Családegyesítős, zombikat gyilkolós, párkapcsolatos.
Tallahassee, Columbus, Wichita és Little Rock az apokalipszis közepén otthont szeretett volna maguknak, így nem kisebb helyet szemeltek ki maguknak, mint a Fehér Házat. Megtisztították, beköltöztek, és kis családként funkcionáltak. Tallahassee lányaként nevelte Little Rockot, aki kamaszodva szerelemre és saját kalandokra 
kezdett vágyni. Columbus és Wichita párként működtek, egészen a lánykérésig. Wichita képtelen volt ennyire elköteleződni, és mire a fiúk észbe kaptak, már csak egy üzenetet találtak: a lányok leléptek. A gyászba egy butácska szőke felszedése is belefért, de aztán Wichita visszatért. A húga lelépett egy békepárti hippivel, és a csapat felkerekedik, hogy megmentse saját magától. Az úton a párkapcsolati krízis megoldása mellett saját hasonmásaikkal, új és gyilkosabb zombikkal, de még egy kék mini busszal is meg kell birkózniuk.
A Zombieland több okból is emlékezetes volt pár éve. Jó volt a szereposztása és a története is. Egyszerre volt zombis horror, de komédia is. Mindkettő úgy, hogy nem csúszott át a film paródiába. Volt akkora siker is, hogy előbb-utóbb készülnie kellett egy folytatásnak. Megérkezett, és nem is tudom, mennyire tetszett nekem.
Nem lehetett megismételni azt, amiért az első új volt és emlékezetes. Azokat a poénokat láttuk már egyszer, ráadásul, ahogy a filmben is utalnak rá, bőven van a piacon zombis termék. (Nekem már sikerült is beleunnom a zsánerbe, már a The walking dead is nélkülem megy tovább.)
Próbálkoztak is valami másabb, mégis hasonló történettel. Számomra elveszett a filmből a dráma. Már nem szenved senki a világvégétől, annyira könnyeden vesznek mindent, hogy az már fájt. A szereplők halála, a zombik támadása, egyik sem vált ki a szereplőkből szinte semmit, így belőlem sem. Nem volt súlya a haláloknak: még rosszabb, helyenként az volt a poén tárgya. Pedig ebben a filmben szerettem, hogy nem csak komédia volt. Most már az: zombis komédia.
A konfliktusok is gyengébbek ebből kifolyólag. Little Rock esetében még érthető is, hogy saját életet és kapcsolatokat akar, de a házassági kérdéskör csak irritált. Az sem segített, hogy poénforrásnak betettek melléjük egy buta szőkét. Madison egyáltalán jó volt valamire azon túl, hogy gúnyolódtak rajta?
Már nem volt logika sem a filmen. Persze, egy csaj túlél 10 évet egy fagyasztóban. A hippiket sem eszi meg semmi, noha 10 éve minden fegyvert beolvasztanak. Egyáltalán, honnan van kajájuk, meg a kommuna hogyan tart el annyi embert és nem is mocsokban?
Ha az agyam kikapcsolom, akkor azért szórakoztató ez a film. A poénok jó részén lehet nevetni, és jól néznek ki az aprítások is. Látszik, hogy volt miből forgatni. A stábból is mindenki visszatért, és csak jobb színész lett mindenki az eltelt évek alatt, ha a karaktereik nem is változtak az eltelt időszakban. Nem hiszem el, hogy ezt leírom, de az újak közül Rosario Dawson volt a kedvencem, neki jól állt a karaktere és a világvége is.
Mondanivalót most nem kell keresni benne. Agy ki, csak szórakoztatás!
Egyszer meg tudtam nézni, de a jövőben inkább az elsőt részesítem előnyben.
Zombieland 2. - 5/4 szórakoztató, jó színészekkel telepakolva, ha már nem is olyan eredeti, mint az első volt.
