Minden napra egy film

Minden napra egy film

A téglafal

2025. augusztus 07. - BBerni86

Kb. nem tudom, ennek hol álljunk neki. Ha meglátom Matthias Schweighöfer nevét, már van egy elképzelésem, milyen filmet fogok látni. Nagyon röviden: komédiát. Láttam már zombis akciófilmben is, de annak is volt egy komikus oldala. Nos, ez a film lesz a más a sorban.

A téglafal ugyanis egy paranoid thriller, és a komédia egyáltalán nem szerepel az étlapján. A színész karaktere, Tim különben kész depresszió. Munkamániás, akit éppen készül elhagyni a párja. Csak éppen fizikailag képtelen lesz megtenni: a szobát egy furcsa lezárás veszi körbe, megjelenik egy téglafal és nem lehet kimenni. A történet aztán úgy megy tovább, hogy a szobák közti falakat kezdik lebontani. Találkoznak szomszédokkal, lakókkal és000a_teglafal.jpg miközben  a pincén át akarnak kiszökni és törik a falakat, jönnek az elméletek mi történt. Ráadásul, van köztük olyan is, aki nem az, akinek mondta magát. A veszély nem csak egyfelől fenyeget...

Hiszen a terhelést két dolog adja benne: a lakóépületbe bekerült idegen jelent közvetlen fenyegetést. Nem tetszik neki a ténykedésed, ki akarsz menni? Könnyen lehet, hogy a következő jelenetre már halott vagy. De, ott van is, amit állít. Nem lehet kimenni, mert azért lettek elzárva, hogy a kinti rettenettől megmentsék őket. De mi az? Arra nincs válasz. Az emberi természet meg olyan, hogy nem bír türelmesen várni. Válaszok kellenek. Így egy komplexebb fenyegetettség, hogy mi várja őket, ha sikerül kimenni.

A szereplők különben nincsenek biztonságban. Az a megszállott ölni is kész a maga igaza védelmében. Talán csak annyit lehetett sejteni, hogy a főszereplő páros közül az egyik mindenképpen kijut és megtudjuk, mi van kint. Talán azt is, mi ez a burok és miért került a házra. Mondjuk, megfordult a fejemben, hogy igencsak odacsapna a végére, ha olyan véget kapna, mint A köd. De ezek a készítők nem olyan elvetemültek, mint egy King-sztori adaptálói, szóval itt azért nem az lesz, hogy nehezen kijutnak, hogy egy szörny vacsorája legyenek.

A film kinézete inkább érdekes, mint látványos. A falon látszik a művisége. A lakások meg nem különsöbben látványosak, sima lakások a tömbházban. Gondolom, így nem is kellett túl sokat költeni, nem tudtak a szereplők sehova se menni. De annak mindig is megvolt a maga hangulata, amikor a szűk tér a néző bezártság érzetét is növeli.

A helyzeten túl azzal is igyekeztek játszani, hogy a szereplők traumáit is feldolgozzák. A leginkább előtérben a főszereplő párosé van - elvesztették a gyermekük, holtan született. A férfi képtelen gyászfeldolgozni, a nő meg már nem győz várni, mikor kezdenek beszélni, érezni, valamit tenni, nem csak eltemetve magukat a lakásban dolgozni. Különben ez a téma felmerül akkor is, amikor a lezárás okát keresik. Mondjuk, elmebeteg ötlet, hogy a lelkük felszabadítása után kimehetnek. Az még Jigsaw képzeletét és lehetőségeit is meghaladta volna, hogy ilyen terápiás halálcsapdát tervezzen. Kijössz, ha feldolgoztad a lelki bajaid...

Ok, nem viccelődöm. Akadnak benne ismerős színészek, azt már említettem is, hogy Schweighöfer szokatlan szerepben tűnik fel. Megoldotta, de azért az akcióhős alkattól messze van. Mondjuk, nem is igazán akcióznia kellett. Nekem még Lau volt ismerős, agyalok is, melyik filmjét láttam. Puskázzak? Benne volt a Nyílt titkokban és egy M'Barek filmben is kiemelt mellékszereplő, amit láttam.

A vége miatt vagyok bajban, milyennek találjam. Voltam tippjeim, mi lesz a megoldás, de ez... még emésztem is kicsit. Egyszer különben elnéztem, de kedvenc thrillerem nem lesz. 

Ballard

1. évad

Hú, rég volt ennyire deja vu érzetem. És nem azért, ami elsőre nyilvánvalónak tűnne. Hiszen ez a Ballard, a Bosch sorozatok első spin-off szériája. Az lenne a képlet, hogy az anyasorozatra emlékeztet, nem igaz? Pláne, hogy Bosch is felbukkan, mert előkerül olyan ügy, amit annak idején ő próbált felderíteni.

000ballard.jpgDe nem, a Ballard egészen más emlékeket hozott fel bennem. Ahogy elindul a történet - van egy öntörvényű, jó rendőr, aki összeakaszkodik másokkal. Kirúgni nem akarják, de el akarják rejteni valahova. Hát kap egy olyan osztályt, ami kvázi nincs is és mehet szó szerint a pincébe. Így alakult meg a Q ügyosztály és így került Renee Ballard is a megoldatlan esetek közé. Jó, annyi különbséggel, hogy itt volt egy politikus, akinek a húgát 20 éve megfújtották, máig nincs meg a tettes és nagyon nyomja ezért, hogy legyen egy ilyen részleg és derüljön ki végre, ki vette el tőle a testvérét. Ha meg azt mondom, egy olyan hely, ami tele van megoldatlan esetek aktáival? Ahogy előveszik és őket nyomoznak - tiszta Döglött akták.

