Rászántam magam, visszanéztem The Day of the Jackal (s01e08-10) hátralévő részeit. A lényegben nincs változás: erős színészi munka, okos akciófilm és még a szereplőit is szépen építgeti. Különösen tetszett, hogy elkezdte elmesélni azt is, hogyan született meg a Sakál. Még egy rész el is fért volna a témában, de a jelenhez megkaptuk az eredetet is. Működik az is, hogy milyen folyamatok vannak a háttérben, sokan mennyire korruptak. A rendszer nagyon nem működik és ennek sok-sok részletét felfedik. Bianca sorsa csak egy a sok között, a hatalmasok sakkoznak mindenkivel, ölnek és még gazdagabbak lesznek. Díjaznám, ha a 2. évadban őket vadászná le a Sakál, de világjavító ideái neki nincsenek. Lehet azért bökködni a fura elemeket is a műsorban - főleg a Sakál családja körül vannak gondok, vagy a végső megmenekülés is olyan meseszerű, de az összképet ezek nem rontották. Érdeklődve várom, milyen irányba megy majd el a 2. évad.

2 rész után nem tudom, hova tegyem a Prime Target (s01e01-02) nyitását. Az biztos, hogy egészen más koncepciót kapott, mint amit vártam. Heti nyomozós helyett egy összeesküvés-elmélet érkezett és valószínűleg menekülés/nyomozás/összetalálkozások irányvonalon haladunk majd. Annak még semmi értelmét nem látom, milyen elméletet keresnek a prímszámokról, amiért ölni is érdemes lenne. Ami bizonyosnak tűnik, hogy a főszereplő célpont lett. A másik, hogy az ügynöknő nagyon meg lett vezetve. Innen nézve egyértelműnek tűnik, hogy nem a kormánynak segít lehetséges terroristákat szűrni, hanem rossz kezekben rosszak használják fel a kutatásokat. Egyelőre a két szál még nem ért össze, de majd fog. Látványra közepes. Több helyszín, időnként egy-egy közepes akciójelenettel megszakítva. Színészek között nincs olyan, aki kiemelkedne egyelőre. A főszereplő egyedi figura lesz, elvben, de egyelőre még nem látom bele az egészet a hátán elvivő zsenit vagy színészi tehetséget. De még inkább csak kérdéseim vannak, benyomásaim, így ennek még szavazok 2 hetet, hogy kicsit jobban átlássam majd, mit kezdenek ezzel.

Miyo kalandjai a My Happy Marriage (s02e03) évadban továbbra is lassan csordogálnak. Tulajdonképpen annyit sikerült haladni, hogy az unokatestvére segítségével már önállóan is kezdi használni a képességeit és megnevezték az évad gonoszát. Azért morcos leszek, ha az anya után a lányt akarná megszerezni... A kinézet és minőség a szokott, de kiugró elem nem volt benne. Legfeljebb, hogy Kiyoka anyja mennyire tud idegesíteni. Még akkor is, amikor elvben kedves.

A változatlan minőség igaz a Dalgliesh (s03e02) epizódra is. Az évad második története a Takard el az arcát regényből készült, és kitesz egy kerek filmet. Nincs átívelés, legfeljebb a levél és a meghívás, de az ügy és a felügyelő mindennapjai megállnak magukban. Újra Agatha Christie munkássága jutott eszembe - a halott cseléd, aki nem meghalt álmában, hanem megölték. A család volt a házban, ki tette? Adottak a gyanúsítottak, megvannak a családi titkok és Dalgliesh szépen felfed mindent. Ahogy Poirot is szokta, a bizonyítékok és azoknak az elemzése ad egy keretet, de a lényeg az lesz, hogy miért történt meg a gyilkosság. Vagyis, kinek volt a legjobb indítéka. A készítők azzal is igyekeztek pluszt adni a résznek, hogy a főszereplő család indiai származású. Így a rasszizmus és a társadalmi nyomás és elvárások sokféleképpen elő tudott jönni. Az valami roppant izgalmas is, amikor a család itt egyeseknek utálatos és megvetett a származás miatt, és kik azok, akiket még ők sem bírnak magukkal egy szinten elképzelni sem. Amit kiemelnék, az a felügyelő figyelő tekintete. Már kezdek rájönni, azt kell figyelni, Dalgliesh kit figyel meg. Azzal meg lehet fejteni az ügyet.

