Legutóbb ezt néztem, erről a legfrisseb az emlék, szóval: Black Bird (s01e05).

Tudom, hogy már írtam, de még mindig nagyon látványos, mennyire össze van rakva a sorozat koncepciója és hogyan építkeznek. Ebben a részben Jimmy már addig jut, hogy egy lány meggyilkolását el is meséli neki Larry. Közben meg a nyomozókat látjuk, akik ugyanennek az esetnek erednek a nyomába és találnak is egy bizonyítékot. (Fogadunk, hogy a kettőt összerakva ezen az eseten bukik meg majd Larry?)

Talán kriminek nem olyan erős, de ahogy felépítik, és amit a színészek beleraknak, az megtölti érzelemmel és feszültséggel. Most még heti emlékezetes jelenet is jutott bele. Azt figyeltem végig, Jimmy hogyan reagál arra, amiket Larry elmesél neki. Nagyon ügyel az arcvonásaira, Larry meg ádázul figyeli is. Este, a cellában viszont… Abban jobban benne volt, hogy micsoda nyomás alatt van Jimmy, mint bármi korábban.

Ami még szemet szúrt, hogy külső megjelenítésben is össze van rakva a két főszereplő. Hauser szinte nyávogva beszél, és szinte kisfiús, ártatlan attól, ahogy a legnagyobb borzalmakat is ezen a hangon adja elő. Ha hangszínt vált, annak mindig valami nyomós oka van. Egerton meg Jimmy mozgását vette egyedire. Most éppen a járását figyeltem – hogyan köszön vissza a magabiztosság, az erő azon, ahogy lépked. Igaz, az is megfordul a fejemben, azért ilyen szögletes, mert túl lett pakolva izommal…

A Westworld (s04e05) is visz mélyebbre a nyúl üregében. Az utolsó megmaradt rejtély, hogy ki Christina és mit csinál, most kapunk válaszokat. A városba leshetünk bele, amit már láttunk részeibe, de most jönnek a szabályok is és a maguk problémai.

Így most már egészen késznek tűnik a terep, hogy a felvezetett szereplők egy fináléban össze is csaphassanak. Még talán jó is volt, hogy ez egy nyugis, nem akciós rész volt. Visszahozott abból valamit, hogy mit volt jó találgatni annak idején.

Azt meg mondanom se kell, hogy ez a város is látványos és jól néz ki a sorozat. Ezen meglátszik, hogy presztízs sorozat és van miből készülnie a részeknek.

Only Murders in the Building (s01e10) – végére értem az első évadnak.

Itt már nincs nagy fordulat, hiszen a 9. rész végén ellőtték a patront, hogy ki a gyilkos. Csak a magyarázat van vissza, amit el is mond egy James Bond gonosztevő stílusában.

Újfent a játékosság és a komédia elem, amit ki fogok emelni. Amikor Steve Martin karaktere haldokolva a méregtől liftezik, és részegnek hiszik a lakók… Amikor a társai berakják egy poggyásztartóba és tologatják… Vagy amikor elképzeli, hogy beolvas a gyilkosnak, mi meg látjuk, valójában hogyan habog… Nekem ez egy jól sikerült komédia marad, ha értékelem is a krimis történetszálat is benne.

Különben ezen is látszik, hogy nem kis költségvetéssel dolgoznak. Kellően látványos, színes, jó nézni és még változatos is tud lenni annak ellenére, hogy a címbeli társasházból alig mozdulunk ki.

A színészek újfent dicsérhetők – Steve Martiné a fentiek miatt a rész alakítása. De Short szövegírójának is jár a pacsi, szokás szerint a legjobb beszólások többsége az övé.

Nyílt vég is van, úgyhogy kezdhetem a 2. évadot.

Végül, ami annyira egysíkú, hogy ugyanazt tudnám róla írni, mint múlt héten: Motherland: Fort Salem (s03e06). Még csak a fő szál sem haladt, ez egy kedélyesebb filler epizód volt.

A lányok három fele szakadnak, és mindenki egy kis egyéni ügyet kap. Abigail a bázisra megy, hogy Alder visszatérhessen az Anyához. Tally az anyját látogatja meg és elmegy vele egy üzembe kémkedni. Scylla meg Raelle apjával kiegészülve a lánnyal igyekszik felvenni a kapcsolatot.

Volt egy kis humor, egy kis akció, egy kis dráma. De, ahogy írtam, haladni nem haladtunk előre. Durvának is érzem, hogy a záró évadban, amikor még annyi mindent kellene zárni, ráérnek ilyen kitérőket tenni, miközben meg folyamatosan azt érzem, hogy sok mindent összecsapnak és sűrítenek, mert nincs idő rendesen megírni.

Az is áll, hogy a kis költségvetés látszik. A helyszín, az akció – olyan semmilyen és beszűkült. Ugyanazon a helyeken járnak körbe és körbe.

Már csak 4 rész van vissza, hát nem tudom, mire lesz elég.