Amivel próbálkozott még ez a sorozat, hogy kicsit más legyen, hogy Ballard nem rendőröket kap maga mellé nyomozótársnak. Lelkes amatőröket, civileket, akik segíteni akarják a rendőrséget. Van nagy rejtvényfejtő családanya, gazdag biztonsági céges főnök, de egyetemi gyakornok is mellette. Renee pedig összefogja őket és mire észbe kap, már nem is akarja a régi állását vissza. Megtalálja itt a helyét.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy nincs annyira a régi ügyekre száműzve, mint elsőre hinné az ember. Mert bizony nem egy esetnek van folytatása, akár máig aktív gyilkos képében, és el tudja érni, hogy ezeket az ügyeket végigvihesse. Így megvan a folytonosság és a feszültség is, mert nem csak az utólagos igazságtétel a tét, hanem emberek megmentése is a jelenben.

Ballard sokkal szabálykövetőbb, mint Harry Bosch. Viszont, a helyzete miatt ő is átértékel dolgokat és különben nagyon jó rendőr. Amit elkezd, ő befejezi és nem ereszti. Így lehet, hogy az eset kapcsán lezárja azt a belső ügyet, ami miatt itt kötött ki. Megold több esetet a lezáratlan akták közül. Így bár egy fő történetszál és nyomozás van, változatosságot kínálnak az egyéb ügyek, ha nagyon sok minden össze is kapcsolódik a végére.

Nem túl pörgős, finoman építkező, kellemesen nézeti magát. Ha nem is annyira az eset, a csapat és a főszereplő egyénisége el tudja adni. A kapcsolódási pontok a Bosch-sal meg lehetséges kapaszkodók azoknak, akik azt a sorozatot szerették és hiányzik nekik.

A karakterei és színészei különben szépen összeállnak. Egyen még mosolyogtam is - Maggie Q és Noah Bean nem először dolgoznak együtt sorozaton, még a dinamika is ismerős lehet. Igen, volt egyszer egy Nikita. De nem is őket emelném ki, a kedvencem a már nyugdíjas, de nyomozni visszajött rendőr, Laffont volt, John Carroll Lynch alakításában. Az ú szakmaisága, nyugodtsága végig biztos támasz Renee mögött és jó csapatjátékos is.

A látvány krimis. Helyszín több van, néha egy-egy verekedés vagy ükdözés is  feltűnik, de ez inkább a klasszikusan nyomozós fajta.

Szívesen elnéztem, akár másik esetet is megnéznék. Erre nem tudom, lesz-e lehetőség, mert 2. évados berendelés még nincs. Vigasz lehet, hogy van még olyan Harry Bosch-regényem, ami nem olvastam. (Ballardot nem adtak ki nálunk, de Bosch-t igen.)

Karma

1. évad

Azt se gondoltam volna, hogy egyszer eljutok ide. Megszeretem a koreai sorozatokat? Az Élősködők Oscart kapott, azért nem voltam oda. De arra jó volt, hogy meg merjek nézni onnan filmet, sorozatot. Először csak horror és zombik, most meg már ott tartok, hogy krimiket és thrillereket is szívesen nézek Koreából.

A Karma is egy ilyen projekt.000karma.jpg

Hamar meg is jegyzem, hogy nem pont olyan, mint amit elsőre gondoltam. Sokkal kirakósabb, részecskékből áll össze az egész kép. Több szereplőnk van, akik látszólag lazán vagy sehogy sem kapcsolódnak egymáshoz. De a csavar az, hogy mindegyikük egy történet részese. Csak nekünk idő kell, hogy ez nyilvánvaló legyen.

Bírtam, ahogy építkeznek. Egy szereplővel elindulunk, aztán ő kapcsolatba lép valakivel, akire fókuszál a következő rész. Mindig kicsit lépünk előre, más szemszögből látjuk az eseményeket. Vagy jön egy olyan új szereplő, aki miatt mindenki más nézőpontba kerül. Nem pont az a típus, amit okosnak szoktam nevezni. De közel áll hozzá. A maga típusában pedig okos is.

Az biztos, hogy egyedi és más, mint amit megszoktam. Akár a társadalom, a környezet, akár a történetvezetés. Közben meg emberileg olyan általános igazságok vannak, hogy nem tud zavarni vagy érdekelni, hogy Ázsiában játszódik. Az emberi természet azonossága miatt befogadható és teljesen jól értelmezhető európai szemmel és aggyal is.

Viszont, egy olyan elem, amivel már jobban lehet küzdeni: kivel szimpatizáljunk ebben a sorozatban? A végére már tudtam, de különben rosszabbnál rosszabb alakokat látunk sorra. Mit szóljak egy olyan szereplőhöz, aki azzal akarja megoldani a szerencsejáték-adósságait, hogy megöleti az apját a biztosítási pénzért? De kapunk itt bérgyilkostól és maffiatagon át mindent. Még az a szereplő is, aki a jóság szobrának tűnik, tud olyan helyzetbe keveredni, hogy az lesz a kérdés, mennyit kell feladnia az erkölcséből a végére.

Bírtam a címet is, jól visszaadta, hogy mit kapunk ebben a sorozatban. Aki ahogy viselkedett, azért visszaütött rá az élet. Még egy kis fekete humort is sikerült belevinni abba, hogy kinek milyen rendezés jutott a sorstól. Igaz, nem árt, ha az embernek kissé morbid a humorérzéke. Én pl. itt egy fájdalomcsillapítás nélküli szervkivételen tudtam jót vigyorogni, ami azért valljuk be, nem éppen szokványos humorelem.

