Zenés, álmokért küzdő, albumot összerakó.
Maggie kisgyerekkora arról álmodik, hogy egy napon Grace Davis mellett dolgozhasson. Az egész családja a zeneiparban van: az apja riporter volt, aki most saját kis rádióadóját vezeti. Az édesanyja énekelt korai haláláig. A lány zeneszerzést tanult, majd Grace asszisztense lett. Már 3 éve várja az esélyt, hogy megmutathassa, mire 
lenne képes, mint producer. Egy próbálkozás után azt tanácsolják neki, keressen saját ügyfelet. Így Maggie David nyomába ered, akit a parkban hallott énekelni, és aki remek lehetne, ha komolyabban venné a zenélést. Ahogy elkezdenek együtt dolgozni, más szálak is szövődni kezdenek köztük, mint üzleteik. De Maggie titkolja, hogy igazából csak asszisztens. Amikor a két élete találkozik, kérdéses, siker vagy bukás vár rá.
Egy film, aminek betett a COVID. Mire elkezdték volna a mozik, már nem mehettünk mozikba. Ugyan szabadtéri mozikban próbálkoztak, de lehet sejteni, hogy ez mennyire nem ugyanaz. Most viszont újra itt van – azért van egy olyan tippem, hogy az online sugárzás, DVD bevételek érdemlegesebbek lehetnek, mint a mozis bevételei.
Nyári mozinak pont elment volna. Kis kellemes, felejthető limonádé, amit az ember egyszer megnéz és megy tovább. Nem egy nagy film, de nem is akar az lenni. Ez egy csajos, karrier építős, romantikus komédia.
Sok mindenből van benne egy kicsi, de karizmatikusan egyik zsánerbe se illeszkedik bele. Lehet komédiaként nézni, amelyben Maggie asszisztensként megy keresztül sok mindenen. Csak éppen ez nem igazán vicces. Neki azért nem olyan főnök jutott, mint Az ördög Pradát visel Mirandája. Van egy-egy érdekesebb feladat, de egyik sem olyan, amin nevetni kellett volna. Ez csak mosolygós.
Lehet romantikus filmként nézni, amelyben David és Maggie egymásra találnak. Ez az a szál, ami leginkább a kliséket követi. Ahogy megismerkednek, és a munkakapcsolat valami mássá mélyül. Még a butaságon összeveszés, nagy béküléssel és a még boldogabban élnek együtt tipikus kanyar is ott volt benne. De nincsenek nagy szenvedélyek, nem egy igazán romantikus film ez. Csak van szerelmi szál is benne.
Végül, karrier film. Még ez a legerősebb a többi között. Maggie igyekszik felépíteni magát, mint producer. Megszállottan dolgozik, Grace mellett is, majd David dalain. Kissé rózsaszín is, ahogy egyetlen döccenővel minden összejön neki. De ez a Hollywood tipikus karrier film. Nem tud nem eszembe jutni, hogy a hősnő igazi anyja is csinált ilyet, az volt A dolgozó lány, ha jól emlékszem a címére.
Vagyis, kellemes kis délutáni limonádét pancsoltak nekünk, amit jól esik meginni, de nem lesz belőle életünk nagy kulináris élménye. (Azt nem is említem, hogy a film meglepőnek szánt csavarját már a felénél kitaláltam. Szintén rossz pont.)
Pedig, azt nem számoltam bele, hogy mennyire nem bírom Dakota Johnsont. Nem csak azért, mert ez a lelkes gyakornok már Ana Steel bőrében sem volt szimpatikus. Egyszerűen nem néz ki lelkes asszisztensnek. Szerintem ez a szelíd, nem sok vizet zavaró, de azért helyes lány nem az ő karaktere. A vadóc hősnők hihetőbbek.
Mivel zenés film, a dalok. Egy van benne, amit akár az MP4 lejátszómra is feltennék. Grace új dala, amit a végén vesznek fel. A többi nagyon tipikus popdal, nem is lett tőlük dallamtapadásom. Azon merengtem, melyik igazi dívára emlékeztetett Grace dallamvilága, ezen még töröm a fejem.
Mondandóra a szokásos, soha ne add fel az álmaidat, amelyek akár valóra is válhatnak, mese. Ahogy már sokadszor írom, limonádéban elmegy.
Amit vártam, megkaptam és egy délutánra elment.
Pont az a dal - 5/3,5 nem bírom Johnsont, és a film csavarja túl nyilvánvaló. De egy délutáni mozinak ok.
