Továbbra is szeretem ezt a sorozatot, csak éppen újat nem tudok írni a The White Lotus (s03e06) kapcsán. Jó színészek, nagyon hangulatos helyszín és nem kevés görbe tükör az ábrázolt szereplőkre. Most különben a feszültséget fokozták. Mindenki egyre kétségbeesettebb és egyre rosszabbul érzik magukat. Az különben még mindig rejtély, ki kezd majd őrjöngésbe.

Az All American (s07e07) is a szokott formáját hozta. Ugyanazokat a történeteket ragozzák, ugyanazokat a magánéleti köröket futják. Még mindig ugyanaz zavar: túl sok történetet kap Coop. Tisztába kellett tenni a magánéletét és ami érett, megtörtént. Vagyis, megvolt a szakítás. De mivel a barátnője már csak vendégszereplő, lehetett sejteni, hogy ez lesz. De mennyivel szívesebben néztem volna Layláékat vagy a kamaszok ügyeit.

A Tracker (s02e12) egy szimpla, nyomozós részt hozott. A segítők segítettek telefonon, Colter meg gyorsan megoldotta az esetet. Egy kis Gyilkos elméket is belekevertek, de ilyen rövid részben nem lehetett kifejteni egy beteg, pszichés zavarral küzdő személy kórtörténetét. Tudtak már ennél jobbat is ebben a sorozatban.

Évadzárózott a Spade nyomozó (s01e06). A fő benyomásom az volt, hogy jól összecsaptak mindent. Az egész évadban csak az utolsó két rész volt, amiben elkezdték pörgetni az eseményeket és kiderültek dolgok. Főleg az utolsó rész - abban több minden volt, mint előtte összesen. A szereplők nagyjának volt olyan nagy titka, aminek eddig semmilyen nyoma nem volt. Spade-et sem éreztem olyan személynek, aki megoldotta az eseményeket. Azt az új szereplő hozta össze, aki titokzatos igyekezett maradni, de lehetett sejteni, hogy CIA vagy hasonló szervezet embere. Többen meghaltak, volt, aki elég röhejesen. Még csak azt sem éreztem, hogy mindent rendesen elmagyaráztak volna. Az olyasmikhez meg nem is szólok semmit, hogy Spade lánya évek után most jelentette be először, hogy 2 évvel idősebb, mint amennyinek eddig mindenki hitte.

Már érik, hogy el is kaszálom a Suits: LA (s01e01-02) nyitását. Három résznyi esélyt szoktam adni, de most kettő is soknak tűnik. Az alaptörténet unalmasan lett kibontva: a főszereplő és társa szétválnak és a két cég mondhatni egymásnak esik. Az első két részben eldőlt, ki melyik ügyvéddel tart. Ezen kívül belenéztünk kicsit a múltba. Láttuk, Amell karaktere miért utálja az apját. Láttunk egy nagy ügyet, ami majd átível az évadon. Egy producert vádolnak, hogy gyilkos. Azt lehet érezni, hogy a főszereplőt miképpen mintázzák Harvey-ról. Hasonló karakter, hasonló trauma a múltban és baj a szülőkkel. Még el is hangzott, hogy egy fifikásabb ügyvéd volt csak, Harvey. De a többiek elvesznek a történetben, nem karakteresek és valahogy semmilyen ez az egész. Amit tudnak hozni, az a csillogó felszín, szép emberek, de a történet olyan semmilyen egyelőre.

Kis lépések a Chicago Fire & Med (s13/10e16) kapcsán. Cserélgetik a tűzoltóságon az embereket, de csak olyanokkal, akik már voltak erre. Vagyis, úgy tűnik, jön vissza Kelly öccse. Novakkal meg alakulhat köztük valami - vagyis, a szerelmi szálak és a munka uralkodása mindenek felett. De azt szépen összerakták, hogy miképpen áll ki a csapat a kapitány mellett, aki a feleségét gyászolja. A Medben pedig Ripley sorsa dőlt el. Volt egy kis múltidézés, de semmi különös. Ezek is csak a szokott, ismerős elemek a gyászfeldolgozással megdobva.

Az előző rész közvetlen folytatása volt The Pitt (s01e13) részében. Vagyis, érkeznek a lövöldözés áldozatai és nagyüzemben látják el a betegeket. A plusz elem az volt, hogy Robbie nevelt fia és barátnője is bekerültek sérülten. Robbie pedig elérte a töréspontot, noha nem a fiú, a barátnője volt, akiért hiába tettek meg mindent. Gyors, drámai, pörgős. Kis lélekteni elemmel.

A történet egyenes vonalban megy tovább Miss Scarlet (s05e02) esetében. Eliza igyekszik bekerülni a rendőrségre, és egy magánnyomozói cég zsarolása miatt kap is egy állást. Vagyis, válogathatja a titkárságra szánt nőket. De természetesen kitalálja, ebből hogyan keveredhet át a magánnyomozói céh elnökének meggyilkolásának esetéhez. Kezdenek barátkozni az új felügyelővel, de azért még vannak ellenségeskedések. Jobban is működik, amikor harcolnak egymással. Nekem még jól is esik, hogy végre van valaki, aki be tud szólni Elizának. Blake eléggé ellenáll a nőnek... 