Amit viszont még mindig nem tudok koreai sorozatban úgy nézni, mint az európai és amerikai alkotásokban: a színészek. Eleve a nevek megnehezítik, hogy megjegyezzem őket. A másik, hogy a színészek is nehezebben ragadnak be, nehezebben értem a gesztusaikat. Vannak egyetemesek és minél többet látok az ilyen műsorokból, annál jobban megismerem a típusokat is. De még nem mernék skálát tenni, hogy ki mennyire játszott jól ebben a sorozatban. Ami biztos, hogy a szélhámos páros jól sikerült, hogy a doktornő elfojtott traumája és szenvedése is szépen látszott.

A történet erősebb, mint a látvány, de azért utóbbira sem kell rosszat mondanom. Jutott bele olyan jelenet is, amin volt mit nézni és nem csak a szereplőkre figyeltem.

A kritikái se rosszak és a Kék Sárkány Sorozat Díjon is több mindenre jelölve volt. (Igen, most szembesültem, hogy van ilyen, de van. Koreai sorozatok díja.) Nekem tetszett is, és már ki is néztem, mi lesz a következő koreai sorozat, amit megnézek. Majd mesélek!

Kinyírni a világot

Eddig fogadni mertem volna rá, hogy ez egy videójáték film verziója. Kb. mint egy disztópikus Street Fighter. Van is abban egy figura, aki kísértetiesen emlékeztet Boy alakjára. Bocs, Fiúnak nincs kedvem átkeresztelni. Arról nekem egy háziállat ugrik be, nem egy bosszúálló harcos.

A történet egyszerű - Boy családját kiirtotta világuk diktátora: Hilda Van Der Koy. Már a neve is olyan videójátékos... Ő maga is majdnem belehalt: elvették a hangját és meg is süketítették. Egy lázadó harcos fogadta be, nevelte fel és készítette fel a bosszúra. A felnőtt Boy el is indul, hogy bosszút álljon Hildán. Csak azzal nem számol a sok vérontás közepette, hogy ebben a korrupt világban mindenki hazudik és talán a saját története sem az, aminek hiszi.000kinyirni.jpg

Nem mesélem el a csavarokat, de igyekeztek valami mást is beletenni, nem csak a verekedéseket. Mert az alap igazából ennyi: Boy leveri, aki elé áll, miközben Hilda felé tör. Közben meg jönnek egy agyament disztópia elemei. Itt megvan a helyi Éhezők Viadala, bár inkább Hilda Ellenségeinek Viadalának kellene nevezni. Minden évben kiválasztanak közülük tízet, akik egy látványos showban gyilkolják le egymást, vagy akit közéjük eresztenek. A különbség abban rejlik, hogy itt nincs győztes. A cél, hogy mindenki odavesszen.

Vannak utalások is arra, hogy az igazság összetettebb annál, hogy Hilda a diktátor. Melanie, a húg mondana érdekes dolgokat, de nem hagyják ennyi időre életbe, hogy kifejthetné, mire gondol. Boy a végén meg sem próbálja kibogózni vagy az országon is segíteni. Csak le akar majd lépni ebből a disztópikus pokolból.

Ragozhatom, de igazából látványfilm és a lényege annyi, hogy nagyokat verekedjenek. Kézzel, lábbal, fegyverekkel, mikor mit tudnak bevetni. Közben meg olyan videójátékos elemek vannak, mint a harcosnő, akinek egy sisak van a fején és nem beszél, hanem a plexin jelennek meg feliratok. A ruhája meg különben távolról Uma Thurman kultikus mezét idézi a Kill Billből.

Az különben nem lenne rossz párhuzam, csak most Boy és nem Beatrix Kiddo indul neki a maga Billjének. Csak ebben nincs annyi ész vagy okos forgatókönyv. Írogattam már, de itt is áll: videójátékos. Egyre nagyobb ellenfeleket kell legyőzni, hogy a végén oda lehessen állni a Boss ellen. Ott ugyan van egy csavar, de lényegében az sem változtat az alaptörténeten. Boy küzd egy jobb életért és a húgáért.

Fekete humor, abszurditás és egyedi látomásmód, ezeket az előnyei közé írnám. Ha csak akció is, de van pár egysoros benne. Az is egy nagy ötlet, hogy Boy kap egy belső hangot. Megjegyzem, ez szinkronnal mókásabbra sikerült, mint angolul. Mert bizony nem Skarsgard hangja vagy a megszokott szinkronja szól. Hanem Varga Rókus, John Cena megszokott hangja. Nem is egyszer kaptam fel a fejem és kerestem Cenát, de ebben Skarsgard osztja a pofonokat.

Színészek. Érdekes, még emésztem. Skarsgard kapcsán nem éppen az jutna eszembe, hogy mindenkit laposra ver, de megoldotta. Valóban érdekes, hogy a hangja nélkül, alámondással mit fejeznek ki. De nem kevésbé érdekes ötlet Jessica Rothe, mint a harcos húg. A telitalálat meg egyértelműen Michelle Dockery, a tévémogul diktátor húg szerepében. Ott minden megvolt: egyszerre félelmetes, őrület, hétköznapian romlott és valahol még a szépség is. Az egyik kedvenc részem is az övé - amikor a férje halála azért viseli meg, mert évekig tartott, amíg tökéletes műsorvezetőt faragott belőle.

Egyedi, lehet szeretni vagy nagyon nem. Én még vacillálok. Sok eleme tetszett, más kevésbé, de azért összességében megvoltam vele. Megjegyzem, az utóéletére még nem szántam rá magam. Az előzmény játékkal biztosan nem fogok játszani, az animációs sorozat még nincs eldöntve részemről.

