Általában először olvasok, aztán megnézem a belőle készült filmet/mesét és jöhet a kritizálás. Nagyon ritka, amikor a film eléri nálam az alapanyag szintjét. Az még ritkább, amikor a feldolgozás jobban tetszik, mint az eredeti.

Ez egy ilyen eset lett.

A Suzume egy 3 kötetben megjelent manga. Meglepett, hogy nem is anime sorozatot, hanem egy filmet készítettek belőle. Viszont, ezen túl pozitív dolgokról tudok mesélni.

A történet és a grafika leköveti az eredetit. Ugyanazok az alakok elevenednek, ugyanabban a cselekményben. Lehet lapozni a mangát és közben nézni a képeket, szépen összepasszolnak. Én bírom a szöveghúséget és ez itt teljesen meg is tudott valósulni. Így az a plusz is megvolt, hogy nekem a film értelmesebbé tette az olvasott anyagot is.

Nem mintha bonyolult vagy nehezen érthető lenne, csak van egy olyan dinamikája és története, ami csak a mangán keresztül nekem nem múködött. Mint Sota, a szék kalandjai, vagy a duplázott road movie. Először az ajtókat csukni, majd Sota megmentése érdekében. Nem is nagyon értem, hogyan lehet, hogy míg a képregény egyre inkább elvesztett, a mese verzió lekötött - pedig, tényleg nagyon lefedi a mese a mangát. De valahogy érthetőbb, emészthetőbb, ha a szereplők mozognak, beszélnek és feléled az egész cselekmény.

Nálam számított az is, hogy a mese színes. A manga fekete-fehér. Tudom, ezt már régen megszokhattam volna, de akkor is, sokkal szívesebben néztem a filmes verziót. Még rajzaiban is jobban tetszett, aminek végképp semmi értelme. Egymás mellé lehet tenni az alakokat, ők is ugyanolyanok. Mégis, az anime szép, míg a manga annyira nem tudott megnyerni. Noha, ismétlem: ugyanaz. A cicák messze visznek mindent, de Sota, a szék kalandjai is jobbak megelevenedve.

Annyit kerülgetem már, írjak a világáról is? Tulajdonképpen egyszerű. A világunk mögött van egy másik, a másvilág és istenek földje. Ha ajtó nyílik, kiszökik onnan az energia és nagy pusztulást okoz. Sota ilyen kapukat zár és egy felé tartva összetalálkozik Suzumével. A lány utánamegy, ő találja meg a kaput és semmit sem tudva annak természetéről, elmozdítja a zárókövet, ami őrt állt. Megelevenedik, cica lesz, de elszabadul a pokol is. Az ajtók sorra nyílnak és az sem segít, hogy a Suzumével játszani akaró Daijin széket csinál Sotából. El kell kapni a zárókövet, be kell zárni az ajtókat és Sotát is emberré kellene tenni. Mindez egy Japánon keresztüli hajszában, középtájon elég nagy fordulattal, amit már nem mesélek el. Legyen valami meglepetés is.

Szépen beletettek ifjúsági elemeket is - az árva lány és nagynénje kapcsolata. Sota kötelessége és az áldozatok, amiket képes meghozni. A zárókövek felelőssége és Daijin sorsa. Suzume felnövése. Miközben egy nagy road movie, fantasy kalandok közepette, tudtak beletenni egy másabb világot, mondanivalót is.

Megjegyzem, megelevenedve jobban működik a humora is. Megrajzolva a székes kalandokon még mosolyogni se tudtam, az anime-ban már igen.

A lényeg, ezt a verziót szerettem. Nem túl hosszú, minden benne van és szépen is sikerült, tartamra és külcsínre is. Soha rosszabb adaptációt, ez rendben volt.