Az utolsó évadot kezdte a Bosch: Legacy (s03e01-04). Már most fel van pörgetve és vannak történetszálak, amelyeket már 4 rész után zártak is. Vagyis, Harry gyanúsítottként lett kezelve a férfi meggyilkolása miatt, aki majdnem Maddy gyilkosa lett. (Ő ásta el élve.) De ezt a szálat 4 rész után lezárták és Harry tisztázni tudta a nevét. Mindez szépen össze is van kötve egy másik, átívelő szállal. Honey indul az államügyészi székért, nem is áll rosszul. Harry többek között őt támogatja, és Honey is kiáll mellette. Amilyen nehezen indult a kapcsolatuk, ez most annyira erős barátság. Szívesen nézem is, ahogy összedolgoznak és segítik egymást. Maddy egy tolvajbanda nyomába eredhet, ez szintén hosszabb átívelés lesz. Vannak okos bűnözők, jó tempóban haladunk. Tényleg, van még egy szál is. Bosch egy eltűnt családot keres és nem kevés korrupció, csalás nyomára akadt máris. Azért remélem, nem csak halottakat talál a végére. Az állandó szereplők mind visszajöttek és jól is néz ki a sorozat. LA szépen hozza a világosabb és sötétebb arcát, a színészek pedig szerepben vannak. Nem véletlen, évek óta játsszák már. A történet nagyon eladja magát, várom is a folytatást.

Egy újabb sorozat, ami a szokott formáját hozza: A mi kis falunk (s09e16) a szokott külön történeteket hozza. A doktornő udvarlókat kapott, a fél falu tolvajt keresett. Gyuri meg a másvilágról próbált tudakozódni. Akadt egy vendégszereplő is. A tolvaj-ügy még elment, de a másik kettő a szokott erőltettség a szokott szereposztással. Bár az is mosolygós volt, ahogy az udvarlók piszkálták egymást.

Van, amit nem kell túlbonyolítani. Egy akciófilm éppen elég egy épületen belüli hajszával, esetleg egy kis felvezetéssel. Csak kell hozzá egy ötlet.

A csend rabjait az ötlet adja el. A főszereplő, Frank példás rendőr. Kb. ez az élete, meg a lányával igyekszik kapcsolatot ápolni, de az sem megy éppen könnyen. Az egyik hajszában megsérül - és itt az ötlet. Olyan súlyosan károsodik a hallása, hogy nem csak készülékre szorul, de nagy valószínűséggel a megmaradt hallása is odalesz. Ő pedig ezt nem képes elfogadni, így lassan halad az olyasmikkel is, mint a jelbeszéd elsajátítása. Amikor visszahelyezik szolgálatba, akkor is marad a kérdés, hogy alkalmas még erre a munkára?

A korábbi társa, Doug kéri meg, hogy segítsen kihallgatni egy tanút. A nő is siket és Frank a kezdetleges lelbeszéd tudásával kell, hogy szót értsen vele. A bonyodalmat meg majd az okozza, hogy a nőt le akarják vadászni. Az épületben, amiben már kb. senki sincs, mert bontásra van ítélve. Mivel Frank visszaszaladt, a helyzet közepében találja magát. Valahogy életben kellene tartania a nőt - de lemerül a hallókészülékében az elem, a lány sem hall semmit. Mit lehet tenni így képzett, gyilkos szándékú fegyveresek ellen?

Csak rövid idő, csak abban a házban. Egy hajtóvadászat, amiben Frank és Ava próbálnak életben maradni és menet közben rá is jönnek, hogy pontosan miről szól ez a történet. Mert nem akárkik jöttek, hogy végezzenek a nővel. De nekem az olyasmik adták el, hogy a két nem halló ember miket talált ki, hogyan trükköztek és küzdöttek. Néha különben  nagyon tudtam őket sajnálni - mint a liftben, ahol kérhettek volna segítséget és ahol minden elrendeződhetett volna, ha az egyikük hall és így tudta volna, mikor jelentkezik be az operátor, akitől kérhettek volna azonnali segítséget.

Túl sok színészi kvalitás nem kellett a filmhez, ez leginkább akció. A megoldás is konkrétan besétál, nem kell okosnak sem lenni ahhoz, hogy majd Frank rájöjjön, ki és miért áll a háttérben. Kinnaman szerintem tipikusan az a színész, aki próbálkozik, megismerjük és voltak dobásai, de igazi sztár nem lesz belőle sosem. De ezt a figurát jól hozza, a legtöbb szerepe rendőr vagy katona. A mellékszereplők között is vannak ismert nevek, ez is eladhatja a filmet.

Nekem különben az tetszett legjobban, ahogy Ava és a helyzet ráébreszti a férfit, hogy egy dolgot vesztett el. A hallását. Attól még ugyanaz az ember, jó rendőr és nem kell lehúznia a rolót. Ebben a filmben sikerült úgy nyúlni a fogyatékosság témájához, hogy az ne legyen se lesajnáló, se túl negatív. Lehet vele együtt élni, nem kell az életminőségnek csökkennie, csak ki kell találni, így miképpen lehet intézni a dolgokat.

Nem nagy film, nem is látványparádé, de sokadszor ismétlem magam: van egy ötlete, ami tetszett, jól is kivitelezték és nekem eladta a filmet. Ezt mondhatni szerettem és szívesen néztem meg.

Az utóbbi idők legsikeresebb magyar filmje. És tényleg, 5 ismerősömből 4 látta. Hozzáteszem, nem mindenki moziban. Én sem ott néztem meg - a Netflix lesz a megoldás. A furcsa meg az, hogy általában mindenkinek tetszett is.

A történet egyszerű, de kitalálták, hogy lehet több és kisebb, egyszerű történetet jól eladni. Ha poénra akarnám venni, akkor A mi kis falunk receptje működött itt is. A három lány mindegyike megkapta a maga történetét, ami párhuzamosan futott, míg a lányok egymással futottak.

Találtak egy olyan pontot is, hogy romantikus komédia legyen, de nyomja agyon a románc a filmet. A legidősebb lány, Dorina munkamániás ügyvéd. Rendszeresen összecsap a rendőrség egyik ezredesével, akiről aztán kiderül, hogy szomszédok és van egy okos kiskamasz lánya, akivel Dorina összebarátkozik. Lehet sejteni, hogy az apjában sem sokáig lát ellenséget. De nem akar kapcsolatokat. Kinevezést akar. Harcol is a férfi kollégával az iroda társ pozíciójáért. Ez egy történet.