Sorozatnéző

Countdown, Smoke, Foundation, Resident Alien, Chief of War

Olyan kis kiszámítható ez a sorozat... A Countdown (s01e08) annyira szabásminta szerint építkezik, hogy kb. ami egyik héten felmerül bennem, a következőben már le is szállítja. Min filozofáltam eddig? Hogy a fehérorosz miért000countdownvol.jpg ment át terroristába. Ez a rész annak volt szentelve. Nyomorult, amin eddig keresztülment, nem is értem, miért ezzel telt be nála a pohár. Jó, valahol értem. Egyik korrupt rendszerből került a másikba, és már elege lett belőle, hogy mindenhol ugyanabba a trágyába kell dagonyázni és mindenki rászáll. De akkor is eltúlzottnak érzem a reakciót, pláne, hogy a feleségét és a munkatársát nem az USA robbantotta fel. Mindegy, itt vannak a válaszok, nem túlzottan kidolgozva. Különben meg azt nézhettük, ahogy Meachum próbálja bevallani, mi baja van. 5 rész még van vissza, el nem tudom képzelni, mivel töltik ki. Egyszerűen nincs benne annyi - legfeljebb olcsó akció, azt kaptunk most is.

 

A Smoke (s01e07) most egy az egyben azt ragozta, amit előre jósoltam. Dave hétköznapi hős lett. A többiek meg bajban vannak, most hogyan lehet megfogni. De nem hiába Lehane jegyzi, nem tört meg a lendület. Van egy csapdájuk és a feleség is be lesz vonva. Dave meg kapja a mennyet és a poklot is. A rész legerősebb jelenete az volt, amikor Freddy bekérette magához és csak mondta neki a magáét. Ott aztán úgy meg lett Dave szorongatva, hogy akár be is vallhatott volna mindent a végére. A végére meg a csavar is érkezett és már elő is van készítve a végjáték. Pszichés játszma és csavar, ütős drámai jelenetekkel. Ez a sorozat végig pörgetve lesz.

 

Annyira, hogy talán a heti kedvenc részem címét talán el is orozza a Foundation (s03e04) elől. Leginkább azért, mert ez most egy építkezős, átmeneti rész volt. Ha címet akarok neki adni, az a császárok menekülése lenne.000foundation34.jpg Roppantul bírtam Gaal egyik utolsó mondatát Cleonnak: a géndinasztia elbukik, ne süllyedjen el velük! Működésbe lépnek a tervek. Gaal is indítja a sajátját, kiküldte az első Alapítványba a kettős ügynökét - meg is lepődtem, hogy az a kémfőnök egyben ki is a nőnek. Mondjuk, sokkal férfiasabb és megnyerőbb, mint az első pasija. A másik nagy szöveg meg Nap Cleoné volt. Aki kifejtette, hogy a Birodalom elől még a Császár sem menekülhet el, de ő most kirpóbálja, meddig jut. Kíváncsi leszek én is. Gáz, hogy drukkolok, Demerzel koppanjon egy nagyot? A papnő különben is jól szembesítette pár dologgal, amivel nem akart szembenézni. Jó ez a sorozat, csak ez most egy csendesebb rész, amiben rendezték a szereplőket a táblán. Ha majd lép az Öszvér, biztosan felpörög ez is. Ok, még egy negatív megjegyzés: azok a motorok. Az nagyon nem nézett ki jól, még a Tron szintjét sem érte el.

 

Utolsó előtti rész a Resident Alien (s04e09) sorozatban. Megvolt a nagy csata és amit tudtak, betoltak a CGI-ba. Harry űrlény fele és a Mantid összecsaptak, a szövetségesek meg rásegítettek, kinek mije volt. Sokkoló, spray, vagy éppen lángszóró. Kissé cikin nézett ki, de értékeltem a próbálkozást. Ez a sorozat soha nem volt igazán jó az űrlényes látványban. Helyette jött megint a humor, a seriff különösen sok beszólást kapott. Azon még mosolyogtam is, amikor Harry Asta szellemének beszélt, Mike meg azt hitte, neki mondja. De a lényeg - mindenki levonta a tanulságokat és készülnek a saját útjukra indulni. Az meg majd jöhet egy utolsó kanyarral a 10. részben.

 

A héten egy új sorozattal is bővül a sor: kezdődött a Chief of War (s01e01-02). Talán úgy ismerősebb lesz, hogy Jason Momoa őslakosos sorozata. Az Apple sugározza, ami különben jó ómen. Ott nem szokott gond lenni a tartammal és a látvánnyal sem. Már most hasonlítgassam? Első pillantásra Mel Gibson Apocalyptója ugrott be. 000chief1.jpgCsak éppen itt tengeri népeket látunk, akik így nem nagymacskákkal, hanem cápákkal mérik össze az erejüket. Hasonló abban is, hogy az indiánok nyelvének meghagyták az eredetit, angolul a hódító fehérek beszélnek. (Még nem esküdnék meg a nemzetségükre, de talán angolok? Belőlük kinézem, hogy az életük megmentéséért cserébe segítenek a bajba jutott őslakosnak is.) A kerettörténet szerint Hawaii népei négy királyságban élnek. Egy jóslat beteljesülésére, egy királyra várnak, aki majd egyesíti őket. Ka'iana az egyik király hadvezére volt, míg fivéreivel és szerelmével el nem menekültek az értelmetlen háborúk elől. A királya visszahívja, meggyőzve, hogy ez a jóslat ideje. Csatába mennek, ahol hősünk szembesül vele, hogy a király maga akarja megvalósítani a jóslatot és egyeduralkodó lenne, mindegy, mennyi élet árán. Közben pedig egy csónak is kiköt fehér katonákkal, akik ellátmányt vennének fel. Egy hercegnő pedig érdekházasságra készül, sötét előjelekkel - a látnok semmi jót nem jósolt neki a házasságra és a jövőjére. Sikerült úgy összerakni, hogy felkeltette a kíváncsiságom, mi lesz még itt. Ki a megjósolt király? Ka'iana segíti majd trónra? A fehéreknek milyen szerepe lesz? Történelmi alapú, vagy mítosz? Teljesen fantasy történetnek nem gondolnám. Momoa nagy szívszerelme ez a projekt, rengeteg mindent csinál benne a főszerep eljátszásán túl. (Produceri, írói, rendezői kredite is van.) Határozottan ő a húzónév, nem véletlenül emlegettem feljebb én is Momoa-sorozatának. De a vállalkozás nagyságát mutatja, hogy még zeneszerzőnek is megnyertek egy olyan nevet, mint Hans Zimmer. Nagyon látványosak a csaták és az sem zavaró, hogy milyen korba és kultúrában járunk. Ok, azért az ágyékkötők és a nagy tollas köpenyek kettőse azokkal a fejfedőkkel furák, de azért befogadható. Sok minden történik, építkeznek, van dráma és csata, személyes dilemmák. De még annyira az elején vagyunk, hogy nem tudom eldönteni, ki jó és rossz. (Bár Ka'iana és közössége határozottan a hősök, míg hataloméhes királyuk a rossznak tűnik.) De ki fog derülni, jövő héten nézhetjük tovább.

