Tegnap azt hittem, elértem a mélypontot. Nos, ennek az amerikai filmnek sikerült bebizonyítania, hogy idős szülők és család témában az amerikaiak még lejjebb tudnak menni, mint a franciák. Azt is írhatnám, hogy mindenki kerülje ezt a filmet, aki nem akar másfél órát szenvedni béna poénokon és szatírába hajló, nem is tudom, milyennek nevezzem; világépítésen.

Akkor minek néztem meg? A helyzet az, hogy egy-egy szimpatikus színésznek megnézem a filmjét akkor is, ha annyira nem is tetszik a cselekmény rövid kivonata. Itt konkrétan Bobby Cannavale neve, ami bevonzott. És kicsit katasztrófaturistának is készültem. Olvastam már, hogy mennyire rosszul sikerült a film. Hát, ennyire rosszra nem számítottam. Azt hittem, majd arról írok, hogy mennyire utálták sokan, pedig vannak érdemei.

Hát, nincsenek.

Kezdjük talán azzal, hogy mi akar az egésznek az alapja lenni. Három, 50 környéki (inkább felette, mint alatta) apa szenved a megváltozott világgal. Nem elég, hogy kirúgják őket az egykori cégükből tulajdonképpen a koruk miatt, Jack komolyan összeveszik a kisfia óvodájának igazgatónőjével is. A történet kb. úgy néz ki, mintha a világ valóban teljesen PC lenni, és ezzel a régimódi férfiak nem tudnak mit kezdeni. Megvan a South Park azon része, amikor az igazgató meg a párja csak titokban lehettek család, mert a hagyományos értékek már nem PC? Ez még messzebb el tudott menni. Olyan téren túl van tolva minden, hogy csak kapkodtam a fejem. Itt van, aki komolyan bedobja, hogy a gyerekek óvodai rendezvényének a témája legyen a gender. Az egésznek az elfogadásról kellene szólnia, és az egyenlőségről. De ez már pozitív diszkrimináció, és most azokat közösítik ki, akik nem tolják ugyanígy túl ezeket a dolgokat. A ló másik felére átesés – kb. mint a femináci filmekben a férfiak ördögökkel és rosszal való azonosítása.

Nem tudnak értelmes poénokat és konfliktusokat kitalálni. Még Cannavale szereplője működik a legjobban, aki kényszeresen küzd azért, hogy ne látszódjon rakta a kora. De pl. Jack esetében nem is értettem, mi az a harag benne és miért nem tudja kezelni. A fekete barátjuk családalapítási félelme? Mintha valóban elhitte volna, hogy van egy 30 évvel fiatalabb barátnője, aki nem akar családot, csak kötetlen kapcsolatot vele? Kétlem, hogy szexkalandot egy 50 feletti, közel nyugdíjas pasassal kezdene.

Zavaros az egész, és nincs rendes története. Azt sem mondhatnám, hogy eljutunk valahonnan valahová. Pedig hagyományos történetmesélése van, nem a szerkezettel és más ábrázolási móddal játszottak, még csak posztmodern kezdeményezések sincsenek benne. Egyszerűen cselekménye nincs olyan, hogy arról érdemben lehessen írni.

Még nagyobb baj, hogy egy szimpatikus szereplőt sem sikerült írni bele. Mindenki sarkított, inkább paródiába illő figura, egy hasonlóképpen eltúlzott világban. Ezért is emlegetettem az elején a szatírákat, ha igazából ez nem is az. Csak emlékeztet rá, és nekem azokon sem sikerült még derülnöm. Ezen sem.

Nem is szenvedek ezzel tovább, ez a film közel szörnyű volt. Erre tényleg kár az időt pazarolni.