A középső, Kata az első szerelmével - aki különben a testnevelés tanára volt középiskolában - alapított családot. Jól megvannak, de Kata szeretné, ha már nem csak együtt élnének, de Ákos el is venné. Végül fogadást kötnek: ha a futóversenyen Kata megveri a férjét, akkor megkéri a kezét. A helyzetet majd bonyolítja, hogy egyre több jelet fedez fel, hogy Ákos félrelép- Ez a kettes történet.

A legfiatalabb, Emma az örök útkereső. Rossz kapcsolatok, semmi gyökér, egyszerűen nem találja magát. Most éppen azzal néz szembe, hogy az állása nem jelent neki semmit, a nős főnöke a szeretője és egyben a lakása tulaja. És nincs jövőjük. Azonban a futóedzővel sok mindenről beszélnek, és a flört mellett elindul Emma is az úton, hogy felelős és a helyére került nő legyen. Az külön pontot is érdemel, hogy nem a szerelem vagy egy másik férfi lesz a megoldás. Éppen azt tanulja meg, hogy maga legyen a saját bajnoka.

Elvben az anyjuk is ideférne, de ő nem kapott külön történetet. Akkor látjuk, amikor a lányokkal van. Meg is lepődtem, hogy mennyire elveszett a filmben. Ez a lányok filmje.

Mindegyik szálon halmozva vannak a humoros elemek. Lehet ez a félreértés, hogy ki az a szőke Ákos oldalán. (Meg mi történt a fülbevalójával.) Vagy a szekrénybe bújkálás, vagy a futás nehézségei. Azért belejönnek majd, csak a kezdet nehéz. Divinyi Réka sok munkáját szeretem, ebben is felismerni, amit pl. a Csak szexben is szerettem. Sokkal ökosabb ez a film, mint egy sima románc. Ha könyv lenne, chick litnek mondanám, de talán a film sem sértődik meg, ha rányomom a címkét.

Látni azt is, hogy nagy produkció volt. A sok helyszín, a kidolgozottsága és leginkább a szereposztása. Azt is lehetne mondani, hogy aki A mi kis falunk és a Valami Amerika sorozat fontos résztvevője, jó eséllyel ebben is előfordul. Kevés plusz érkezett hozzájuk: a Tenki - Csányi házaspár vagy Bányai Kelemen Barna. Szépen passzolnak is a szerepek, kicsit olyan érzet, mintha rájuk lenne igazítva. Mivel a már emlegetett sorozatokat is követtem, azt azért nehezebben emésztettem, hogy itt a korábbi 'testvérek' kerültek pár helyzetbe. Csuja Imre és Udvaros Dorottya itt házasokat játszanak, ahogy Trill Beatrix és Ember Márk meg majdnem párrá váló fiatalokat. Tudom, más történet, de akkor is nagyon előttem van, ahogy a fenti két sorozatban ők testvérpárok.

Még egy dolog jut eszembe, amit nem először látok Herendi Gábornál, de azért fintorgok még. A végére betett élő reklámok. Anélkül meglettem volna, ha értem is, miért kellenek.

Összességében azonban jó szórakozás volt, szívesen néztem ezt a filmet. Volt olyan, hogy akár máskor is megnézném, másodszorra vagy harmadszorra is lehet szórakoztató és nézhető.

Ez volt a 2023-as Agatha Christie brit filmes/sorozatos feldolgozás. Születtek már nagyon jó alkotások így, de ezt nem fogom oda sorolni.

Eleve, az alaphelyzet túl sok minden másból ismerős. Két ember megismerkedik a tömegközlekedésen, kicsit elbeszélgetnek. Az egyiket megölik, a másik meg kötelességének érzi, hogy kinyomozza, mi is történt valójában. Pláne, hogy biztosra veszi, egy másik bűnügy miatt kellett, hogy a szemfüles asszonyt elhallgattassák. Elutazik a kisvárosba, kotnyeleskedik.

Nem tudom, pont ezt a regényt olvastam-e, de nem tartom valószínűnek. Viszont, olyannyira sok az ismerős elem, hogy ennek ellenére deja vu kínzott. Annyira szerettem volna, ha meg tud lepni a sorozat, de semmi kiemelkedő vagy igazán meglepő nem történt benne. Egy kellemes, kedélyes kis krimi, aminek sajátos hangulata van, csak nem feltétlenül olyan, amit egy krimiben szerettem volna érezni.

A szereposztás - itt két megfigyelés akad. Az egyik, hogy már ezt a szcénát is elérte, hogy Bridgerton-stílusban nyúljanak a történethez. Luke itt egy nigériai bevándorló, aki egy politikai állás miatt érkezik Angliába. Vagyis, már van is egy fekete színész. Mivel a kisvárosban szerelmes lesz, vegyes páros is akad rögtön. Akkor is, ha nem olyan véget kapnak, mint a regényben. (Agatha Christie verziójában összeházasodnak, és együtt mennek új életet kezdeni.) Csak éppen Agatha Christie nem egy nigériai törzsfő fiáról írt, akinek az identitása is be lenne emelve a cselekménybe.

Vagyis, ezzel adtak egy új szálat a történetnek. Luke küzd azzal, hogy miképpen tudna nagyobb szinten változást elérni. Hogy segít legjobban a hazájának? És napjaink politikáját is látom megjelenni abban, hogy eltérő lesz a főszereplő sorsa a sorozatban. Elköszön a nőtől és az állása helyett hazaindul Afrikába. Ott kell megoldani és rendbe tenni a dolgokat, ahol azok vannak és nem egy másik kontinensen.

Különben a színészről és alakításáról is az jut eszembe, ami a két részes sorozatról: kis kellemes limonádé, ami nem sok vizet zavar. Az Alienben különben már láttam a színészt, de nem tudnám megmondani, melyik szereplő volt. Az egyik kamasz, aki gyorsan meghal a Romoluson? Nincs kedvem megnézni.

