Kereskedős, viszályos, ügyeskedős.
Vincent rendbe tette az életét. A saját üzletét vezetve lassan kisebb vagyont halmoz fel, a családját már el is költöztette egy gazdag környékre, ahol a feleségével nagyon igyekeznek beilleszkedni. Sam megbocsátott neki, újrakezdték, és Vincent már nem is akarja kockára tenni a házasságát és a családját. De egy konkurens cég egyre jobban felbőszíti: sorra veszíti el miattuk az ügyfeleit, és az új alkalmazott, Jo, személyes küldetésének tekinti, 
hogy minden téren legyőzze a férfit. Ehhez a női bájait is kész bevetni. Megindul a két értékesítő és a két vállalat között a versenyfutás, a piszkos trükkök alkalmazása, miközben Vincent előtt egy új lehetőség is felvillan, amit kész megragadni.
Nem hagyott bennem negatív emlékeket a White Gold első évada. Bár ezt mondhatnám a másodikról is, de most az jár a fejemben: mégis, mi volt ez?
Az csak egy dolog, hogy nagyon nem szólt semmiről. 6, egyenként fél órás részben nem keresem a bölcsek kövét. Mondjuk, azért az a 3 óra egy rendes filmnek bőven elég. Ám ez sorozat, nem is ez a lényeg. Hanem, hogy nem volt egy olyan központi szál, olyan konfliktus, amire normálisan felfűzték volna a cselekményt. Elvileg a W és Vincent közti harc lett volna a középpont, de folyton eltértek ettől mellékszálakkal, amelyek csak nagyon lazán illettek a sorozatba. Nagyon rühelltem Jo és Martin afférját, de az se tetszett jobban, amikor Martin úgy döntött, mégis Sam neki az igazi. Annál csak az volt rosszabb, amikor az egyik eladó biszex felesége, nem is tudom, mi volt a neve, különféle ügyeit mutogatták. Csalta a férjét az edzőnőjével, aki be is költözött hozzá, míg a férj költözhetett a kerti házba. Utána jött a férje munkatársa, majd egy kutya bolondja lett. Az volt a mélypont…
Pedig, az még lekötött volna, ahogy simlis módjára felhajtják az ügyfeleket. Amikor Carol tanulja az egyik részben az eladás rejtelmeit, az idézte meg leginkább azt, amit az első évadban szerettem. De az most szinte nem is volt, helyette titkos társaságba szerencsétlenkedtek, meg a fent említett kevésbé érdekes szálakkal töltötték ki a játékidőt.
Meghagyták, de nagyon visszavették, amikor Vincent kibeszélt a képből, és hozzánk, nézőkhöz szólt. Pedig ez a sorozat erőssége volt, karaktert adott egy-egy gyengébb résznek is, most pedig szinte eltűnt.
Nem tetszett, hogy eltűntek a sorozatból a szerethető karakterek. Konkrétan senki nincs benne, akinek drukkolni lehetne. Az összes szereplő két kategória közül az egyik: egy rakás szerencsétlenség vagy hatalmas svindler. A szélhámosok olyan szinten taszítanak, hogy simán csak undorítottak itt. Annyira gátlástalanok, még a saját kódexük sem tartják be. Mindent és mindenkit átvernek, egyszerűen rossz volt nézni. Ezek nem jópofa átverések, hanem rosszindulatúak. Főleg, amit Jo és Vincent művelnek egymással. A szerencsétleneket meg humorforrásnak szánták, de ezzel inkább csak bosszantottak. Azon nem tudok nevetni, hogy a srác, aki leégett a napon, leönti az égést forró teával, és még kórházba is kerül.
A legtöbb színész se volt szimpatikus, de ebbe betudom azt is, hogy a karaktereiket utáltam annyira, hogy esélyt sem adtam nekik.
Kevés jó dolog akadt benne, működik a korhangulat is. De bosszantott, nem szórakoztatott.
White Gold - 5/3 a szereplők mindegyike utálatos vagy szerencsétlen, a történet is csak elmegy. Kár érte.
