Egy könnyed komédiát szántam az estére, de a nevetgélés nem igazán jött össze. Mondanám, hogy a stílus némileg kárpótolt, de ez nem lenne teljesen igaz. Ha tudtam volna nevetni, az jobb lett volna.

Mit is kaptunk? Egy fekete komédiát noir elemekkel megdobva Coen stílusban.

A cselekmény szerint Honey O'Donahue menő magánnyomozó. Nem minden esete nagy ügy, de ő szépen intézi az ügyeit. Amikor egy megbízás meghiúsul - holtan kerül elő a lány, akit meg kellett volna találnia, csak azért is nyomozni kezd. Érdekli, mi történt. Így aztán belekeveredik egy fura egyház (a szekta szinte találóbb lenne) dolgaiba meg egy sorozatgyilkos lépteibe is bezavar.

Nem is nagyon lehet megfogni a cselekményt. Az egy dolog, hogy nem csak Honey-t követjük, így mi többet tudunk nála. Pl. Devlin egyházába és annak piszkos ügyeibe is sokkal nagyobb a belátásunk. De az is, hogy nem minden történetszál vége Honey-hoz kapcsolódik. Drew Devlin és egyháza végzetét egészen más hozza el, amitől olyan furcsák is számomra a cselekményszálak végei.

Cserébe az egészet belengi a fekete humor és a noir kiforgatott elemei. Pl. Honey egy az egyben az a noir magánnyomozó, akiért döglenek a más nem képviselői. A csavar meg az, hogy Honey leszbikus, mondjuk, a nők is döglenek érte. Lesznek is kapcsolatai, meg olyanok, akiket gyorsan le kell építenie. Azt még tudtam is értékelni, ahogy másként, de megvannak az ismerős elemek. A végzet asszonya itt pl. egy francia bérgyilkosnő, de valahol még Aubrey Plaza karakterét is oda tenném.

A gond az, hogy a humorával nem vagyok kibékülve. Általában inkább furcsának és inkább erőltetettnek éreztem a poénokat, mint valóban viccesnek. Igaz, fel tudtam ismerni, hol kellene kacarászni, így lehet, hogy csak az én humorérzékemtől tér el nagyon, akinek ez bejön, vicces lesz. Passz. Egy volt, amin azért elvigyorodtam és meg is maradt az emlékezetemben - amikor Honey a meggyilkolt lány szobáját nézi át, aztán a szülők előtt az egyházi köntösből kihull a szexrabszolgás ruha.

Ami biztos, hogy a szereposztás tetszett. Qualley eddig jelentéktelenebb volt, a takarítónős szerepét inkább éreztem passzosnak. De jól hozta ezt a menő magánnyomozót is, ha azt nem is értettem, hogy miért veszik érte meg a fél rendőrőrs. Aubrey Plazának van meg az a kisugárzása, ami azt a dögösséget jelentené, mondjuk, inkább a Harkness-sorozatba, itt őt visszafogták. Evans meg annyira balek szektavezér, hogy az azért vicces volt.

A Coen fivérekre jellemző a kinézet, a humor, az egésznek a légköre. Nem feltétlenül váltotta be a reményeim, bár egyszer elnéztem. Most már láttam ezt is.