Virtuális valóságban nyomozó és akciózó, életre kelő, nőt megszerző.
Guy egy átlagos polgár Free Cityben. Egy bankban dolgozik, és pontosan tudja a szabályokat. Reggel felveszi a kék ingét, a barátjával megisszák a kávéjukat, bemennek dolgozni. Sűrűn kirabolják őket, és az utcán is mindennapos az erőszak. Ez ismétlődik. Míg Guy észre nem vesz egy nőt a tömegben, álmai nőjét. Csak éppen a 
nő a napszemüvegesek közé tartozik: ők azok, akik bármilyen szabályt megszeghetnek, mindig nyernek és többek az átlagembernél. Guy nem hajlandó beletörődni abba, hogy köztük áll egy napszemüveg. Ő is szerez egyet, és rádöbben, azon keresztül mennyire más a világ. Mivel Molotov Girl csak akkor áll vele szóba, ha legalább a 100-as szintet eléri, Guy elkezd pontokat gyűjteni és szinteket – de nem a világban megszokott erőszakkal, hanem a rosszak megfékezésével. Nem is sejti, hogy az ő valósága mögött van egy másik, ahol két programozó igyekszik visszaszerezni a programját, aminek Guy az egyik kulcsembere lehet.
Nem akarom lelőni a film poénjait! Fel lehetne sorolni, miből vannak benne elemek – elég direkt utalások vannak akár az első Lego Mozira, vagy a Mátrixra –, de a Free Guy ezeket poénosan használja, a sajátjává teszi és még a termékkölcsönzésre is írnak poént. Hiszen felbukkan itt Amerika Kapitány pajzsa is!
Történet a történetben, és mindkettőt sikerült izgalmasra megírni. Az egyikben egy nagyvállalat két fejlesztő kódját nyúlta le a maga ötletéhez, és Millie nagyon küzd, hogy ezt bizonyítani tudja. Keys, a volt kollégája próbál belülről segíteni neki, de Antwan is résen van, és nagyon törekszik arra, hogy megvédje a lopott tulajdonát. Keresik egymást, a virtuális valóságban kémkednek, és ez egy nagy játszma.
Free City pedig hozza a videójáték hangulatot karakterfejlődéssel. Jópofa akciók és humoros jelenetek sora követi egymást – azért Guy nem lesz egyből szuperhős, bőven akad a célig félrelépés is. De, amitől ez a rész is igazán működik, az maga Guy. Akinek a karakterében sok van Emmettből. Egyszerű, kedves, naiv. Könnyű neki drukkolni és az is jól végig van vezetve, ahogy egyre jobban átlátja a valóságát és a lehetőségeit. Fejlődik. Megmarad a rendes srácnak végig, de érettebbé is válik. Amit a végén tesz Millie-ért, az már egy érettebb személyiség döntése és szavai, nem a boldog óvodásé korábbról.
Sok olyan elem is van a humorában, ami majdnem eléri azt a szintet, ami már nem nevettet, hanem idegesít. De itt sikerült megmaradni a vonalon belül, és viccesek. Buddy is – nálam ő állt a legközelebb ahhoz, ami már sok. Dude is – az duplán poén, hiszen Guy Antwan verziójában továbbfejlesztett változata. Így egymásra tudnak csodálkozni, és még élesebb a Millie – Keys képviselte vonal ellentéte Antwan ötletével. Ugyanakkor megkapja a maga vicces jeleneteit, és a poén a jelmondattal… Azon kifejezetten jól szórakoztam, Guy milyen arcokat vág, amikor szembesül Dude-dal. A nevük is, beszédes, ahogy Buddy neve is.
Látványos lett a film, nagyon szépen összeállt Free City világa. Az akciójelenetek, de a sima mozgás is benne, a világ dinamikája és szabályai lekötöttek. Látszik a bele fektetett pénz. De szerencsére ez a mozi nem csak ennyit tudott, nem csak a szememnek volt szórakoztató.
Mély üzenete nincs, de a kedvencem azért kiemelem duplán, hiszen egyszer már utaltam rá. Az építés és a pusztítás különbségét: hogy mennyivel jobb a Guy képviselte világ, mint az eredeti, nagyon GTA hasonmás Free City.
Nem spóroltak a szereplőkön sem. Ryan Reynolds újabb neki illő szerepet talált. Jodie Comer is nagyon beindult az utóbbi időben, itt simán kedveltem mindkét alakmásában.
Úgy tűnik, jók a bevételei, a kritikusok is szerették. Már fel is tűnt a hír, hogy a Disney szeretne újabb részt is. Nem bánnám, ha tudják tartani a szintet. Ez jó volt.
Free Guy – 5/4,5 látványos is, értelmes is, és még humora is akad. Nem spóroltak a színészek sem.
