Karácsonyi, családdal szembenéző, elvárásoknak megfelelni akaró.
Abby és Harper fél éve élnek együtt, és boldogok együtt. Harper most éppen azon ügyködik, hogy megszerettesse a szerelmével a karácsonyt. Még a családjához is meghívja, és mivel Abby tervei nagyok, beleegyezik: az ünnepek idején kérné meg a nőt, hogy házasodjanak össze. Harper később már visszakozna, de Abby menni akar. Így az autóban Harper rázúdítja a rideg tényeket: a szülei még mindig nem tudják, hogy a lányuk leszbikus. Abby nem a szerelmeként, hanem a lakótársaként mehet vele, aki a szülei elvesztése miatt bánkódik. Megígéri, az ünnepek után elmondja az igazat, és Abby hinni is akar neki. De ahogy elkezdődik a karácsonyi hajsza, azzal szembesül, hogy Harper nem az a nő, akinek eddig ismerte. Megbántja, hanyagolja, rejtegeti. Közben a család minden tagjáról kiderül, hogy mit és mennyit titkol, hogy a tökéletesség látszatát megőrizzék.
Nincsenek tökéletes családok, még ha egyesek nagyon dolgoznak is azon, hogy annak látszódjanak. Ennek a tételnek a bizonyítására szolgál ez a film is, ahol egy látszólag tökéletes családról derül ki, hogy a díszletek mögött milyen komoly titkok húzódnak. Hogy a külvilág számára boldogok és összetartóak, a helyükön vannak – miközben mindenki tele van elfojtással és olyan válságokkal, amelyek kínozzák.
Nem is igazán tudtam eldönteni, hogy ez most mi akar lenni. Komédia vagy dramedy? Esetleg valami más? Igazság szerint egyik zsánerbe se illik pontosan. Van szerelmi szál, de az olyan semmilyen, már készen vannak a kapcsolatok, nem romantikus film. Pedig a boldog együttlét, szakítás majd nagy gesztussal békülés benne van.
Dramedy, mert valahol komikus, hogyan viselkednek ezek az emberek és milyen fájdalmak vannak mögötte. Minden azért, hogy büszkék legyenek rájuk a szülők – megtévesztenek, hazudnak, másnak tüntetik fel magukat és egymást is marják. Egy fájdalmas fertő az egész, ami mindenkit megmérgez. Csak éppen se nem igazán vicces nem lett, se nem fájdalmas. Olyan semmilyen, sekélyes.
A lányok titkai se izgalmasak, ahogy az sem, hogy Abby és Harper együtt maradnak-e. Nincs miért izgulni. Végig vártam, hogy valami feldobja majd a filmet, de nem jött semmi. Ugyanolyan végig, és bizony unatkoztam is rajta.
A karácsonyi üzenetet azért letolják a torkunkon: az őszinteség a jó recept, és valóban akkor tudnak boldogok lenni az emberek, ha fel merik vállalni magukat, elfogadják egymást. Az nem szeretet, hogy egy álarcot mutatnak és azért szeretetet várnak. Meg is érkezik a film végére a bántóan nagy happy end: mintha egyetlen beszélgetés mindent helyre hozna, és máris minden rendben lenne mindenkivel. Túl gyors, nincs alapja, hihetetlen.
Látványra egy tipikus téli komédia, van benne egy kisváros, talán két lakás meg egy utcakép. Nem igényel a téma nagy körítést, nem is adtak neki.
A szereposztással próbálkoztak, de igazság szerint mindenki B kategóriás, és a film is az. Nincsenek olyan karakterek, akikért megérné megnézni a filmet, és nem is igen tudnak mit kihozni belőle a színészek. Kristen Stewart különben is szálka a szememben, rühellem, ahogy savanyú arccal végigszenvedi a filmet és a frizuráját még nem is említettem. Bárki is találta ki ezt a lenőtt hajvéges frizurát, várja egy hely a divat pokolban. De a többieket is említhetném, emlékezetes szerep Garber, Davis, Brie, Plaza, McDorman számára se jutott.
Nagyon nem az én filmem, de az ünnepekre tekintettel egyszer kibírtam.
Happiest Season - 5/3 a karácsonyi üzenetet kegyetlenül ránk tolják, csak a szív és a humor maradt ki közben.
Happiest Season - Trailer (Official) • A Hulu Original - YouTube