Eddig kellett várni, a féltávra, hogy beköszönjön az It Welcome to Derry (s01e05) sorozatba a nagybetűs Bohóc. Végre, volt egy rész, amit tudtam értékelni. Ami anélkül volt horror, hogy a texasi láncfűrészes szörnyes verziójában érezzem magam. A katonaság el akarta kapni a lényt, a gyerekek pont akkor szerveztek mentőakciót és a csatornában elszabadult a félelem és halál. Nem is kelt tovább ragozni: itt érdemes kezdésről beszélni. Annyira örülök, hogy végre nem csak tépkelődés ment...

Hagyományos részt kapott a Tracker (s03e05). A hegyen eltűnt kamaszokat kerestek, miközben Colter újfent csak elemezgethette magában az apjával kapcsolatos emlékeit. Nem is tudom, kicsit olyan volt, mint amikor a kórháza sorozatokban az eset választ ad a dokik magánéleti nyomorára. Ez ugyanaz, csak itt Colter a maga szakmájában kapta meg a válaszát. Az apja is csinálhatta volna másképp.

Építkezik a Landman (s02e02) is. Most kezdtek kicsit jobban belemenni, milyen konfliktusok lesznek az évadban. Avagy, Cooper vállalkozása nagyon nagy siker lehet, de az máris hozza a problémákat. Ariana megijed a pénztől és szakítana miatt. Tommy meg rájön ki a fia üzlettársa, ami még nagyobb bajt vetít előre és az új állandó szereplőt: hello, Andy Garcia! Nagyobb teret kezd kapni a másik új alak is, Tommy apja. Egyelőre nem látom, milyen nagyobb szerepet tudnak adni neki, bent van az otthonban, de még kiderül. A többiek körül nagyobb volt a csend, jön a maffia. A felépítés, a drámaiság különben a szokott.

Amiről írni se nagyon van kedvem: a Palm Royale (s02e03). Külcsínre most is teljesen ok. Szép ruhák, mindenki annyira jól és fiatalosan néz ki, amennyire csak a sminkesek meg tudják őket csinálni. Viszont a történet nem kicsit megy a gagyi felé. Norma leleplezése lenne a cél, mint sorozatgyilkos. Közben meg olyan szerencsétlen poénok vannak, mint Maxine, aki inkább lenyeli a jegygyűrűjét, minthogy visszaadja és az utódja hordhassa. Annyira... nem vicces, inkább bugyutácska már az egész, hogy kérdőjelezem is meg magamban, miért erőltetem. Mondjuk, tudom. Túl sok benne az ismert színész és színes, vidám a gagyisága mellett is.

A nagy trükk felvezetése volt a The Last Frontier (s01e09). Házaspárosunk szervezi és trükközik, hogy szemtől szembe kerüljenek a CIA öntörvényű vezető ügynökével. Érdekes is felállás, mert Clarke karakterének abban igaza van, hogy sok ártatlan szenvedett miattuk és nekik is fizetni kellene a bűneikért. Abban meg Sidney és Levi látja jól a dolgokat, hogy másképpen mit tudnának tenni egy ilyen szintű ellenfél ellen? Megvolt a játékosság, a moralizálás és én szívesebben drukkolok Cooper karakterének, mint ellene. Így elvagyok, de alaposan fel is tekerték a kérdőjeleket, mire lehessen számítani a végjátékban. Hamarosan kiderül az is.