Az SAS Rouge Heroes (s02e03-04) heti menetelése továbbra is pasis, kemény, humoros és már a drámait is ide tudom írni. Bár, eddig se volt hiány tragédiákban. De már többeken nagyon látni, hogy közel kerültek a törésponthoz. A mosodás családdal történtek nem csak Reg-et viselték meg, Paddy is beszólt miatta. Paddy különben most is tud alkotni - van neki egy olyan pimasz stílusa, hogy amikor a szabályt követi, akkor is olyan, mintha éppen lázadna. Nem véletlenül kezd akkora híre lenni - már a németek is róla tudakozódnak és készítik ellene a stratégiát. A város ostroma prímán össze volt rakva és azt is kitalálták, hogy legyen akár kevesebb emberrel is igazán háborús a megjelenítés. Érzek is egy kis egyensúlyozást a büdzsében - a mostani kisváros annyira egyforma az előzővel, hogy meg se lepne, ha ugyanott forgatták volna. Amit továbbra sem értek, hogy David kezét miért nem engedik el. Annyira nem tud érdekelni, hogy éppen mit képzeleg a magánzárkában, ha azért Eve-ért meglepően jó portrét is vágott a falba. Igaz, nekem az is tetszett, hogy milyen sapkája van az SAS osztagnak, hogyan kell feltenni. Azt még szerintem eddig filmben nem láttam. De nem ezek a lényeg - ezt most macsós katonai sorozatnak nézem, amiben egyre erősebb a dráma is.

Beáll egy középszintre a Chicago Fire & Med (s13/10e10) is. Továbbra is inkább a magánélettel operálnak, de most valahogy jobban viselem. A héten a nagy események Cruz rendőrségi ügye és bűntudata volt, valamint Hannah felbukkanó testvére és Maggie szakítása. Itt is a példa - nem orvosi esetet vagy mentést jegyeztem meg, hanem magánügyet. Talán az most a titok kulcsa, hogy nem szerelmi szálakat ragoznak. Azt már nagyon unom, de itt máshol voltak a fontos pontok. Amit még várok, hogy vajon a Medbe behozott sztársebész visszatérő szereplő lesz, vagy éppen csak feltűnt egy részre. 

Amiről írni se sok kedvem van: Harley Quinn (s05e02). Nagyon nem bírtam ennek a résznek a humorát. Harley a kiscápákra igyekezett vigyázni, de szó szerint vérfürdő lett a vége. Lena is fura. Az egyetlen, amit díjaztam, hogy születik egy új szörnyeteg is. Hogy Ivy azért most megmutatta, hogy ő miért szuperbűnöző. Megbocsátani? Á, dehogy. A bosszú, az jobban fekszik. Válaszokat nem adtak, inkább a kérdések nőttek ezzel a résszel. De miért kellett az a véres medence? Jaj.

A The Pitt (s01e04) is hozza a szokott formát. Átívelések és kidomborodott drámák, ahogy egyes eseteket görgetnek, másokat lezárnak, de már jönnek is az újak. A heti új elem talán az, hogy Robby doki hogyan kezd kikészülni a rossz emlékektől. Eddig annyira mondogatta, hogy jól van, de már kezdik mutatni, hol vannak a repedásek a páncélján. Kérdés is, hogy azért kitart, vagy műszak végére összeomlik. Drámában kifejezetten erős a sorozat - a haldokló fiatal szülei és a túlélő diák beszélgetése. A szeretlek, köszönöm, megbocsátom, bocsáss meg - módszer. Azt érdemes is megjegyezni, nem is csak a gyászhoz, de másokkal való kapcsolatépítésben és -rendezésben is kifejezetten jó tud lenni. Azt különben tartom, hogy egyben nézni ezt jobb lenne. A szokottnál erősebb az átívelés és egymásra épülés a real time formátum miatt. Wyle különben jól mozog a szerepben, sokkal inkább illik hozzá, mint a Lépéselőny ügyvédje.

A mi kis falunk (s09e07) is teljesen a szokott keretet tölti ki. Külön sztorik, sok szereplő, olcsó humor, de jó színészek. Már az átívelések kezdeném vadászni, de az még mindig csak minimális akad. A házvásárlás is úgy tűnik, most rövidre is lesz zárva.. Vajon a tó kapcsán majd kezdenek valamit? Ez az a sorozat, ami annyira egyforma szintet hoz, ez a 9. évad teljesen beleférne az elsőbe, ötödikbe, nyolcadikba, bármelyik évadba is. Azért az mosolygós volt, ha túlzás is, hogy a főorvos úr milyen szenvedésen át ment a faluban.