Ismert színészekkel különben sem voltunk elkényeztetve. Tom Riley az egyetlen, aki nekem névre és arcra is ismerős volt. Nekem nagyon beakadt, milyen Leonardo da Vinci volt anno.

Nem egy rossz krimi, de jó műsornak nem tudom mondani. Nekem ez ahhoz most túlzottan nélkülözött minden egyéni karaktert. És igen, nekem fájdalmas, hogy most kb. mindenben bolygatják a rasszokat és már Agatha Christie történetben és afrikai nemes ifjak identitásválságát nézhetem.

Láttam én már borzalmas filmeket, de erre még keresem a szavakat. Közel egy hétig szenvedtem vele, és még mindig gyötör. Rettenetes.

A történet szerint egy gyerekgyilkost akarnak lebuktatni. Ezért beépítenek mellé egy rendőrt. Innentől kezdve meg el voltam veszve a történetben. Mégis, mibe akarta a rendőr belevinni? Hogy lett ebből vallomás? Mit csináltak ezek? Pedig egy jó szakaszt duplán láttam, mert semmire nem emlékeztem belőle, mondhatni ébren aludtam rajta. Ez a film, ez a történet egyszerűen nem bírt összeállni a fejemben.

Sok része meg több, mint fura. Mark két énje között ugrálunk. Az egyik jelenetben még bűnöznek Peterrel, a következőben meg otthon van a fiával, lefekteti meg hasonlók. Simán ugrál a két énje között: a rendőr és aminek be van építve. Ilyenkor nem kellene megszakítania minden kapcsolatot az otthonnal, nehogy lebukjon? De még a rendőrségen is volt bent egyeztetésen.

Azt se vettem le, Peter egyáltalán minek csinált bármit is. Egyszer Markra is rányomul, így egy kis elnyomott homoszexualitást kinézek belőle, de különben nincs értelme, miért ölt vagy most mit alkot. Nem tudtam hova tenni az egész férfit. Neki sikerült úgy fogyatékosnak tűnnie, hogy nem is volt az.

Az egész film kopár, unalmas és olyan semmilyen. Semmi látvány, semmi feszültség és még iszonyatosan hosszú is. De minek? A rendőrségi szálakat alig kötötték össze. Van egy, az eseten dolgozó nyomozónő is, aki néha feltűnik, beszél, de a beépítésbe csak a végére kerül képbe? Miért?

Ott van az is, ahogy a színészek kinéznek. Durván fogalmazva egyik nagyobb parasztnak tűnik a másiknál. Bár ez így nem pontos, ott nincs ez a réteg. Hogy is szokták őket az Államokban nevezni? White trash. Az sokkal pontosabb. Ápolatlan, leharcolt, nyomasztó és mélyszegény. Rossz volt rájuk nézni.

Megjegyzem, annyira altatott a film, hogy elsőre le sem esett, melyik férfi a gyilkos, melyik a beépített rendőr, pedig elmondták. És nem bírtam felidézni, olyan szinten haldokoltam rajta.

És iszonyat jó kritikái vannak. Dicsérik a filmet, a színészi alakításokat benne. Erre annyit tudok mondani, hogy háromszoros gyorsítással néztem és így is untam, kb. úgy éreztem, nem történik benne semmi. Ez nekem nagyon nem jött át meg be sem.

Ennek a történetnek is megvan a maga útja. Eredetileg musical volt. A Netflix filmesítette. Aztán lett belőle könyv is, mert miért is ne olvasnánk el is? Mi színházba nem tudunk elmenni rá, de így is össze tudunk hozni egy plusz színt, ha nézzük is, olvassuk is.

De megéri?

Attól függ, mihez mérem. A téma nagyon Netflix-kompatibilis. Adott egy kisváros, ahol még a bált is képesek lennének betiltani, mert az iskola egyetlen, felvállaltan meleg tanulója vett rá két jegyet. A film ezt már tényként közli. A kiindulási pont is az, hogy két nagyot bukó musical sztár keres egy projektet, amivel javítanának a sajtójukon. Ez lesz a kisvárosi történet és gyorsan le is utaznak, hogy Emma támogatói legyenek és nekimenjenek a sajtó előtt bárkinek, aki megtiltaná a lánynak, hogy ő is bálozzon.

A film nagyon a színészekre is összpontosít. A Meryl Streep játszotta Dee Dee, aki az igazgatóval keveredik egyre közelebbi kapcsolatba és aki rideg dívának szeret tűnni, noha azért neki is maradt még valami a szívéből. James Corden Barry-je, aki magára tud ismerni a helyzetben és előbb kiáll a gyerekek mellett és valóban segíteni akar, nem csak jobb sajtót. Hoznak magukkal mellékszereplőket is a színházból, bár hogy ők minek vannak? Angie legalább időnként lelki támaszt nyújt Emmának, de Trent jelenléte elég felesleges.

Talán az is a filmmel a bajom, hogy elveszik benne Emma és Alyssa. A könyvben rájuk volt kihegyezve. Hogy Alyssa mennyire titkolja, hogy ő Emma párja. (Az ő anyja a leginkább homofób, aki betiltatta a bált.) Emma milyen áldozatokat hoz és hozott, mert felvállalja magát. A szülei pl. kidobták, a nagyanyjával él. Van nagy kiborulás, békülés. Vagyis, van egy történetük. A film ebből keveset mutat és leggtöbbször csak azért, hogy mellé nyomja a felnőtt színészeket. Pedig, Pellman jól énekel, van kiállása és szerethető Emma lett. Mégis, Meryl Streep karaktere egyszerűen lenyomja.

Így nem is annyira a kiközösítés lesz a téma, hanem hogy az önző színészek valóban megszeressék a gyerekeket, kezdjenek jobb emberek lenni. Ne olyan önző dögök, mint amit addig produkáltak.