Az utolsó részeket néztem a Forsyte család (s01e05-06) történetéből. Mondhatni, a végére értek el arra a pontra, amikor a végig lebegtetett feszültségek robbantak, vagy vázolni kezdték, hol lesznek komoly drámák. Igazából senkire sem mondanám benne, hogy jó helyen van és a végére rendeződnek a dolgai. Jolyon az egyetlen, aki ezen a ponton lehetne, de ha lesz folytatás, szerintem a családja nem fogja hagyni, hogy akár ebben a formában a saját módján legyen boldog. Mert választott: az álmait és a szeretett nőt a gyerekeivel a cég, a vagyon és a családneve helyett. Egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy feladott. Frances simán elérte, hogy ne akarjon válni és a nevét ne kaphassák meg a gyerekei. Még csak küzdenie sem kellett érte. Igaz, kezdettől azt vártam, hogy a kiderülő igazság, a gyerekek változtatnak a férfin. Rajta mindig is és kezdettől látszott, hogy a családi kötelességeit teljesíti, a szíve nagyon nem itt van. Mondjuk, ha Frances kezdettől rugalmasabb és a gyerekek az életük részei lettek volna, akkor a házasságát és a boldogságát meg tudta volna tartani. Az volt a végső és rossz döntése, hogy egyszer is választásra kényszerítette Jolyon-t: a gyerekei vagy a házasságuk. Komolyan nem érezte, ennek mennyire esélye sincs? Megjegyzem, ahogy Frances és az apósa beszélnek, ahogy egy nevezőn vannak, nekik kellett volna egy párnak lenni. Még a kémia is jobb köztük, mint Jolyon és Frances között. Ott mindig is érezni lehetett, hogy a nő a börtönőr, aki a család szerette úton tartaná Jolyon-t. Jolyon szerintem magára nézve olyan döntést hozott, ami boldogabb emberré tenné. Őt meg tudom érteni. Soames az, akinek megvolt a lehetősége valami hasonlóra, ráadásul a család berkein belül, de a féltékenysége megrontotta és már olyan mocskos szintre megy le a felesége ellen taktikázva, hogy az apjánál is manipulatívabb, számító, sötét figura lett belőle. Őt is tudom sajnálni, bár ő mindig is hidegebb és érzéketlenebb volt, mint az unokatestvére. A pozitív meglepetés June volt. Ha az anyja viselkedett volna a lányához hasonlóan, máshogy alakult volna a történet. Ő el tudta volna fogadni az új testvéreket, Louisát is. Már kezdem megsajnálni, mert a szeretett vőlegénye már most úgy néz ki, hogy Irene rajongója lesz. Nem lepne meg, ha ők meg is szöknének együtt, ha lesz 2. évad. De robbant egy bombát a nagyi is - sokat emlegettek egy nőt, akibe mindkét fia beleszeretett annak idején. Annak kapcsán lesz egy nagy meglepetés. Ha még titok is, de az is kipattanhat. Kíváncsi leszek, hogy idősebb Jolyon a saját fattyáról is le tud-e olyan könnyen mondani, ahogy elvárta volna, hogy a fia mondjon le a gyerekeiről. Ráadásul, neki lett a feleségétől is gyereke, Jolyon nem kapta meg ugyanezt. Talán látszik is, most, az utolsó két részben több minden volt, mint eddig. Előkészítettek sok mindent eddig, és a végére robbantak a konfliktusok. Pazar látványban, szép ruhákkal és helyszínekkel, sok ismert színésszel, ahogy eddig is írogattam. Ez az a fajta kosztümös romantikus szórakoztatás, amit szemnek is szépnek összeraktak, miközben épp eléggé szappanos és botrányos is, mondhatni guilty pleasure a végére. Mivel tervben a 2. évad, lehet majd még erről írni.

Ahogy írni szokásom, ha zárok, próbálok kezdeni is valamit. Így jött a The Mighty Nein (s01e01-04). Fantasy animáció, a Vox Machina világában. Nem állítom, hogy értem, a készítők miképpen gondolkodnak kampányokban, de az megvan, hogy a Vox Machina története után járunk. Új szereplőkkel és kihívásokkal. Itt a sötét tündérek egy varázsgömbjét ragadnak el, küszöbön a háború, miközben 6 kissé szerencsétlen figura összesodródik. Mindenki a saját küldetését járta - általában addigra kettesével összeverődve, hogy egy cirkuszi előadás estéjén együtt csukják le őket merényletért. Kénytelenek a szabaduláshoz összedolgozni és rájönnek, hogy nem is rosszak együtt. Van itt nyomozó papnő, erejét vesztett varázsló, iszákos és tolvaj goblin, varázserejű kardot szerzett félbarbár harcos, de még lehetne sorolni is. Senki se tökéletes, mindenkinek megvannak a titkai, de tényleg együtt tudják erősíteni egymást. Már kettesével is látszott, hogy jót tesznek egymásnak, de a csoportban lesz az erejük. Ebben egyeznek a Vox Machinával: jók lesznek együtt. Az első 3 rész a bemutatás, a szóló kaland kezdete, míg a 4-ben összeáll a csapat. Az közben megy a háttérben, mi fenyegeti a világot, amibe majd együtt is szépen belesodródnak. Beau már nyakig benne van, Caleb a zsoldos varázserejű harcosok miatt lesz érintett és azt is kiszúrtam már, hogy az intróban Caleb fogja az ellopott követ, szóval, biztonyosan ez az első nagy kaland. Sok az akció, sokféle a humor. Színes, pörgős. Eddig kifejezetten jól elszórakoztam rajta és meg tudta kedveltetni velem a tagokat is. Túl hosszú nem lesz, ha minden igaz, még 4 rész van az első évadból, de irányba állni a sorozatnak és a szereplőknek elég lesz. Aztán majd reméljük lesz folytatás is.

