Barátos, játékos, házasodós.
Öt jó barát kedvenc gyerekkori játéka a fogócska volt. A kedvenc mondásuk az volt, hogy nem azért nem játszanak az emberek, mert felnőttek, hanem azért öregszenek, mert nem játszanak. Így megfogadják, minden
évben egy hónapig egymást kergetik. Temetésen, szülésen, ha játék van, a fogó vadászik. Idén Hoagie összeszedi a bandát, hogy egyesített erővel levadásszak Jerryt. Aki 30 éve megfoghatatlan, akárhogy akarják csapdába csalni. De most házasodik, nem tud eltűnni előlük. Megindul a hajsza, de Jerry nem adja könnyen a bőrét. Még mindig ő a leggyorsabb, és bámulatos módon talál mindenhonnan kiutat, ráadásul menekülő tervekkel is készült idén. Az üzletember, a drogos lógós, a megszállott fogorvos és a fekete haver Tom macska szerepébe bújnak, akik Jerry-t akarnak fogni, kerüljön bármibe és bármeddig kelljen elmenniük érte.
Most jutott eszembe, és tetszik is nekem ez a párhuzam. Baráti fogócska, mint Tom és Jerry között. Ráadásul, itt pont Jerry a neve, akit le akarnak vadászni a többiek. Csak, ahogy a mesében is, Jerry sokkal ügyesebb és ravaszabb, mint a nyomában járók.
De nézzük kicsit a film cselekményét! Ha belegondolunk, ritka nagy kreténség. Nem is igazán tűnik megvalósíthatónak. Hogy lehet úgy fogócskázni, hogy a tagok abszolút máshol vannak? Vagy olyan akciókat kell elképzelni, ahogy Hoagie a film elején elkapta Callahant? Valahogy nem nézem ki az olyan alakból, mint Randy, hogy ő is ennyire aktivizálná magát, amikor ő a fogó. De mivel komédia, még elmenne az alapötlet, hogy most mindenki Jerry nyomába jár, és halálkomolyan üldözik, míg Jerry mindig meglóg előlük.
Csak a készítők se nagyon tudtak mit kezdeni az ötlettel. A szereplőket az elején megismerjük, majd elindulnak a trükkök Jerry ellen. És ennyi, nincs semmi más tartalom a filmben. Nem fejlesztik a karaktereket sem. Az egyik fogó, Sable olyan semmilyen végig, annyira nem tudunk meg róla semmit, hogy amikor jellemezni próbáltam, mindössze annyira jutottam, hogy ő a fekete. Ezt hogy is lehetne karakterépítésnek nevezni?
Az elején még jópofa volt, ahogy váltunk Jerry nézőpontjára, és mintha egy katonai akciót közvetítenének. Ahogy felméri, narrálja és hárítja az eseményeket, mintha egy komoly művelet és akció lenne. Jópofa volt, tetszett – az első két alkalommal. De ezt sütik el a film végéig, amivel teljesen elkoptatják az ötletet.
Ugyanez igaz a film humorára is. Ami elsőre még vicces és jópofa, a harmadik-negyedik ismétléstől már csak unalmas.
Ami még bevonzó lehet, az a stáblista. Minden fontosabb szerepben ott egy ismert színész. Ed Helms már rutinból hozza ezt a kissé szerencsétlen, de hatalmas szívű, megszállott emberkét. Ahogy Jon Hamm sem véletlenül az öltönyös sikerember lett – erősen idézi kinézetében és kisugárzásában a sorozatát. Jake M. Johnson is a sorozatos karakterének butított formáját hozza. Jeremy Renner meg egy lazább karakterben ugyanazt a kommandó stílust kapta, amit a Bosszúállókban. Nem lepnek meg, a kötelezőket hozzák – unalomba süllyed pont ettől.
Nyári, könnyed kis komédia, amiben semmi emlékezetes nem akad – és a vége is olyan kiszámítható, nagyon pozitív barátos akar lenni… nézhető, de utána gyorsan felejtős.
Haverok harca - 5/3,5 a nevetséges alapötlet jó színészekkel, érdekesen indul, de nem tud újítani, laposodik.