Nagyon színes, nagyon látványos egy musicalfilmhez mérten. Sok helyszín, sok ruha és tánc, zene orrvérzésig. Itt használtak minden eszközt, amit csak lehetett, ha már filmes a háttér és nem színházi. A dekorációért különben nyert is díjat a film.

A húzónevek meg a sztárszínészei, akik nem véletlenül nyomják le a történetben a kamaszokat. Ezt Kidman, Streep, Corden, Kerry Washington nevével adták el. Ők is a főszereplők. Azt már csak zárójelben jegyezném meg, hogy a színészek kora és az általuk játszottak kora nem éppen passzol össze. Kidman már közelebb van a 60-hoz, mint az 50-hez és az általa játszott Angie kb. harmincas, akit a történet során szerződtetnek Roxie Hartnak. Kidman remek színésznő szerintem, de nem adnám neki azt a szerepet. Panaszkodtam már arra, hogy mennyire nincsenek már fiatalabb sztárok, akik vinnék ezeket a szerepeket. Itt is megvolt ez az érzetem. A friss diplomás fiatalembert is egy 50 közeli színész játssza...DeBose, aki 17 évest játszik, már közel van a 35-höz.

Megírni jobban sikerült, mint amilyen a film lett. Van fülbemászó dala, látvány is benne és szerethető részei. De nem szerettem az arányokat és egyre inkább zavarnak az ilyen szereposztások. Ok, fiatalabbnak néznek ki a koruknál, de akkor is. Tényleg nincs olyan harmincas vagy negyvenes színésznő, aki el tudta volna ezeket játszani? Vagy fiatal húszas a lányokat, legalább?

El is engem, nem is ez a lényeg. Egyszer meg lehetett nézni, de ennél több nincs benne.

Lassan már átlátom, kik azok, akik minden részben kapnak valami szálat az All American (s07e06) ezen évadában. A kamaszok, ami jelenleg egy szerelmi négyszög. Most éppen azzal próbálkoznak, hogy ál-kapcsolattal tegyék féltékennyé a harmadik felet, miközben az álpasinak is tetszik az érintett lány. Igen, ilyen kamaszos. Jordan tovább folytatja a nagybátyja keresését. Sajnos, a harmadik meg Coop. Most párkapcsolati döntéseket kell hoznia. Mennyire drukkolok, hogy menjen el ő is Londonba, de sajnos nem fog. Volt újra sport, kamasz történet és kb. ennyi a lényeg. Kiugró jelenet, humor vagy dráma nem volt. Ez egy tipikus középrész: elment, de semmi érdekes.

Megjött a pisztoly a The White Lotus (s03e05) évadában! Robbanásponton van minden csoport. Jelenleg Tim a gazdája, de kiköthet ez még bárkinél. Jaclyn összeomolhat, most éppen nagyon tolja a bulit, de mi lesz a hatás? Veszélyes oroszokkal közösködik. A Ratliff gyerekek bármelyikét megkergetheti még valaki - ők sem jó helyen buliznak és még drogoznak is. Rick éppen bosszúállásban gondolkodik - övé a rész arcvágása. Amikor a barátja elkezdte neki vázolni, hogyan találta meg magában az ázsiai lányt. Szinte vártam, hogy megszólal, mennyire normális a másik. A külcsín, hangulat továbbra is a szokott, jól ki van találva. Érdeklődve várom, hogy mi is lesz a konkrét balhé.

Jönnek a válaszok a Spade nyomozó (s01e05) történetében is. Mondjuk, elég olcsó módon. Elmesélik őket a nyomozónak. Vagyis, az angol kémek leülnek vele és mindenki elmondja, mit tud. Már lehet tudni, miért olyan különleges a gyerek. Sajnos, nem tetszettek a válaszok: van egy Statham-film, amiben kb. ugyanez volt a gyerekkel, ott egy kínai kislánnyal. Az sem tetszett, amit Teresa kapcsán felvetnek. Hogy nem is 14, hanem 16 éves és Spade lánya? Az egy dolog, hogy Spade egy kisgyerek korát nem tudta annak idején, de Teresa is simán ennyire nem tudta a korát? Vagy az apácák? Ez egy buta fordulat volt. A legérdekesebb Jean-Pierre múltja volt, akit a szokottnál is jobban sajnáltam. Olyan dologért bünteti magát és van világfájdalma, ami nem is az ő hibája. Ebből sincs sok vissza már, lehet még itt vérfürdő és szálak végső elvarrása. Már meg is kezdődött.

Évadzáró a Harley Quinn (s05e10) történetben. Egy nagy összecsapás, minden gyorsan el is rendeződött. Harley, Ivy és Braniac kisütötték, hogy győzzék le a Luthor testvéreket, míg a Metropolisban ragadtak csak néztek és remélték, hogy megérkezik Superman. Korábban kicsit több szerepük volt, de most leginkább csak álltak és néztek. Mindenki oda került, ami járt neki. Egyesek élik a boldog családi életet, mások megtalálták a munkájukban újra a szenvedélyt, Braniac szét is esett, de a családjához is csatlakozott. A Luthorok meg elég sajátos börtönbe kerültek. Gyors, a szokott fekete humorral és időnként tabu közeli poénokkal. Harley anyja különben pillanatok alatt felkerült arra a listára, akiknek a halála nem fájna.

