Kalandos, menekülős, mágikus, felelősségvállalós.
A világ kétarcú. Keleten él a mágia, és olyan lények lakták, mint tündérek, sárkányok. Nyugat az emberi birodalmaké, akik magukénak akarták keletet is. Rájöttek, hogy varázsolhatnak ők is, és háborúba kezdtek. Sötét mágiával megölték a sárkánykirályt, egyetlen tojását elpusztították. Évekkel később a holdtündérek elit csapata az emberek királya ellen tervez merényletet bosszúból. Harrow biztonságba akarja helyezni fiait. Ám a két herceg aggódik apjukért, maradni akarnak segíteni. A tündérek Ezran herceggel is végezni akarnak, a fiatal Rayla ered a nyomába. Amíg a tündérlány a koronaherceg mostohatestvérével küzd, Ezran rábukkan a sárkány herceg tojására. Ami mindent megváltoztat. A három fiatal maga indul a vadonba, visszaadni a tojást, és békét teremtve, míg a fővárosban Viren mágus magához ragadná a hatalmat és folytatná a háborút a tündérekkel.
Nem jellemző, hogy mesesorozatokat nézzek. Nosztalgiából az új DuckTales, amire időt szánok. A Dragons tetszett nagyon, de annak vége. A Castlevania felnőttmese, erős anime beütéssel. Viszont volt még egy, amit nagyon szerettem, amíg volt. Az Avatar mesék. A Netflix pedig most képernyőre küldte az Avatar készítőinek újdonságát: The dragon prince.
Kicsit félve álltam neki, de azt vettem észre, hogy magába szippant, és pillanatok alatt ledarálom mind a 9 részt. Mivel egy rész 20-25 perces, alig több mint 2 óra a teljes évad ideje. És annyira jópofa, kalandos az egész, annyira csak egy nagy történet eleje, hogy legszívesebben nézném tovább is.
Egyszerre sikerült ebben a sorozatban világot, karaktereket és cselekményt is építeni. Nagyon kalandos, izgalmas mese, aminek minden részében történik valami jelentős. A három gyerek állandó mozgásba van, kalandokba keverednek, míg a királyi udvarban nagyon mennek az intrikák. Annyira nem véresen, mint Királyvárban Westeros szívében, de akadnak itt is meredek húzások.
Nagyon hangulatos ez a világ, mindenféle lénnyel és sokszínű tájakkal. Tele van mesével, varázslattal, nagyon tetszett nekem.
A karakterek igazi mesefigurák, kicsit emberibbé téve a nagy jellemeket is. Tulajdonképpen mindenkit bírok benne, még a kisebb koronaherceget is, pedig a korabeli gyerekek szoktak kiakasztani filmen és sorozatban is. A kedvencem talán a király örökbe fogadott fia, aki jólelkű, de kissé szerencsétlennek tűnik. Aztán kiderül, hogy mágusvér folyik az ereiben, és az út alatt elkezd kísérletezni az erejével sok mókás helyzetet generálva, de erős harcossá válva, amikor arra van szükség.
Nagyon bejött a mese grafikája is. Ugyan tudom, hogy számítógéppel generált meséről van szó, ami miatt gyönyörű hátterek és mozgások vannak benne, de annyira közel áll a rajzolt mesékhez, amennyire ez csak lehetséges. Az állatok nagyon aranyosak benne. A végére megszületik a kis sárkány, és az mennyire cuki lett! Ok, nem egy Fogatlan, de közel áll hozzá, miközben nem a Dragons sárkányait másolták a készítők.
A történet, a zene, a grafika, a karakterek, a humora – mosolyogtam rajta elég sokat – is jó.
Szerencsére nem csak nekem tetszik, már berendelve a 2. évad, szóval folytatása következik!
The dragon prince - 5/5 aranyos mese, ami kalandos, jó a története, tetszett a grafikája is. Megvan Fogatlan utóda?
