Világmentős, időutazós, képességes, baráti társaságos.
A Legendák nem sokáig örülhetnek a győzelmüknek. Constantine csatlakozik hozzájuk, mert sikeresen varázslényekkel árasztották el a világot a jelenben és a múltban is. Egy démon is mesterkedik a háttérben, akinek a démonvadásszal van némi elszámolnivalója. Míg John a csapat aktív tagja lesz, Nate – aki szerelme elvesztését próbálja kiheverni – a Hivatalban kezd el dolgozni, ahol szembesül azzal, hogy katona apja is a rendszer része. Míg ők próbálják elsimítani az ellentéteiket, Ava és Sara azon dolgoznak, hogy tudnak együtt lenni a munkájuk ellenére is. Közben szembenéznek nem épp kedves egyszarvúval, farkasemberrel, kattant tündér keresztanyával és társaikkal. Szerelembe esnek, sikeres regényírók lesznek, hol diadalt aratnak, hol a veszteségeiket igyekeznek túlélni.
Idén ezzel a sorozatvilággal nagyon le vagyok maradva. Se Flash, se Arrow, a Fekete Villám vagy micsoda abszolút semmi, de Supergirl se került még sorra. A dátumra nézve a nyári daráról is lemaradtam már, de nem is ez a lényeg.
Hanem: a Legends of Tomorrow az egyetlen az univerzumból, amelyet elnéztem idén is. Annyira kattant, de szerethetően ez a sorozat, hogy mára szórakozásnak élek meg majdnem minden epizódot. Olyan, mintha a készítőknek elgurult volna a gyógyszere, és ez jól áll az egész sorozatnak.
Az évad kombinációja a heti ügyeknek és a szezonon átívelő nagyobb eseményeknek, ahogy ebben az univerzumban megszokhattuk. Idén, azzal, hogy varázslényekre vadásznak, a szokottnál is agyamentebb helyzetek jöhettek sorra. A gonoszkodó tündér keresztanya nagy kedvencem, még akkor is, ha az igazi énje annyira idézi küllemében Demónát a Disneytől, hogy az már szinte lopás.
Az átívelős szál is korrekt, és ugyanolyan eszement fordulatokat tettek bele ebbe is, mint a heti ügybe. Az évad végére abszolút uralkodni kezd ez a rész, de működött így is a sorozat.
Sok szereplőt mozgatnak. Bár megfigyelhető, hogy vannak kiemelt figurák és kapcsolatok, most meg merték azt lépni, hogy fontos szereplőket is mellőznek részekre. Esetleg időnként kapnak egy mellékszálat, de nem erőltetik, hogy mindig mindenki szerepeljen.
A szappanfaktor is folyamatosan jelen van, ezen a téren van még hova fejlődni. Ava és Sara románca abszolút hidegen hagy. Nate balszerencséje sem akar véget érni soha – mondjuk, Zari szimpatikusabb volt, mint korábban Amaya, de annyira esélytelen minden kapcsolata, amíg a kiszemelt nő a múlthoz vagy a jövőhöz tartozik. Nora és Ray vicces helyzeteket kapott, ennek talán jövője is lesz. (Ray se éppen a szerencse fia, ha a nőkről van szó.)
Az évad kellemes meglepetése Matt Ryan állandósítása, aki viheti tovább Constantine szerepét, ha már a saját sorozata elbukott. Érdeklődve várom, az 5. évadban hogyan fogják használni a figurát. Szívesen venném, ha maradna. Sara mellé kell valaki, akivel szópárbajozhatnak, és erre ő kiválóan alkalmas.
Az állandók már rutinosan szerepben vannak, a színészek újrahasznosítása is nagyon megy.
Látványra is teljesen rendben volt a sorozat. Színes, helyenként harsány – gyógyszer gurult.
Kellemes szórakozás volt, sok őrült és vicces momentummal – ezt most bírtam.
Legends of Tomorrow - 5/4 bejön az elgurult gyógyszeres hangulat, látványos és humoros is. Constantine is J
