Hát ehhez a filmhez nem is tudom, mit szóljak. Az akciófilm különben sem a zsánerem, ilyen katonai formában. A Sólyom végveszélyben-t a mai napig nem voltam képes végignézni, pedig ebben a zsánerben azt azért illene.

A Maga a pokolnak háromszor álltam neki. Nem is értettem, hogy vagyok képes elaludni egy filmen, amiben szinte folyamatosan lőnek, robbantanak és harcolnak. De egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a lineáris, bődületesen egyszerű történetével, amit a végére sikerül a gagyi felé elvinni.

A kiindulásban még láttam az ötletet. A speciális egységet lemészárolja a nem várt, nagyszámú ellenség, csak az újonc marad, akinek műholdon a drónpilóta nyújtja a lelkisegélyt és szükség esetén egy-egy rakétával is megtámogatja a túlélését. Juss el a kimenekítési pontra, maradj életben! Nem volt ez sem annyira izgalmas, hogy igazán lekössön. Nagyon távirányított, ahogy a drónról meg tudják neki mondani, merről és mennyi üldöző van a közelében és a mozgását is koordinálni tudják éles helyzetben. Nem egyszer a videójáték jutott a filmről eszembe.

Csak aztán kiderül, hogy mégsem ’Szépfiú’ az egyetlen túlélő, és mire észbe kap, már egy lehetetlen mentőakciót indítanak Sugarral Bishop megmentésére. Onnan aztán már teljesen elvesztett a film. Addig még minimális érdeklődésem volt, de azt már nagyon nem vette be a gyomrom, hogy két sérült, alig valamennyi felszereléssel rendelkező katona le akar rohanni egy ellenséges bázist, ahol fel sem tudják mérni, egyáltalán milyen és mennyi erővel kellene harcolniuk.

Van hősi helytállás és a film szépen hozza, milyen tökösek az amerikai katonák. A társuk nem hagyják hátra. Ha meg kell halni, azt büszkén teszik és a társukat nyugtatva. Őket lőhetik gépfegyverrel tucatnyian, ők többeket leszednek náluk két pisztollyal. Szinte vártam, hogy milyen sikertörténet lesz, így azért meglepődtem, hogy fogságba esnek. De az is csak esély, hogy ne csak a társuk, hanem az eredeti célpontot is kihozzák a veszélyzónából.

A film alapján nem nagyon látom, miért olyan fontos a drónpilóta szerepe sem. Nem bírálja felül a terepen levő katonát, tulajdonképpen segít neki a feladatában. Nem ő a döntéshozó, Kaszás is fontosabb volt Szépfiút lelkileg egyben tartó támaszként, mint drónpilótaként. Nem sok derült ki arról, hogy miért olyan fontosak a drónok és mire is használhatók. A fegyverek egyértelmű, de valahogy többet vártam, ha már ilyen témát választott kiemelten a film.

Barátkozóban vagyok a szereposztással is. Liam Hemsworth egyértelműen elirigyelte a fiatalabb bátyja akciósztár státuszát, és most nagyon próbálkozik. Még testvéri megerősítést is hozott, ha nem is Chris, de Luke beugrott mellé mellékszereplőnek. (Neki is van már pár akciófilm a szerepei között.) Hát igen, ez azért B listás film és nem olyasmi, mint a Furiosa… Meg kit is játszana ebben a filmben Elsa Pataky, mert újabban nagyon olyan érzetem van, hogy a férje mellé csatolt áruként ő is jár. Különben látszik az ifjabb ausztrálon, hogy kezd belenőni az ilyen szerepekbe is. Már sokkal hitelesebb, mint amikor Katniss mellett gyártotta a csapdákat – mondjuk ott kamaszt játszott, szóval azért annyira nem is kellett férfiasnak tűnnie.

Hemsworth mellett Russell Crowe neve a nagyon kiugró, de értelemszerűen őt már az asztal mögé ültették, és ő volt a pilóta, aki átsegíti a küldetésen a Szépfiút. Már megszokhattam volna, hogy az egykori Gladiátor most már más súlycsoport, de még mindig ledöbbent, hogy mennyire nem előnyösen öregedett. De a jelenléte még megvan – az egyik legjobb jelenet az övé, amikor a katonák viselkedésén és telefont figyelmen kívül hagyó tendenciájuk miatt kiakad és tombolni kezd a közös helyiségben. Azt még nem tudtam hova tenni, hogy Milo Ventimiglia is jött katonát játszani. Ő az 50-hez közel kb. olyan benyomást tett rám, mint a Seal Teamben visszavonulni képtelen David Boreanaz. Ő különben pár évvel idősebb, mint Ventimiglia, de alkatánál fogva jobban elhiszem katonának.

A filmnek különben erős közepes kritikái vannak, én kevésbé szerettem. De tény, hogy az ilyen fajta katonai akciók ellenséges területen ritkán tudnak lekötni.