Amikor elgondolkodom, kinek is szánták ezt a filmet. Új nézőknek, vagy azoknak, akik annak idején Top Gun rajongók voltak? Az egyik csoport nem ismeri az előzményeket, a másik meg nem tudom, mennyire népes tábor lenne.
Szerencsére a készítők úgy döntöttek, hogy mindenkinek nyújtanak valamit. A Maverick úgy is tökéletesen megáll a lábán, ha nem látta valaki az előző részt. Amit használ abból, ahhoz annyi puska és magyarázat van, hogy lehet érteni. Mi a Top Gun, onnan ismeri egymást Maverick és Iceman, illetve Rooster apja és Maverick barátsága és a szomorú vég. Vannak fotók, bevágott jelenetek és több mindent meg is beszélnek. Mellette meg új küldetés van és egy látványos, repülős akciófilm, ami már teljesen más téma, mint korábban. Hiszen a pilóták már a drónok ellen versenyeznek, arról nem is beszélve, hogy nem a szovjetekkel néznek farkasszemet, hanem egy közel-keleti atomsilót kell felrobbantani. (Nagyon beugrott különben a Halálcsillag felrobbantása, ez annak a küldetésnek a vadászpilótás földi verziója.)
A régiek meg kapnak rengeteg nosztalgia pillanatot. Maverick jellegzetes leszállásától kezdve a nyitó zenén át addig a csavarig, ahogy megperdül az ellenség gépe fölött. Vagy a motor, tényleg. Megint itt van a motor is a dzsekivel.
Amin azért meglepődtem, hogy tényleg, mennyire Maverick film lett. Hiába játssza egy Miles Teller Roostert, nem sok lapot osztottak neki. Végig Tom Cruise, Maverick van a középpontban. Ő csajozik be, ő a legjobb tesztpilóta, ő a srácok kiképzője, aztán még a küldetést is parancsnokként végigviszi. Arról már ne is beszéljünk, hogy az ősrégi vadászgéppel hogyan leszedi a legújabb harci csodákat az égről. A nagy amerikai hős, akinek a repülés a mindene, és amiben nincs nála jobb. Előzetesen azt hittem, átadja a stafétát, de nem. Még mindig Maverick, aki az ász, ahogy a fiatal pilóták fogalmaznak a film végén.
Meglepetés, de még íve is van a történetnek. Itt van a kiképzés, a csapatépítés, és mellette Maverick lelki útját is látjuk. Ki most ő, hogyan alakult az élete, milyen dolgokat igyekszik és hogyan jóvátenni. Azt gondoltam volna, rámennek az akcióra és az adrenalin majd elviszi, de ennél többet igyekeztek markolni. Okos film azért így sem lett, ez keményen akciófilm, de kitöltötték mellette a filmet.
De, ez a Top Gun. Naná, hogy hosszú és tetőpontnak beillő repülős akció van a végén, és a kiképzés jelentek is ütnek. Fogalmam sincs, mennyire képesek tényleg arra a gépek, amit itt mutatnak, de hogy jól nézett ki, az biztos. A kedvencem különben az volt, amikor Maverick a végén beméri az új csodagépet, ráereszti a rakétát, az meg csinál egy olyan fordulatot, hogy Rooster és Maverick is csak les, hogy ez meg mi volt.
A szereposztás is erős. Megpakolták a katonai fejeseket olyan nevekkel, mint Ed Harris, Jon Hamm és visszajött Val Kilmer is. Tom Cruise az alap, akinek a mentoráltja Miles Teller, a szerelme meg Jennifer Connelly lett. Azért azon mosolyogtam, hogy Tellert csak leültették egy zongorához. A dal nosztalgia az első részhez, Teller meg a zenélés – Whiplash. Bár, Teller kapcsán teljesen értetlenül állok az előtt, minek kellett az a bajusz. Nem eléggé kifejező, hogy borzalmasan állt neki.
Meglepem vele magam, de én szórakoztatónak találtam ezt a filmet. Már értem, miért vannak olyan brutális bevételi adatait. Különben a kritikái is jók. Kit lep meg, hogy lesz folytatás? Senkit, remélem.