Love Death & Robots

4. évad

Az egyik kedvenc antológiám a Love Death & Robots. Már a negyedik évadot nézhettem meg, és még mindig olyan minőséget kapok, hogy szívesen leülök a képernyő elé miatta. Idén még egy olyan részt is hoztak, amit többekkel megnézettem és terjesztem, hogy ezt érdemes megnézni.

De előre ugrottam. Mit tud ez a show? Ebben az évadban 10 részt kaptunk, a központi címet felmutató témákban. Van szerelem, halál és robotok. A téma sokféle, a kivitelezés is. Imádnivaló benne, mennyi minden belefér, nagyon sokféle kivitelben. Itt tényleg nem lehet tudni, hogy a következő részben mit fogunk látni.000ldr4.jpg

Vannak azonban általános ismérvek. Az első, hogy sci-fi felé közelítünk. Az lehet robotos háború, űrkaland, durva disztópiák vagy éppen csak a mára egy fekete humorral teli vízió. Annyi minden fér ebbe a zsánerbe bele, és itt széles belőle a választék.

A második, hogy a készítők nagyon szívesen készítenek feldolgozásokat. A 4 évad már azt is észrevenni, hogy kik azok a sikerszerzők, akiknek előszeretettel dolgozzák fel a novelláit és ötleteit. Többen is vannak, akiket nálunk is kiadnak és világsztárok. John Scalzi, Joe Abercrombie, Tamsyn Muir többek között. Nem is kell sorozatrajongónak lenni, ha valaki az ő írásaikat kedveli, már akkor érdemes belenézni. Mert igyekeznek visszaadni az eredeti szellemiségét, nem véletlenül adják ide az írásaikat Scalzi nagyságú nevek évadok óta.

Van látványorgia. Vannak nagy drámák. De olyan is van, amin nagyot jót lehetett nevetni. Kicsit még a Black Mirrort is képes leszek iderángatni, mert van olyan rész, ami akár abban a sorozatban is elférne. Mert bizony elég csak a jelent kicsit továbbgondolni, és jól oda lehet csapni, hogyan élünk és ebből mi lehetne.

Mennyire akarjak konkrétan a részekről mesélni? A helyzet az, hogy lehetne. Mind külön, önálló történet és sokban megvan az a plusz. Ahogy már emlegettem, erős az alapanyaga. Azt is meg lehet nézni, melyik milyen formában, milyen grafikával készült el. Mert az is a sorozat varázsa, hogy a részre vannak szabva. Akad, ami művészi és szép, más nyersebb.

Minden részen nem akarok végigmenni, de a legnagyobb kérdőjelet kiemelem. Rögtön a nyitány - bár eredetileg nem az lett volna. Koncert, Red Hit Chili Peppers. De ezek nem az eredeti banda, hanem a robotok. Marionettek. Mit kellene ebből kinézném? Az egész rész egy klip, egy szám, de az eredeti tagok helyett ezekkel az őket formázó robot marionettekkel. Biztos lehetne a kapcsán elmélkedni művészet, robotika és hasonlókon. Mitől művészet valami? Mennyire lecserélhető az ember? Van az a mese, amikor a csalogányt lecserélik egy gépmadárra. De ezt mind csak ráhúzom, mert a tényleges néznivaló, hogy a RHCP marionettek lenyomnak egy számot. Nekem ez tetszett a legkevésbé, ennél minden csak jobb volt.

Az a mini háború mutatja, az egész univerzumban mennyire kicsi az emberiség. Az egész kihalása csak egy fing az univerzumban, észre sem venni. Ennek különben nem kicsit érdekes a kivitelezése, mintha legó lenne minden.

Klasszikus akció Spider Rose küldetése, kicsit más Slash kalandja, aki összeszedi a csapatát, hogy odacsapjanak világuk elrablóinak. Akik órás méretű babák. Nem is tudom, akció vagy szatíra, de ennek is egyedi, különleges grafikája van és egy jó része nagy bunyó. De megismerhetjük a perzsa macskát is, aki lázadásra bírta a robotokat az emberek ellen. A Wall-Et is simán megidézi, milyen az ember, milyen volt a robot és mi lett ennek a vége. Kapunk Delfin Megváltót, de jönnek a dinoszauruszok is egy nagy gladiátorviadalban, ahol a rabszolgák visszavágnak elnyomóiknak. A II. világháborút vegyítik Lovecraft vízióival, szót kapnak a mindennapi használati tárgyak. A végére pedig jön egy újabb macska, mert meg kell akadályozni, hogy a Sátán megkapja a verset, amivel megváltoztathatja a világot.