Eliza Scarlet jött vissza nyomozni  - a Miss Scarlet (s05e01) pedig végleg elköszönt Wellingtontól. Sajnálom is, bár lehetett tudni, hogy Stuart Martin kiszállt a sorozatból. De a reményét is elvették, hogy Eliza és Duke valaha együtt lesznek. Van házassági ajánlat, de az, ami végig köztük volt, most végleg beüt: vagyis, Eliza nem fogja feladni a magánnyomozást és a vállalkozását, hogy a férfival legyen. Nem véletlenül kezdett el olyasmiket mondogatni, hogy ki kell emelkednie, ha már minden mást felad érte. A legjobb részek a börtönösek voltak: Patrick a fogdában van, és Eliza bejár hozzá. Jellemző, hogy ő még onnan is jobban értesült, mint bárki szabadon. Megérkezett az új nyomozó is. Alexander Blake korábbi katona, nagyon sikeres nyomozó. Elsőre átlát Eliza trükkjein, nem akar magánnyomozóval dolgozni és van folt a múltjában. Vagy inkább tragédia. Szerintem lányát egyedül nevelő apa, aki a feleségét valami tragédiában vagy betegségben elvesztette. Ki fog derülni. Okos, jól kezeli a nőt, de szerelmi szálnak egyelőre nem passzol. Van is egy olyan reménységem, hogy ellehetetleníti a nő munkáját, aki elmegy Duke után. Bár sejtem, hogy nem így lesz, de nem tudok szabadulni attól, hogy Kate Phillips egyszerűen öreg erre a szerepre. Eliza a húszas éveiben van, a nő meg inkább erős harmincasnak vagy korai negyvenesnek néz ki. Az ügy különben egyszerű volt, inkább az volt a lényeg, hogy Eliza és Blake kerülgessék egymást. Egyelőre Blake - Eliza 1:0. A külcsín különben a szokott.

Jön az összecsapás a My Happy Marriage (s02e11) történetében. Ebben a részben eljutunk oda, hogy Miyo az lesz, akinek lennie kell. Már kimondja az érzéseit, megy szembeszállni a gonosszal és megmenteni a vőlegényét. Már az esküvője időpontját is kitűzte. Eddig mindig volt benne valami a régi félelemből, elnyomásból, de most egy sokkal erősebb, jobb benyomást tett. Kapott segítőket, varázsolnak és a rész végére ott a szembenállás. A képi világ változatlan, szép hátterekkel és színgazdag szemekkel. De most végre a cselekmény is pörög, van izgalom és túllendültek az idegesítő elemeken is. A végére beérik, ha most egy hét ki is marad, jövő héten nem lesz új rész.

Az első meglepetés az volt, hogy nem csak 12 rész a The Pitt (s01e12) első évada. Azt gondoltam, kis naivan, ledolgozzák a 12 órát és mennek haza. Pedig évad eleje óta be van lengetve, hogy van egy elszabadult kamasz, aki tömegmészárlásra készül. Hát, most elszabadul, és ez a körház a legközelebbi trauma centrum. Készülnek a betegek fogadására, majd megkezdődik a nagyüzem. Döbbenet a hatékonyság és ahogy majd átlátható lesz a káosz. Akár a műtétek, akár a betegek elhelyezése. Ugyan azt beszélték, hogy káosz lesz, de mindenki odateszi magát és azt láttam, mennyire tud  ez működni, ha nagy a baj. A rezidensek is ügyesek voltak, bejöttek a többiek is pluszban segíteni és egyszerűen csak látszott, hogy lehet egy ilyet túlélni és megoldani. Ez kötött le, a magánéleti vonal nem érdekelt. Vagyis, Robbie mostohafia is azon a koncerten volt, és még nem tudják, mi van vele. Engem sokkal jobban érdekelnek olyasmik, hogy a 2. évadra majd kik jönnek vissza. A főnővér vajon felmond? Frank dolgozhat, vagy fegyelmi lesz és elvonó? De ez a rész a szokottnál is pörgősebb, sok szereplőt mozgat és megvolt a trauma kezelés is. Különben 15 részes az évad, még 3 van vissza.

Amiről meg nem tudok mit írni, annyira a sablon: A mi kis falunk (s09e15). A doktornő festett és buta poénokat költöttek arról, ahogy Bazsó belenyúlt Jani atya portréjába. Károly nem hallott, de a randiját nem akarta lemondani, így Janó tolmácsolt neki. Répáék meg Edit egy magazinjával akarták megpörgetni a házasságukat, de inkább csak szerencsétlenkedtek. Most egyik szál se tetszett, kettő különösen olcsó és gagyi volt, de a házaspáros se sokkal jobb a másik kettőnél. Nem is igen néztem, csak a háttérben ment mellettem. Mondjuk, szerintem ennek a sorozatnak ez is a szintje. Háttér.

Azért megvannak egyes eseményekről a tipikus példák. Tudjuk, mit várjunk, ha egy Jo Nesbo könyvet veszünk kézbe. Az angol komédiáknak is megvan a maguk zsánere. Világmentős nagy látványfilmek - amerikaiak. A legjobb lélekemelők - francia dramedy. Egyedi horror? Japán. És ha azt mondom, egyházi rémtörténetek?

Mert az Egy eltitkolt élet ez a típus. És nagyon ír film. Innen ismerem a legtöbb olyan történetet, amikor szülőotthonba kényszerítik a megesett lányokat, a gyerekeket kiárusítják és még a lányokat is dolgoztatják. Vagy pedofil botrányok. Az egyházi személyek válogatott módokon keserítik meg az emberek életét. Van ilyen regénye Patricia Gibney-nek és Emma Donoghue-nak is. Most meg itt ez a film.

Lehetne máshonnan is közelíteni. Van benne szerelmi szál és világháború is. Nézhetnénk a két idősíkot is. De előbb-utóbb mindenképpen oda lyukadok ki, hogy micsoda fertőt lepleznek a papi gallérok és keresztek. Minek is válasszak mást kezdetnek? A főszereplő, Roseanne az Angliába menekült szülei gyerekeként nőtt fel, de a háború idején balszerencséjére visszatért a szülővárosába, Íroroszágba. A nagynénje meg mást se csinál, csak parancsolgat, lenézi és már látatlanban paráznának bélyegzi. Vallási okból: a lány előbb megfogant, mint ahogy a szülei összeházasodtak. Így az már a szemében bún volt, a gyerek is bűnös, az anyja meg szégyentelen. És ő az, aki a legközelebbi rokon. Bántalmazó, a vallás nevében.

