Képességes, kamaszodós, öntudatra ébredős, veszélyt érzős.
Kyle és Tori rég szerettek volna közös gyermeket, de a nőnek nem sikerült teherbe esnie. Egy este robbanás rázza meg a környéket, ami mindent megváltoztat. Hamarosan a Breyer család újabb taggal bővül: Brandon érkezik a családba. Örökbe fogadták, de a sajátjukként szeretik és nevelik. A gyerek aranyos és kedves, de 12 
éves kora körül valami történik vele. Alva jár, valami vonzza a pajtához. Nem is sejti, ott van elrejtve az űrhajó, amiben a Földre érkezett csecsemőként. Egyre több erőt fedez fel magában: nincs, ami meg tudná sebezni. Soha nem beteg. Emberfeletti az ereje, képes repülni és lézert lő a szeméből. De az erővel együtt a sötétség is feléled a lelkében, egyre veszélyesebb mindenkire. Lassan a nevelő szülei is kénytelenek belátni, meg kell állítaniuk, vagy elhozza a világ végét.
Ennek a filmnek az alapötlete valami egészen zseniális. Ha belegondolunk, semmi mást nem csináltak, mint egy Superman filmet, csak éppen Brandon lelke nem olyan, mint Clark Kent érzülete volt. Ugyan animációban már láttam olyat, mi lett volna, ha egy Luthor talál rá Kal-El űrhajójára, és nem a Kent házaspár, de az meg sem közelítette, amit e filmben látunk.
A cselekmény pontról pontra megfeleltethető a másik történettel. Az űrhajó érkezik, benne a csecsemő. Jó emberek találják meg, nevelik sajátjukként egy farmon. Még az is, ahogy sorra jelentkeznek a képességei. Ahogy felfedezi a sebezhetetlenségét, a lézerszemét, az erejét vagy a repülést. Még Lanának is megvan a helyi megfelelője. Ahogy megtervezi a szuperhős jelmezét. Ám minden ki van fordítva: hiába a körötte levő jó emberek, a neveltetése, nála minden rosszba fordul. Mintha eleve arra lenne rendeltetve, hogy gonosz legyen. Ahogy az ártatlan gyerek Superman gonosz ikrévé válik, minden előzetes jel nélkül, brutális. Pont attól, hogy annyira ugyanaz a sztori, mégis, teljesen más.
Már az is nézetné velem, ahogy anti Superman létrejön, de ahogy ebbe beleteszik a horror elemeket, kifejezetten izgalmassá tette a filmet. Nem tocsog a vérben, de nem is szégyenlősködnek az erőszakkal. Kreatív módjait láthatjuk annak, hogyan lehet nagyon durva dolgokat művelni és azokat eltussolni. Nem akarom lelőni az összes poént, de Brandon brutális vérfürdőt rendez, és valami nagyon kész, ahogy az egészet a végén fedezi. Az agya egy gonosz zsenié, már ekkor.
Kevés jump scream van benne, nem is a klasszikus módon, de hatásosak. Azok a vörösen felvillanó szemek… De Brandon jelmeze is megér egy misét, az már eleve olyan ijesztő, hogy Madárijesztő sírva könyörögne érte barnában.
Nem sztárokkal pakolták tele, de nem is kellett. Elizabeth Banks most nem komédiázik, de jól állt neki ez az anyatigris szerep is. Már inkább ez való neki, nem a koros szingli, aki maga sem tudja, kinek az ágyában ébred. Ő a legismertebb arc a filmben, de végül szerintem arcok helyett egy maszkra fogunk emlékezni, mögötte a vörösen izzó szemekkel.
Mondandó abszolút nincs benne, de nem is kell neki. Azt bele tudnám magyarázni, hogy vannak olyan dolgok, amelyek felett nincs hatalmunk. Hogy a szeretet elvakíthat. De minek? Ez egy Superman rajongói film, fonákirányban.
Abszolút jó szórakozás volt. Ki is lehetne akadni rajta, de én bírtam az ötletét és a filmet.
Brightburn - 5/4 borzalmas vagy zseniális? Totál kiforgatott Superman, helyenként kegyetlen elemekkel.