Szinte mindegyik kapcsán beszélgethetünk arról, hogy milyen pocsék lény az ember. Nagyon sok az olyan utalás, ami a klímakatasztrófa felé tartó világunk kritikája. A delfinek, akik istenükkel majd visszavágnak? Öljük meg a tengereket és utánuk halunk, most itt tartunk. De az is jó kis pszichológiai elemezhető elem, hogy van olyan, amelyben King Kong méretű gonosz babák az ellenségek. Megöli a Földet a túlnépesedés?

Még egy érv mellette - ha valaki angolul nézi, sztárszínészek a szinkronhangok. Kit ismertek fel?

De hagyom, hogy mindenki felfedezze maga. Az egyik jósága a sorozatnak, hogy simán szórakoztató akcióknak és sci-fi kalandoknak is nézhetjük őket. Vagy sokkal többnek, mélyebb értelmet keresve, ha akarjuk.

A filmmesélő

Regény alapján készült, különös történetű film ez. Nem is lehet besorolni egykönnyen.

Hivatalosan romantikus komédia, de miután megnéztem, se romantikusnak, se komédiának nem találtam. Éppen oda 000a_filmmeselo.jpgjutottam el a végére, hogy sokkal több benne a tragédia, mint a humoros vagy boldog elem. Néha tényleg van benne valami könnyed, mesélős elem, de túlzottan rosszul alakulnak a szereplők dolgai, hogy könnyed szórakoztató filmnek minősítsem.

A történet egy családdal indul, akik imádják a mozit. De miután a családfő lebénul, már nem lesz pénzük hatosával moziba menni. A gyerekeket küldik sorra, míg a kislányukhoz érnek. Ő úgy tudja elmesélni a filmeket, mintha ők is látták volna. Így a leány lesz a moziba járó, majd mesélő. Megélni is ebből kezdenek, amikor a lány filmmesélő eseményeket tart, amire jelképes belépőjegyet szednek. Csak aztán jön az élet: az anya elhagyja őket, az egyik mocskos öreg a filmmese hallgatása helyett nemi erőszakol, a fivérek mind eltűnnek: lesz, aki meghal; lesz, aki börtönbe kerül. Megjelenik a tévé és már nem kell filmmesélő. Meg a vége is - Maria Margarita azért szül egy gyereket, hogy ne maradjon egyedül. Nincs így kimondva, de látványosan ez történik.

Nem kis mutatvány, hogy a folyamatos lefelé süllyedés, rossz élmények ellenére sem nyom agyon a film. Maria Margarita annyira élni igyekszik, olyan szépen menetel előre minden sorscsapás után is, hogy az valahogy fenntartja a filmet a depresszió felett.

Különben is van egy különös hangulata. Amiben még azt is képesek játékosan tálalni, hogy a fiú kimegy a sivatagba, és valószínűleg övé a hulla, amit a dögevők kikezdenek.

Karakterek köré rendezik a filmet. Ha nincs is túl sok építkezés, mindenki látványosan egy dolgot képvisel. Van a nőcsábász testvér. Van a szép, környezetéből kiugró asszony. Van a kiközösített, német származású gyáros, aki kvázi élet-halál ura a munkája révén a szegények kisvárosában. A színészek érdeme is, hogy élettel töltik meg őket, és mélyebbek, mint az egy-egy jellemző vonásuk.

Ha már színészek, két nagyobb nevet sikerült megnyerni. A gyáros Daniel Brühl lett, az anya Berenice Bejo. De érdemes a címszerepet játszó Sara Beckert is kiemelni. Nem kicsit az ő érdeme is, hogy bár a filmek szomorúan végződő történetek sora, mégis inkább pozitív maradt a hangulata.

Ott viszont már bajban leszek, ha ki akarok hámozni ebből valamiféle tanulságot. Közhelyeket találnék, mondjuk a soha fel nem adásról, de nincs olyan központi maga, amire az egészet rá tudnám hozni. A filmek körül forog nagyon sok minden benne, de nem mondanám filmes filmnek sem.

Inkább jó kritikái vannak és a spanyolok több díjra is nevezték. Nem rossz film, már szinte francia filmes hangulata van, de. Azért a cselekmény alakulása nekem több helyen lehúzta az élményt.

A védőügyvéd

4. évad

Itt a negyedik évad és tettem egy újabb felfedezést. Az évad végi nagy meglepetések rendszeresen kamunak bizonyulnak.

Ha konkrétan itt nézem, akkor a 3. végén Chylka azzal szembesült, hogy a szerződése szerint kötelezhetik arra, hogy védje az apját a bíróságon. Nagyon nem akarta, el is menekült volna, de Langer kényszeríteni tudja a maradásra. Teljesen úgy nézett ki, a nyitány is olyan volt, hogy ez lesz az évad témája. Bizonyítani tudja-e a nő, hogy az apja nem gyilkos, miközben az is nehezére esik, hogy egy szobában tartózkodjon vele.000chylka4.jpg

De ez mind megvezetés volt! Langer jött, intézkedett és már változzunk is az első epizód után. Nem fogom elmesélni, de a lényeg az, hogy mindenre pont kerül, Langer nagyon belevágott a dolgokba és Chylka már dolgozhatott is máson.