Aztán, ott van a helyi pap. Jóképű, helyi fiatalember, aki felfigyel a fiatal nőre. Roseanne egy ponton meg is mondja neki, hogy nem tud azzal mit kezdeni, hogy papként milyen vágyai vannak. Az Gaunt keresztje, hogy pap, de nem akar az lenni. Ő nem így fogalmaz, de az a lényeg, hogy olyasmiket akar, amiket papnak nem szabad. Konkrétan a lányt, aki különben másba lesz szerelmes. És a pap majd úgy alakítja az eseményeket, hogy ezért megfizessen a nő.

Aztán, ott van a rendszer is. Roseanne és Michael összeházasodnak. A fiút szinte azonnal utána megölik, de attól még az érvényes házasság volt. Roseanne nem szerető volt, hanem feleség, majd özvegy. Mégis, paráznaságért őrültek közé kerül és nincs senki, aki szót emelne mellette. Noha, pap adta össze a szerelmével, minden megvolt és mégis. Csak néma csend és szenvedés a nőnek.

Hosszan lehetne írni arról is, hogyan bántak vele az egyházi intézményben. Borzalmasan, ha rövid akarok lenni. Gaunt még később is alkot, amit elkövet a nő ellen... Nem elég, hogy özvegy, gyászol, kínozzák gyógyászatnak mondva az embertelen módszereket, a papnak hála még gyerekgyilkosnak is megbélyegzik.

Amikor meg bezárnák hosszú évekkel később az intézetet, Roseanne simán ki lenne dobva. Aztán hova kellene mennie és mit kezdene magával?

Vagyis, én simán néztem úgy ezt a filmet, hogy milyen bűnei vannak az ír katolikus egyháznak. Az egész film egy lejtmenet, mindig jön valami még borzalmasabb, amikor már azt hittem volna, hogy szerencsétlen Roseanne ennél jobban nem szenvedhet. Pedig az írók mindig találtak valamit, hogy még nyomorúságosabb legyen szerencsétlennek.

Pedig, megvannak a maga szép pillanatai is. Roseanne és Michael kevés időt kapnak együtt, de az egészen idilli a körülmények ellenére is. Egyikük sem volt egy elveszett ember és sokkal jobbat, többet érdemeltek volna, mint amit kaptak. Az egy viszonylag kerek, értelmes szerelmi történet, ami akár mesebéli is lehetett volna. A lehetőség benne volt, így aztán még tragikusabb, hogy mi történt velük és a gyerekükkel.

Próbálták a két idősíkot és a kapcsolatukat is érdekessé tenni. Egy köztiszteletben álló orvos jön ide és kezd el foglalkozni a nővel, mielőtt mindent lebontanak. Dr. Grene még nem is sejti, hogy ő miképpen kapcsolódik a nő történetéhez. Nézőként előbb ki lehet találni, a nővér gyorsan ráérez. Egy szerencsés véletlen, ha már annyi minden balul alakult Roseanne életében. De ez a sík lényegesen kevesebbet van színen, kevesebb minden is történik. Az ad egy kis cukrot a különben szomorú, keserű történetbe.

Nem látványfilm, de azért minimális próbálkozás akad benne. Repülés, hajsza, de leginkább a klinika és egy-egy ház, esetleg az erdő a helyszín. Ahhoz elég, hogy változatosabbnak tűnjön, ha már a háborút meg sem próbálták a falak közé vinni vagy valami nagyobbat mutassanak.

A szereposztás lehet a kárpótlás. Kb. minden nagyobb szerepben ismert színész látható és vannak, akiknek még jól is állt a szerep. Theo James-t pl. jó színésznek nem tartom, ő inkább eye candy kategória. Viszont, itt eltalálta azt a sértődött beállást, amivel a pap megkeserítette Roseanne életét. Rooney Mara simán viszi a jeleneteit és lopja a műsort. A gyenge láncszem talán Michael, vagyis Jack Reynor. Semmit nem hittem el neki - se a háborús hőst, sem a hősszerelmest. Inkább pont azon merengtem, hogy mennyire nem illik rá egy szerep sem. Katonának tejbetök és szerelmesnek is olyan... semmilyen.

Talán azt írnám, hogy én kibosszankodtam magam a filmen. Volt nem egy olyan pillanatom, hogy csak néztem a monitort és nem akartam elhinni, mi történt. Ne már - pillanatok sora. Azok miatt emlékezni is fogok erre.

Ezt nagyon röviden össze lehet foglalni - esti tévés és nagyon laza thriller, ami az ötleteit is nyúlja. Azt is írhatnám, hogy háttérfilmnek elmegy, de nem igényli a néző teljes figyelmét.

Az egy dolog, hogy nagyon tévés a külcsín. Attól még lehetne jó film, hogy kevesebb pénzből készült és nincs benne ismert színész sem. A történet lenne a lényeg, csak éppen itt azzal vannak bajok. Az nem zavart, hogy nem sok helyszínnel dolgoztak. Elsősorban az iskola, a lányok otthonai. Különösebben nem kellett megerőltetnie magát a kosztümösnek sem - kortárs fiatalok, mai ruhák és sminkek, semmi extra. Talán csak egy bál volt benne, amire mindenki kicsípte magát és ott lehetett báli ruhát is nézni. De ez egy átlagos, kertvárosi közeg, ez nem olyan, mint amikor a Gossip Girl tinijei mentek buliba. Vagyis, itt nem fogok arról regélni, hogy milyen ruhakölteményeket fedeztem fel.

De, akkor a történet. Egy túl hamar leleplezett csavar az egésznek az alapja. Adott egy kamasz, Casey. Jelenleg ő a gúnyok céltáblája, egy tűzesetben megsérült és furcsának is tartják a kortársai. Az iskola ügyeletes jó nője azonban jó szívű is, megsajnálja, barátkozik vele. A Spinédzserek Cherének mintájára alakítani kezdi, barátkozni a kitaszított lánnyal. A film csavarja meg annyi, hogy Casey nem jó kislány. Van nem egy film, amiben egy kis személyiséglopás, egy kis manipuláció, hogy a korábbi rossz csaj a jó helyére lépjen. Ez jön itt is.