Nem is emlékszem, mikor sikerült utoljára valami jó csajos, romantikus komédiát néznem. Rendben, nem éppen az én zsánerem, egy remek fantasy-t vagy tekervényes krimit többre is értékelek. Ha ma lenne sorozatíró napom, biztosan a Stranger Things 4 új részéről mesélnék. Na, az fényköröket ver erre a filmre.

De maradjunk egyelőre A listánál. Amitől csak annyit vártam, hogy ha vicces nem is lesz, legalább tudjak rajta jókat mosolyogni. Összejött? Nem. Inkább bosszankodtam egyes részein és már értettem, miért nem botlottam bele eddig. Mert legfeljebb sávkitöltésre alkalmas.

Mi is a sztori? Abby az esküvője előtt rájön, méghozzá elég durva módon, hogy a vőlegénye közvetlenül az eljegyzésük után megcsalta. De mivel a nő egy színésznő, aki rajta volt a férfi listáján, kikkel léphet félre bármikor, elvárta volna, hogy minden menjen szépen tovább a maga útján. Abby nem így gondolta. Elfogadni a barátnője ajánlatát, hogy vele tart Los Angelesbe búfelejteni. Ott aztán eszébe jutott, hogy neki is lehetne listája. Összejöhetne onnan valakivel és akkor kiegyenlítene.

De a film nem bolond helyzeteket hoz, ahogy a kiszemelt sztárok közelébe akar férkőzni, sokkal inkább kínos helyzeteket. Pl. rohangásznak a barátnőjével egyik jóga edzésről a másikra, hátha éppen arra sikerül bemenniük, amire Oscar Isaacs is jár. De a legrémesebb az volt, amikor egy díjátadó után Cooper Grant még fel is hívja magához. Ő valami másik sztárral lakik együtt, akit Jack Blackhez hasolítanék kevesebb humorral és kevesebb vonzerővel, pedig Black sem egy jó pasi. A lényeg, hogy már szinte vártam, mikor dobják ki a lányt, hogy inkább egymássak hetyegjenek, helyette meg a kövérkés beesett a másik díjába, amit aztán ki kellett húzni az elfeléből. Hát igen, ez a fajta humor sose tetszett, most se.

Akkor a románc jobb lenne? Nem nagyon. Az egyik bárban a pultossal barátkoznak össze és Jake segít is majd a lányoknak. Közben Abby és Jake vonal mellett meg is tetszenek egymásnak, de romantika az nincs a filmben. Mire elérnek oda, hogy inkább vele kezdene valamit, simán közbeszól az élet. Ugyan nyitva van hagyva, hogy köztük még lehet valami, de a film nem fog egy rózsaszín, újra megtaláltam a szerelmet véggel zárulni. Okosabb is így, hiszen nincs egy hete a történetben, hogy Abby máshoz akart hozzámenni. De, a lényeg, hogy románcnak sem az igazi.