Amivel elértünk az évad valódi nyomozásához és ügyéhez. Egy házaspár érkezik, akik terrorizmussal vádolt fiukat akarják felmentetni. A történet nem egyszerű: a fiút kiskamaszként fogadták örökbe, és alig pár év után az egyiptomi nyaralásukkor elrabolták. Máig nem volt nyoma. Most visszatért, tagadja a rokonságot, iszlám vallású és erősen gyanítható, hogy még terrorista is, aki lecsapni készül. Chylka minden figyelmeztetés ellenére beveti magát az esetbe, jó szokása szerint a győzelem érdekli.

Nyomoznak, kombinálnak, de most nagyon erősen érezni lehetett, hogy Chylka ügyvédként milyen. Nem érdekli a tárgyalótermen túli valóság. Neki az a lényeg, hogy a fiatalembert felmentsék. Tényleg terrorista? Még csak merengeni sem hajlandó ilyesmin. Talán eddig ebben voltak legjobban kihegyezve a tárgyalótermi játszmák, kevesebb a nyomozás. Bár a végére egy másik irányba mozdultak ki. Mivel Chylka terhes, mégiscsak érdekelni kezdte, hogy egy terroristát szabadított-e a városra. Utólag kezdtek tényleg nyomozni, ki ez a fiatalember és mit fog tenni legközelebb.

Onnan már egy fokkal kiszámíthatóbb volt a végső csavar, de volt. Szokás szerint szépen fel van építve az eset, krimiből és tárgyalótermi részekből vegyesen. Megvannak a nagy jelenetek, szemét húzások és bőven erőszak is. Még csak Langer sem kell az utóbbihoz, megoldja a köz, amely nekiesik a feltételezett terrorista védőinek is.

Már említettem, mi az évad magánéleti vonala. Chylka terhes, nem tudja kitől. Az évad során meg elfogadja, hogy anya lesz és kész egyedül gyereket vállalni. Mondanom se kell, hogy nagyon nyominger Kordian mennyire lelkesen jelentkezik férjnek és apának, noha neki nulla az esélye az apaságra. Nekem még a rendőr is szimpatikusabb lenne Chylka oldalán, de most először nézett ki úgy, hogy Kordian vak rajongása valami célt végre elér. 4 évada fejtegetem, miért nem tetszenének párként. Így nem is néztem szívesen, milyen babázási tervek vannak most éppen. De Chylka változik, emberibb kezd lenni, míg Langer szépen kiiktatta gyerekkora megrontóit, ha ezt egyelőre csak Kordian is tudja.

Hát igen, Langer. Ebben az évadban kevesebbet volt jelen, szinte keretkent az évad végén és elején. Ezzel együtt még mindig ő az egyik legerősebb személyiség benne, és simán el lehet nézni, mit játszmázik. Neki még annyi erkölcsi fenntartása sincs, mint az ügyvédnőnek, akit előszeretettel irányít a háttérből. Még egy lépés oda, hogy Langer inkább érdekel, mint a szerintem egyre szánalmasabb Kordian, hiába utóbbi a fontosabb szereplő.

Látványra, színészi játékra tudja ugyanazt, mint az eddigiek. Mozgalmasabb, több helyszínes, visszatérő szereplőkkel. Jól sikerült és meggyőző volt az esetleges terrorista fiatalember is.

Ami jó ebben a sorozatban és most is igaz, hogy az esetekkel mélyebb és társadalmi kérdéseket is feszegetnek. Most kapunk terrorizmust, rasszizmust, az iszlám fenyegető erejét. 9.11 óta ezzel könnyen azonosul a világ és most növelve van azzal is a tét, hogy milyen extrém módon lett esetlegesen terrorista a főszereplő.

Egy évad még van, szóval hamarosan jövök vissza és mesélem, mire jutnak egymással és a tárgyalóteremben visszatérő szereplőink.

Az óceán csodája

Mit is lehet erről a dokumentumfilmről írni? Mindenkinek meg kellene néznie! Egyszerre volt csodálatos, rettenetes és nagyon tanulságos. Még akkor is, ha teljesen mást hozott, mint amit vártam tőle.

Mit vártam? Tengeri állatok és növények bemutatását. A klasszikus természetfilmet, amiből élőlényekről tanulok. Az elején még úgy is tűnt, ez lesz a program. Sok helyszín, bámulatos élőlények és a belőlük felépülő ökoszisztéma. Olyan ügyesen, színesen van elmagyarázva, hogy épül egyik élet a másikra!000azocean.jpeg

Aztán, Attenborough olyan bombát robbant, ami az Oppenheimer-filmet idézte fel bennem. Pedig nagyon is tisztában vagyok vele, hogy az angol természetfilmes mekkora harcosa a természet- és állatvédelemnek. Itt megmutatja nekünk a csodákat, csodás képeket, aztán rájuk eresztették a mélyfenék kotró hajókat. Először nem is tudtam, mi az, csak láttam mit csinál. Hogy lehetne ezt szavakkal leírni? Nehezen. Az atombombát használták hasonlatnak, és mennyire igaz. A gyönyörű óceánfenéki táj, sok állattal, színes és élettel teli - aztán pár kagylóért mindent tönkretesznek, nem marad más csak összetört tetemek. Döbbenten hallottam, hogy az ilyen technikával ráadásul a fogás 3/4-e nem is kell nekik, a tetemeket visszadobják az óceánba. Megmutatta, milyen hatással van ez a halászközösségekre, akik eddig az óceánból éltek.

Én szeretem a horrorfilmet, de ezen sírni tudtam. Ez az a horror, amit mi élünk éppen. Nem tudok szavakat arra, amit itt láttam. Mindig írom, komolyan is gondolom, hogy az ember megérdemelné, hogy kihaljon. Az valami... leírhatatlan, amit itt be is mutatnak.

