Szerelmes, misztikus, átverős.

Rosalyn nagyvárosi lány, aki már régen nem mer hinni sem a szerelemben, sem a férfiaknak, sem az álmokban. Abból él, hogy gazdag férfiakat hálóz be, akiket egy viszony ígéretével kifoszt, majd menekülésre késztet. Csak az álmai különösek, melyben még kislány egy buja, fákkal teli vadonban, ahol rendszeresen felbukkan egy kisfiú is, aki segít neki. Fletcher zenész, aki megörökölte a felmenőitől, hogy megálmodja, ki a számára ideális pár. Montázsokkal igyekszik megragadni a nő arcvonásait, és vár egy jelet, merre találja meg. Amikor egy név is felbukkan az álmaiban, követi a nyomot. Így jut el Los Angelesbe, ahol Rosalyn összekeveri egy gazdag texasival, akit át akart verni. Fletcher az álombeli lányra ismer, már csak meg kell őt győznie, hogy egymásnak vannak rendelve és tartson vele.

Újabb kirándulás a régebbi romantikus filmek világába. Rémlik is, hogy láttam már egy nagyon hasonlót, csak abban tényleg randizni is tudott az álmaiban a férfi és a női főszereplő, és ott azon ment a konfliktus, hogy nem tudták, igazi-e a másik, vagy csak az álmaikban létezik. De ha kicsit mélyebbre megyek, az egy igaz társa van mindenkinek, akit egész életünkben keresünk téma már az ókorig nyúlig vissza.

Ez egy nagyon könnyed tévés romantikus komédia, amiben még igazi konfliktus sincsen. Mindkét főszereplő ugyanazt akarja, csak a nőnek kicsit több idő kell ahhoz, hogy ezt el is fogadja. Azt gondolja, hogy jó élete van és az álmoknak nincs helye benne. Érdekes, hogy akkor jön rá arra, hogy mi kell neki igazán, amikor már eldobta magától. De a lényeg: egyik fél részéről sincsen benne semmi olyasmi, aki kicsit is feszültséget hordozna. Rosalyn élete stabil, annak ellenére, hogy csaló, nincs a nyomában senki, nem kell sürgősen pénz neki, kényelmesen megvan. Fletcher életében is minden rendben, csak várja a nőt, aki a nagy Ő.

A romantikus szálak már a mesébe csapnak át, nem csak azzal, hogy Fletcher és a férfi felmenői megálmodják maguknak a nagy Ő-t. Az a teljes elfogadás és kitárulkozás, ahogy a nőnek bemutatkozik. Ahogy elfogadja, bárki is legyen a másik. Még csak azt sem érzem a részéről, hogy beleszeretne, mert neki az egy fix tudás, hogy a nő a másik fele. Rosalyn részéről legalább azt látjuk, hogy Fletcher egész jelleme rácáfol a kiábrándult világára, és lassan elkezdi elfogadni, hogy neki is jár az igazi, aki létezik.

A komédia pedig kimerül annyiban, hogy a lány tévedésből azt hiszi a férfira, hogy gazdag texasi vállalkozó. Ez megint egy agyonhasznált klisé. Satine is azt hitte Christianre, hogy gazdag angol nemes, aztán kisült, hogy csak egy pénztelen költő… Ha meg csalóba gondolkodom, aki aztán nagyon beleszeret az áldozatába, ott vannak a Szívtiprók.

Baja is ennek a filmnek, hogy szinte minden részletéről eszembe jut egy másik film, amit sokkal jobban szerettem. Így nem is kötött le, csak ment mellettem, amíg pakoltam és rendeztem a dolgokat. Háttérfilmnek megtette, de nem is tudom elképzelni, hogy csak leülök elé és nézem. Úgy untam volna.

Az sem segít rajta, hogy a több évtizedes kora a szereplőkön látszik. Ekkor még Brendan Fraser jó pasi volt, nem olyan elhízott, mint mostanság. Nem is a bicepszével van problémám, hanem az arcszőrzetével. Nem tudott nem az eszembe jutni, hogy Johnny Depp és a Don Juan volt a minta. Csak, ami Deppen szexi, Fraseren nem annyira. Különben sem a tehetségéről volt híres a színész sosem, de itt meg különösen eye candy szerepre lett kárhoztatva.

Egyszer nem fájt megnézni, de ezt sem fogom újranézni.

Rólad álmodom – 5/2,5 kedves kis limonádé, amiből a konfliktus meg a feszültség is kimaradt. Háttérnek ok.

STILL BREATHING Official Trailer (Brendan Fraser, Joanna Going) James F. Robinson director - YouTube