Munkahelyes, önbizalomra találós, családegyesítős.
Maya az utóbbi években lelkesen dolgozott, és sikeressé tett egy egész áruházat. Amikor azonban új vezetőt neveznek ki, minden tapasztalata ellenére azzal utasítják vissza igazi esély nélkül, hogy diploma nélkül nem lehet menedzser. Ráadásul a barátja, Trey egyre többet emlegeti, hogy családot szeretne vele. Maya azonban még abba sem képes beavatni, hogy 17 évesen már volt egy babája, akit örökbe adott. Keresztfia, aki a számítógépek 
mágusa, egy hamis profillal benyomja egy állásinterjúra, és Maya döbbenetére meg is kapja a munkát. Egy új, természetes alapanyagú krémmel kell előállnia, versenyben a tulajdonos lányával. Maya hamar új barátokat szerez, élvezi a munkáját, de a magánélete megsínyli a hazugságokat. Ki kell mondania az igazat, ha boldog és sikeres is akar lenni.
A munkahelyi komédia már jellegzetes zsáner a vígjátékokon belül. Ez a típusú film, amiben a tehetséges, de aluliskolázott nő beférkőzik a vezetőségbe, és megmutatja, mit tud, rég népszerű. A dolgozó lány óta rendszeresen látok ilyen filmeket. Legutóbb épp J-Lo elevenítette fel a zsánert.
A cselekmény ennek megfelelően semmilyen új elemet nem tartalmaz. Kiszámítható a film, a néző pontosan tudja, mi mire fog vezetni. Kit lepett meg, amikor kiderült, milyen kapcsolat van igazából Maya és Zoe között? Bárki is más végkifejlettre számított Trey és Maya között? Eltaláltátok, ki nyerte a termékfejlesztő versenyt? Az egyetlen meglepetés nekem annyi volt, hogy Maya a végén ugyanarra az ötletre alapít saját céget, amit már az áruházba bevezetett. Nincs új a nap alatt…
De ez nem zavart különösebben, mert kis kellemes nyári kikapcsolódás a film. Egy súlytalan limonádé, amitől nem is várok többet, csak addig kössön le, amíg nézem. Nekem az is elég gyakran a boldogsághoz, hogy a mellékszereplőkről találgatom, honnan ismerősek. Ebben pl. van egy színész, akit legutóbb HG Wells szerepében láttam egy sorozatban (Freddie Stroma).
A környezete abszolút guilty pleasure szint, olyan munkahelyet és ruhákat, lakásokat mutatnak, amit az ember szívesen néz el, mert szépek. Gondolom, az sem lep meg senkit, hogy J-Lo kész ruhakölteményeket kapott egy-egy jelenetre. Azon is jókat tudtam mosolyogni, melyik jelenetre mennyire van kivasalva és színezve a haja. Gondolom, az sem lep meg senkit, hogy a másik női főszereplő, bár fiatalabb kb. 20 évvel, fele ennyire szép holmikat kapott. Hudgens itt különben egészen szerethető.
Tudom, nem a színészekkel kellene többet foglalkoznom, de azok közé tartozom, akik a színészek miatt is nézik a filmeket. Milo Ventimiglia rég szimpatikus nekem, elég volt beköltöznie hozzá Luke kávézója fölé és nagy szemeket meresztenie Roryra. Jennifer Lopez azonban nekem szimpatikusabb énekesnőként, mint színésznőként. Az meg kifejezetten zavar, hogy mindjárt 50, és egy olyan nőt játszik, akinek most van a 40. születésnapja. Ok, jól néz ki, de akkor is! Nem tehetek róla, de röhejesnek találtam, amikor a filmbeli pasija, Trey azt mondja az általa játszott Mayának, hogy gyereket akar tőle.
Mosolygós, de nem nevetős. Kellemes, de nem emlékezetes. Chic Lit film, bevált recept alapján. Limonádé ez a film, ami könnyed kikapcsolódásra megfelelő.
Álommeló - 5/3,5 klisés, de ennek ellenére elszórakoztatott. Csak durva, hogy Lopez egy 40-est játszik.
