadnak. Hamarosan látják, ahogy űrlények támadnak. Egy lezuhanó földi űrhajóból kiszabadítanak egy haldoklót, aki a túlélés kulcsát jelentő adattárolót bíz a gyerekekre. Miközben egy űrlény a nyomukban van, a gyerekek igyekeznek eljutni a katonai bázisra és megmenteni az egész világot, miközben a saját félelmeikkel is szembenéznek.

Nem is olyan régen, az volt a gyereknek a nagy kaland, ha otthon felejtették a nyaralás előtt, és meg kellett védenie a házat a betörőktől. Hogy betévedtek a szomszéd srácokkal az apa laborjába, és hangya méretűre összezsugorodva át kellett kelniük a kerten. Felnevelni egy virgonc kiskutyát, akiből hatalmas bernáthegyi lett, és megőrjítette a családfőt. Ma mi kell a gyerekeknek? Minimum a világ megmentése.

Ebben a filmben is olyan akciódömping van, hogy komolyan véve egy felnőtt akciófilm is összejönne belőle. Űrlények támadása, menekülés és visszatámadás, gátlástalan emberek üzelmei és erőszak, katonai csapatokhoz csapódás, háború, sok halál. Ha már itt tartunk, lehetetlenül semmibe veszi a film a halálokat. Konkrétan emberek tucatjai halnak meg a srácok körül, de rájuk ez semmilyen érzelmi hatást nem gyakorol. Még egy indok amellett, hogy egy gyerekeknek szánt, agyatlan akciódömping elé sikerült leülni.

Ezen még túltenném magam, nem kell minden filmnek értelmesnek lennie, lehet, hogy csak a látvánnyal és a könnyed akciókkal akar elszórakoztatni. Ám! Azt nem tudom megbocsátani, mennyire gagyi szálak vannak benne. A végén a megmentés módja egészen röhejes. Pláne, hogy az adattárolót Excaliburnak hívják. Mindegy, nem is akarok komolyabban belegondolni, mert elmegy a kedvem abszolút a filmtől.

Ha az agyam kikapcsolom, megidézem a gyerekkori énem, azért megértem, miért így készült és ilyennek. Látványos, és végig pörögnek az események. Nem hagyja a nézőit unatkozni, egyik vészhelyzet után kell megoldani a következőt. Nem véletlenül nincs súlya a haláloknak: végigrohannak az egész filmen, a kezdetleges szerelmi szál is annyira érzelmileg sekélyes, hogy csak megbújik a cselekmény többi szála mellett. Nem lényeges az érzelmek.

Van helyette humor. Tele van a film jópofa beszólásokkal, a filmes utalásokat különösen élveztem. Akad egy-egy szituációs poén is, és nem akarnak undorító, altesti poénokkal operálni. Ok, egy akadt benne. Nem, kettő. Az egyik még vicces is lett – a Dariush vs. űrlény – a másik viszont fájdalmas (elbújnak a pottyantós WC-ben és az alkoholmámorban úszó táborfelügyelő éppen vizelni akar).

A casting sorozatnézőknek lesz érdekes. Jack Gore lassan, de biztosan ismert gyerekszínész lesz. Scott MacArthur meg itt sem értelmesebb, mint a Mick évadaiban. A többiek, Alex anyját leszámítva, nem voltak ismerősek.

A kiskamasz keresztfiamnak inkább való összességében, mint nekem.

 

A Világ Pereme - 5/3 gyerekként szerettem volna, mai fejjel azonban több értelmet is szerettem volna benne.

https://www.youtube.com/watch?v=xkvBpKHL99k

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr1615335080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása