A siker már a nyakukon volt: a könyv fogyási adatai magasak, átvették mások is, több nyelven is megjelenhetett. A Disney szerződés és Oprah volt a csúcspont.

Jane Daniel, a kiadó nem is értette meg, Misha miért zárkózik el mindentől. Visszamondta a fellépést, mondván, hogy nem lenne, aki vigyáz a kutyájára. A sokk ezek után jött: a jogdíjak miatt Misha beperelte Jane-et.

Misha jó előadó volt és senki nem akart egy holokauszt-túlélő ellen dönteni. Így születhetett nagyon magas kártérítés is, 21 milliót ítéltek meg az asszonynak. Jane csődbe ment, és a könyv sikere is csökkent. Se Oprah, se Disney, mert már egy per is járt az anyag mellé. Európában ment jól a regény és a franciák készítettek végül filmet belőle. Misha is lejárt interjúkat adni és elmondani a történetét.

Jane a papírok rendezésekor figyelt fel rá, hogy a szerződéshez Misha minden adatát megadta. Szülők neve, születési dátum – noha állította, ezekre nem emlékszik. A neten kér segítséget, és egy asszony jelentkezik is, hogy kiderítsék, mennyi igaz Misha túlélő történetéből a farkasokkal.

A zsidó gyerekek nyilvántartását fésülik át, majd az elvitt szülőkét is. Semmi. Mintha Misha nem létezne. Következett az, hogy feltűnt, az amerikai és a francia kiadásban Misha megváltoztatta a vezetéknevét. Miért? Kiderül, az egyik az eredeti neve volt.

Visszajutnak az igazi Mishához, aki egy katolikus kislány volt és nem is Misha a neve. Monique. Az apját náci kollaboránsként végezték ki, aki több ellenállót is feladott. Az egész történet hazugság volt. Az igazság nagyot robbant, és Misha – Monique azzal védekezett, hogy a saját története annyira fájt neki, hogy kitalált egy másikat magának, amiben hinni akart.