Családon belüli erőszakos, igazságot szolgáltatós, virtuális valóságos.
Baker Dill csendes életet él egy szigeten, ahol halászként dolgozik. Turistákat visz ki cápára vadászni, miközben a saját nagy halára, Igazságra feni a fogát, aki mindig kicselezi. Most különösen rossz szezonja van, lassan minden pénzből kifogy, és Igazság nem harap a csalira. Ekkor érkezik a szigetre Karen és a férje. A nő a férfihoz tart, akit régről ismer. Egy más életben házasok voltak, John és Karen, akiknek volt egy fiuk is, Patrick. A nőnek segítség 
kell, rosszul döntött. Frank gazdag lett, de erőszakos vadállat is, aki rendszeresen bántja a feleségét. Karen arra kéri a férfit, vigye ki cápára halászni Franket, de ne hozza haza, hanem etesse meg a halakkal, így mentve meg tőle a családját. Miközben mindenki arra tereli Johnt, hogy gyilkosság helyett halásszon, a férfi lassan ráébred az igazságra, Patrickről és a világról.
Vártam ezt a filmet, de nagyon nem erre számítottam. Komolyan azt hittem, jön egy kis jó noir hangulatú thriller. Amiben lesz egy jobb sorsra érdemes magányos farkas, meg a végzet asszonya és egy gyilkosság, amit elkövetnek, vagy sem.
És mit kaptam? Nehéz rá szavakat találni. Ugyan használja a fent említett thriller elemeket, de az csak a látszat. Valójában egy lelkiismereti dilemmát látunk egy különleges elme szemszögéből. Nem tudom, hogyan gondolkoznak a savant szindrómában szenvedők, majd utána olvasok, de el tudom képzelni, hogy valahogy így. De ezt nem volt jó nézni, lehet, hogy regénybe nálam jobban működött volna.
Mert nem volt meg a rejtély vagy a feszültség. Valaki azt várta, hogy a végén meg fogunk lepődni? Nem lehet, túl hamar és nagyon ráutalnak az igazságra, pillanatok alatt érthető a csavar, és onnantól kezdve a filmnek igazából nincs értelme. Amit a végén igazságnak felfednek, és várják, hogy lepődjünk meg annyira, mint amikor Bruce Willis volt igazából halott a Hatodik érzékben, legszívesebben nevettem volna. Már ott, amikor Frank elmeséli, mit mondott neki a nevelt fia a számítógépes játékról, már ott nyíltan és könnyen érthető minden, de előtte is túl erős nyomok vannak. Ha az ember valami természetfeletti szálra gyanakodna, akkor is hamar ráterelik a helyes elgondolásra. Ami nem jó a filmnek.
Még a tanulsága is röhejes. Ha a szabályokból indulok ki, fogd ki a halat és ne ölj, akkor nem szabadna megoldásnak lennie annak, ami itt a vége lesz. Mert ha az a cél, hogy azt mondják, bizonyos helyzetekben meg kell ragadni a kést és magunknak igazságot szolgáltatni, akkor minek kellett ez a hosszas felvezetés? Vagy dolgozzam fel úgy, hogy ez az egész maga a döntési folyamat, csak nem az én agyamban? Aha, már a fejem is belefájdult.
Ami eladja a filmet, ami miatt én is megnéztem, még az is csalódás volt. Bitang erős a casting. Kapásból két Oscar-díjas a főszerepben. De Matthew McConaughey évek óta nem vállalt be ennyire rossz szerepet. Nem is értem, miért kellett neki ez a figura. Anne Hathaway legalább kipróbált egy femme fatale alakot, ami eddig nem volt jellemző rá, ha a film butasága miatt neki se jut babér. Röviden, se ők, se Jason Clarke, Diane Lane vagy Djimon Hounsou se mentik meg ezt a filmet.
Még a szép, óceáni környezet is unalmassá vált a film végére.
Minden téren csalódás, és nem csak nekem. Már most látni, nagy bukta lesz ebből.
Vihar előtt - 5/2 jó színészek, de egy elég buta történetben. Thriller helyett sima agymenés, nem tetszett.