A film második fele arról szól, hogy Casey hajszolja a népszerűséget és bármit is ér el, nem elég neki. Mindig több kellene és bármire képes ezért. Lesznek, akik észbe kapnak. De tudnak még tenni valamit? Az meg a film vége, hogy minden hova vezet. Vagyis, kapásból beugrott a Kétségbeesve keresem Susant és a Nagy franc a kis francia, de könnyen lehetne még találni ilyesmit. Amikor a kedvesség álcája mögött gátlástalan szenvedélyek lappanganak.

Meg lehetett volna jól csinálni, de mint a kivitel, a történet is olcsó. Kis hatásvadászat, semmi több nem jutott bele. Sok felé ki lehetett volna lendíteni - akár a horror, akár fekete komédia irányába, de ez a tinifilm - thriller kombinációból próbált valamit kikerekíteni, felemás eredménnyel.

Azt már írtam, hogy ismert színészt nem tartalmaz. A szereplők is egysíkúak, alig jellemzettek és inkább csak sémák. Mint a menő sportoló, csinos lány, meg hasonlók. Nem is nagyon jegyeztem meg senkit. A főszereplő kapott egy átalakulást, ahogy a menő lányok kezelésbe vették, de az olyan nagyon régi tinifilmes klisé.

Nem fájdalmas élmény, de nem is az a film, amit megjegyez az ember. Hogy az első gondolatomhoz visszatérjek, késő esti thriller, amire nem kell figyelni sem a tévében, de azért felfogod.

Nem meglepő módon az egyik kedvenc Marvel karakterem a filmes univerzumból Strange. Ha belegondolok, akkor a kedvenceim hasonló figurák: Vasember, Strange, Loki. Szóval, ezt a filmet még vártam is. Aztán nagyot zuhantam, hogy ez most mégis mi?

Egész egyszerűen ugyanabból a receptből akartak főzni megint. Adtak a dokinak egy olyan ellenfelet, aki ugyanabban vagy hasonló dilemmában szenved, mint saját maga is. Wanda tudja, hogy vannak más dimenziók. Vannak olyanok, amelyben nem vesztette el a gyermekeit. Egy ilyenbe menne át a gyerekekért, de ehhez el kell kapnia a személyt, aki képes a dimenziók között utazni. Gyászol, a jelen élete boldogtalan. Tudja is, hogy ki és miért hiányzik neki.

Vele szemben ott van Strange, aki megmenthette a világot, lehet szuperhős, a nőt akkor sem kaphatja meg. A nyitásában éppen végignézi, ahogy Christine másnak lesz a felesége, noha egyértelmű, hogy közöttük mindig is voltak tisztázatlan dolgok. Az ő élete se stimmel, és ha nem mondaná úgy sebzettnek és magányosnak magát, mint Wanda, nagyon könnyű megtalálni a hasonlóságot.

Az összekapcsolás meg America, a lány a dimenziók közti lépegetés képességével. Wanda levadászná, Strange megmentené. Így kapunk egy hajszát, világok között, ha nem is halmozzák ezeket. A fő másik világban nem a Bosszúállók jöttek létre, Strange belehalt a világ megmentésébe. Itt Carter kapitány a fej, és nem tudok szabadulni attól, hogy már a What if kapcsán mennyire nem szerettem Peggy ezen verzióját. Most se lopta be jobban magát a szívemben. Egyéb tagokon viszont tudtam mosolyogni - visszatért Black Bolt, aki az egyik sorozatból ismerős. Megjelenik Mr. Fantastic, ha más szereposztással is, mint a hamarosan érkező új filmben lesz.

Aztán persze lesz nagy összecsapás és mivel Wanda nem rossz ember, hős volt ő is, egy olyan megoldás születik, amelyben belátja mit készült tenni, mi lenne a helyes döntés. A sorsa különben még így is meglepett - nekem új volt, hogy Olsen is kiszáll az univerzumból. Lassan már nem marad eredeti tagja a sorozatnak. 

A lényeg, a cselekmény nem éppen izmos. Helyenként összecsapottnak hat, ugyanezen séma mentén rakták össze a többi filmet is. Maga a sztori gyenge.

Ezt nem tudja megmenteni az sem, hogy néhol sikerült viccesnek lenniük. Zombi Strange kifejezetten jópofa ötlet volt és a köpenyt is mindig öröm trükközni látni. Tetszett az is, hogy Strange sok mindent meg tudott beszélni a másik világ Christine-jével, ha már a sajátjával ez nem jött össze. Ez a verzió jobban is ment volna hozzá, mint aki éppen mással házasodik a saját világában. De ok, vannak animációból olyan halvány emlékképeim, hogy nem is Palmer doktornő volt Strange szerelmi érdekeltsége egyébként. Az a nő gyanúsabb, aki a végén esik be és hívja el a dokit univerzummentésre.

A látvány is korrekt. Sok pénz, nagy akció. Látni, hogy csak úgy öntötték bele a pénzt. Visszaköszönnek klasszikusnak számító Strange-trükkök, de vannak újak is. Ha valamit kritizálni fogok, azok a nagyon mű ruhák. Wanda jelmeze... az röviden botrányosan rossz.

A casting itt még a szokott. Vagyis, nagy sztárfaktor, és az előző részből jött vissza mindenki, aki még élt. De a párhuzamos világok miatt meglepetés szereplő is fért bele.

Voltak jó pillanatai, de összességében csalódás. Attól sem lesz jobb kedvem, hogy Hangyával vagy Wakandával kellene folytatnom. Egyikhez sincs sok kedvem.