Rendben, van ellensúly. Megszólalnak természetvédők, látunk olyan kezdeményezések, amelyek szép sikereket és életet hoztak vissza. De sajnos, én pesszimista vagyok. Hogy lehetne ez elég az olyan megacégek ellen, akik ezeket a rémes hajókat rászabadítják már szinte az egész vízi világra?

Attenborough sokkal több reménnyel él, mint ami bennem van. Nagyon jól el van magyarázva, hogy segíthetne még az ökokatasztrófa ellen is, ha hagynánk meggyógyulni az óceánokat. Annyira, de annyira jó lenne, ha tényleg, jönne a változás.

Pesszimistán meg is jegyzem: ha nem jön, akkor kiírtjuk a fajunk.

A képi világa csodálatos a műsornak. Csodálatos felvételek sora van benne. Némelyik mosolyogtató, kedves és rávezet, mennyire szép a tengerek világa. Milyen fenséges élőlények lakják. A másik oldal a brutális, mit tesz az emberiség. Ez is látványos, de szörnyű és nem látványcsoda. Ahogy már írtam, ez a horror.

Mindez hatásban meg van támogatva zenével. Többször is hallgattam, mennyire fel tudja erősíteni az érzelmi hatást az alá betett, klasszikus alapó instrumentális zene.

Sokkoló ez a műsor és ezért minél többeknek kellene látni. De még fontosabb, hogy minél többen legyenek, akik meg akarják menteni az óceánokat.

Blood of Zeus

3. évad

Most komolyan ez lett a vége? Még az a szerencse, hogy csak 3 évad volt, mert pl. 5 után nagyon ki lennék akadva, hogy ez volt a legtöbb, amit ki tudtak találni.

Egyenes folytatás - Gaia kiakadt, hogy az istenek semmiből nem tanulnak és méltatlanok a helyre, amit a világban betöltenek. Így elszabadította a titánokat és az istenek irtása megkezdődik. Az egyetlen menekülési útvonal, ha000blood.jpg beteljesül a prófécia. Heron pedig egyre biztosabb benne, hogy az abban szereplő személy a bátyja. Seraphim azonban egész más terveket sző, mint az istenek megmentése. Halott kedvesének akar egy esélyt, hogy az Eliziumi mezőkre kerülhessen. Heron meg vele tart. Az istenek közben háborúznak, igyekeznek visszahozni Zeuszt és az Alvilágban tartani Kronoszt, aki ezer örömmel öli a leszármazottait véglegesen. Aztán persze minden összeér majd, hogy egy nagy, heroikus csatában eldőljön, ki fogja uralni a világot.

A legnagyobb baj a mesével a sok félbehagyott és érthetetlen szál. Mert az kerek, hogy Heron tudatosan mit áldoz fel. Héra elmondja neki, mit lopott el tőle, visszaadja az életfonalát és láthatja a jövőt, amelyben boldog férj és apa Alexia oldalán. De ő mindezt fel tudja adni, hogy a titánok elbukjanak. Megkapja érte a jutalmát és levonják a tanulságot, hogy az igazi hősök attól azok, hogy a saját önző érdekük helyett a többieket választják. Ha ezért nekik is kell megfizetni. De mi lesz Seraphimmal? Még vissza is néztem kétszer, de egyszerűen nem értettem meg, ő mibe hal bele. Mert hősi halott lesz és a másvilágon egyesül a családja, de ki ölte meg? Nem volt sérülése. Azt egyszerűen nem értettem. Ahogy azzal is bajom volt, hogy egészen addig akörül forgott neki minden, hogy Gorgo lelkét megmentse. Onnantól kezdve már nem érdekelte a dolog? De a halál is. Zeusz határozottan meghalt az előző évadban, feláldozta magát Héra megmentéséért. Most hogy lesz megint élő?

Eddig is csak kitaláció volt, jósckán átírva a görög mitológiát. De eddig legalább a saját világán belül értelmes volt. Ennek most vége, és pont a végére. Értem, mindent be kellett gyorsan fejezni és kerek érzetet kelteni, de annál inkább zavarnak a rések.

A tempó cserébe tényleg gyors. Több szálon haladunk is, és gyorsan eljutunk a végjátékhoz is. Sok az akció, a küzdelem és még a tervek is kaphatnak benne egy kis szerepet. Az még tetszett is, ahogy az istenek megtanulnak összefogni és belátják a hibáikat. Amit eddig senki nem tudott elérni, a Kronosz jelentette fenyegetés megteszi. Rájönnek a saját hibáikra és képesek lesznek változtatni.

Látványosnak azért nem írom, mert még mindig nem tetszik, ahogy meg van rajzolva. Rossz értelemben képregényszerű. Talán elnagyoltnak érzem a rajzait, valahogy nem esztétikus az összkép. Az olyasmiken még morogtam is, mint pl. Aphrodité kinézete. Elvben ő a szépség istennője, aztán a legkevésbé szép az istennők között.

A humorát viszont bírtam. Pláne, amikor az isteneket szembesítették a hibáival. Amikor pl. Héra gyászolta az elesett fiait, mire megjegyezték neki, hogy mit játssza meg magát. Héphaisztoszt eddig látni se bírta, akkor miért csinál úgy, mintha fájna az elvesztése? Az ilyen odaszúrások, ezek működtek.

Akár jó is lehetett volna, de ahhoz sok kis bosszantó elemet találtam benne, ami beszúrt és nem hagyott békén. A vége különösen irritál, ahogy már emlegettem is. De igyekszem annak a számlájára írni, hogy 5 évadra volt tervezve, de a 3-nál elkaszálták és ebbe kellett mindent beletenni. Így sikerült.

süti beállítások módosítása
Mobil