Ha azzal kezdem, hogy az eredeti Robert E. Howard fejéből pattant ki, akkor már nem lesznek nagy elvárások. Legalábbis, a Conan, a barbár szülőapjától nem várok nagy történetet. A mai napig a butaság, ami eszembe jut róla. Értem én, nevelő híján nem lehetett Conan pallérozott elme, de debilnek se kellett volna lennie...
Ok, elkalandoztam. Soha nem láttam végig a Conant, de lehet sejteni a fentiekből, miért nem. Egyszerűen taszít a világ is, meg a karakterek is, akiket láttam benne.
A Vörös Szonja egy fokkal értelmesebbnek tűnt, de ez a történet nem emlékeztet a régire. Nem mintha el tudnám dönteni, melyik az eredeti, de nem is fontos. Ezt senki nem fogja a történetért nézni. Itt talán nem olyan buták a karakterek, de attól még a történet az.
Tudom, mivel jellemezzem. A filmben van egy jelenet, amikor Szonja készül ki az arénába és megy páncélért. Aztán kap egy olyan szettet, amit leginkább úgy tudnák jellemezni, hogy bikini fémből. Na, ilyen ez a film is. Bikini fémből.
Próbáltak nagyobb fantasy hátteret adni neki. Egy barbár, harcos királyt, aki elsöpörte a természettel harmóniában élő, békés népeket. A megdöntőjét, aki viszont tudományos fantasztikum és világégés felé viszi a világot. Összeraknak pl. egy olyan áramforrást, amit simán hívnék ennek a majdnem fantasy világnak az atomreaktorának, igencsak arra emlékeztetett.
Közben meg olyan elemekkel dolgozik, mint a rómaiakat idéző gladiátor játékok. Szonja is ide kerül, amikor elfogják az egyik akciója közben. (Mondjuk, mélyen együtt tudtam érezni vele. Az elején megnézhettük, kissé a Vadászt idézően, hogy csak a fejükön levő szarvukért hogy irtanak ki egy állatcsaládot, és Szonja hogyan ered a nyomukba és kezdi el a még élő állatok kimentését is.) Aztán gladiátorokkal barátkozik, szintén ismerős típusokkal köztük, mint a két karddal harcoló fiatalember, akit rendszeresen azzal ugratnak, hogy királyi sarj. Aztán majd jól ki is derül, hogy tényleg trónörökös, akit azért tettek ide, hogy ne egyesíthesse a népét. Messze nem lesz egy Gladitár, de olcsó módon idézi.
A végére meg jut egy nagy csata annak a leleplezésével, hogy ki igazából Draygan király. Mit ne mondjak, eléggé tudtak fájni az olyan húzásai, mint a kritikus ponton éppen megjelenő Osin az összevont hadseregével. Mit ne mondjak, rekord sebességgel sikerült visszaállítani a királyságát...
Egyes elemeiben még csak elmenne és egy olcsóbb látványvilágot is összehoztak, csak... Van benne valami olyan olcsóság, gagyi, nem is tudom, melyik lenne a jó szó, amitől az egész olcsóbb és bénább lesz.
Ilyen a casting is. Elég nagy sorozatnéző vagyok, hogy kb. mindenkiről eszembe jusson egy sorozat, amiben kisebb-nagyobb szerepet kaptak és azért nem buktak meg, némelyik még sikeres is volt. Esernyő Akadémiától kezdve Blöffön át a Strike Backig sok minden eszembe jutott a szereplőkről. Matilda Lutz meg nem először játszik harcias amazont, ha azért nem is ilyen minimál ruhában. Megerőltetni nem kellett magát senkinek, inkább ripacsnak tűnnek a próbálkozással, mint Sheehan.
A kritikái különben közepesek. Én rosszabbnak éreztem, hiába lehetett egyszer megnézni. Van benne... rossz értelemben valami ponyvás, ami miatt eléggé bele tudok kötni az egészbe. Különben az egyik kritika írt valamit, amivel egyet értek. Olyan, mint egy tévésorozat pilotfilmje. Én hozzátenném, hogy olyasmié, mint a Xena volt.
