Forradalmat kirobbantó, háborús, barátért bosszút álló.

Abe Lincoln és George Washington legjobb barátok, bár különbözőbbek nem is lehetnének. Abe egy szabad országról, az angolok elűzéséről álmodik, míg George csak bulizna és élvezné az életet. Ám minden megváltozik, amikor az áruló Benedict Arnold egy színházi előadáson végez a férfival, aki utolsó kívánságként Amerikát és a szabadságot kéri barátjától. George friss gyászában egy színésznőnél keres vigasztalást, és Martha is arra biztatja, hogy szervezzen csapatot és valósítsa meg Abe álmát. George pedig toborozni kezd: Sam Adams lesz az első, a diákszövetségi jóarc, aki nehezen viseli az angolok buligyilkos megmozdulásait. A kiváló lovas Paul, aki a lován kívül más barátot is szeretne már. Geronimo, akinek megígérik, hogy visszakapják az indiánok a földjeiket. Edison, akinek a tudományát varázslatnak nézik és boszorkányként meg akarták égetni. Már csak egy azüstgolyó kellene, hogy a vérfarkas Arnolddal is végezni tudjanak…

Sokat mond, ha megnézzük, milyen alkotások fűződnek a készítők neveihez, mert maradtunk abban az irányban. Archer, a Feláldozhatóak… hogy ez miképpen jön össze a történelemmel? Hát, maradjunk annyiban, hogy nem ez lesz a kötelező filmnézés történelmen, amivel ki lehet váltani az amerikai függetlenségi háborút…

Igazság szerint azt sem tudom eldönteni, hogy ez nagyon ötletes vagy rémesen borzalmas. A beidézéseket és a popkulturális utalásokat szeretem, de hogy itt ennyire helyük legyen? Még nem döntöttem el. Az biztos, hogy gyakran bosszankodtam a filmet nézve, és sok-sok ötlet inkább kiakasztott, mint szórakoztatott.

Igaz, nekem már ott gondjaim voltak, hogy mit keres Abe Lincoln a függetlenségi háború előestéjén? Miközben valami történelmi háttér van mögötte, nagyon kilóg, hogy Lincoln itt és ilyen szerepet kap. Igaz, a temetésén meg felismerni Kennedy-t, szóval… fura, na. Ehhez képest már semmi, hogy a valójában gyermektelen George Washington a végén egy Denzel nevű fiúcska apja lett…

Azt még le bírnám nyelni, hogy az amerikai kasszafilmeket parodizálva mesélik újra a függetlenségi háborút. Abban még valami ötletet is látni vélek, hogy buszokkal birodalmi lépegetőket építettek, amelyekkel eltipornák a felkelőket, vagy a teába ázással angollá változtatják az embereket. De itt csatába vonul a Big Ben is. Mellette sok olyan is van, ami zavarba ejtő. A menekülő Benedictet a korabeli szállító menekíti, míg Paul Revere egy Halálos iramban hangulatú utcai versenyről érkezik. Edison, aki itt nő, meg kb. olyan, mintha Vasembert és Doktor Strange alakját keresztezték volna nőként.

Iszonyat trágárul beszélnek benne végig, és nem hagytak ki erotikus felhangokat sem. Lehet, hogy Martha átalakulásával a végén itt láttam az eddigi legszexibb kiszerelésű Szabadság szobrot? Könnyen lehet. Ez a réteg nem hiányzott volna a filmből.

Aztán, a film grafikája. Szintén nem tudom eldönteni, hogy ez ötlet és jó, vagy inkább fanyalogni kellene. Kegyetlen, ahogy az alapító atyákból és egyéb szereplőkből akciófilm szereplőket rajzoltak. George Washington, főleg az amerikai zászlós egyenruhában, olyan mint egy korabeli Amerika Kapitány. Martha melle kis híján nagyobb, mint a feje. Paródia és ok, vagy ez komolyan gáz? Talán attól is függ, kinek milyen a humora.

A lényeget meg szerintem a végére hagyták, amikor Washington kérdésekre kell, hogy válaszoljon és megállapítja, hogy jó sok minden el lesz még itt rontva.

Amerika – 5/3 de lehetne kérdőjel is. Nem tudom eldönteni, hogy jó vagy botrányos rossz. Emésztem.

America: The Motion Picture | Channing Tatum | Official Trailer | Netflix - YouTube