Csajos filmként? Tipikus. Abby simán megtanulja a végére, hogy kövesse a maga álmait és ne egy pasi határozza meg, mit és hol csinál. Teremtse meg a maga boldogságát. Korrekt, de valami új és eredeti? Ilyen téren sincs a filmben.

Aztán, a szereposztás. Kb. azt vettem észre, hogy mindenkit belövök, milyen tini vagy majdnem olyan sorozatban láttam mellékszerepben. Halston Stage a Prodigal Sonban volt az egyik főhős lánya, a másik húga. Christian Navarro a 13 okomban szállította a magnókazettákat. Gregg Sulkin legutóbb a Pretty Smart hősnőjének butuska lakótársa és majdnem pasija volt. Egyik sem az a színész vagy szerep, amiből saját film merülne fel. Mondjam azt, inkább eye candy, mint tehetség, ami itt is kellett?

Szóval, nem váltotta be egy reményem sem a film. Estére maradok azoknál a sorozatoknál, amiket bírok is. Vagyis, megyek El nyomában szörnyet vadászni, meg felfedezem, hogyan áll össze a Mighty Nein.

Kezdjük azzal, hogy aki nem bírja a befejezetlenül hagyott történeteket, már kezdheti is a menekülést. Ez a sorozat ugyanis nincs lezárva. Néhány eseményt megoldanak a végére, de csak azért, hogy mindenből valami újat nyissanak.

Az lett volna a 2. évad nyitánya. De a sorozatot az első után elkaszálták, így maradtunk tele kérdőjelekkel. Vagyis, nem szabad úgy nekiállni, hogy befejezést akarjunk. Ez csak a kezdet, de ennyi is az egész. Egyes történeteknél ez zavaróbb, másnál nem gond. Nem fáj így sem megnézni, de azért nekem sem esett jól, hogy ennyire nyitva maradt.

A sorozat különben egy családi bűnfilm. A Buckley család nagy csempész dinasztia volt, a bűn egyik jól bejáratott családja. Mára azonban törvénytisztelő polgárok, étteremmel és halászhajókkal. A családfő, Harlan komoly munkát tett bele, hogy ez legyen az életük. Azonban minden veszélyben van, a csőd szélén állnak és mire Harlan a nejével észbe kap, a fiuk már vissza is evezett ősei vizeire és drogot csempésznek.

A sorozat szépen dönti a dominókat. Akár arról, hogy az egykori alkoholista, drogfüggő lányuk, Bree miképpen akar a testvérén bosszút állni, aminek az lesz a vége, hogy a teljes családot veszélybe sodorja. A maga módszereivel igyekszik jóvá tenni, és elég kemény dolgokat meglép aztán, de a sérülés megvolt.

Valami hasonlót mindenre el lehet itt mondani. Jó szándékkal tesznek valamit, aztán baj lesz belőle. Sorra derülnek ki a titkok. Akár arról, hogy Harlan évtizedekkel korábbi viszonyából gyermek született, vagy éppen arról, miért is kezdett alkohol- és drogmámorba menekülni Bree.

A sorozat nem csak ezt a bűnvilágot akarja bemutatni. Aminek különben röviden annyi a lényege, hogy Harlan vissza akarja szerezni az irányítást, csak éppen a fia egy megveszekedett őrülttel kezdett közös csempészetbe. Nem éppen szép módszerekkel mennek egymásnak és a sorozat előrehaladtával egyre jobban eldurvulnak. A tényleges tevékenységük, a csempészés minimálisan fordul elő a cselekményben.

De, ami felé indultam. Ezen részek mellett folyamatos az olcsó szappan is. Az egyik legolcsóbb húzása, hogy visszajön a városba a Buckley-fiú kamaszkori szerelme. Cane már nős, van egy kislánya, de Jenna összezavarja a fejét. Így a felesége háta mögött egyre közelebb kerül az egykori szerelméhez. Vagy: Belle az ingatlanbiznisz közben az üzletkötővel keveredik viszonyba, aminek aztán meg is ihatja a levét. Nem a férje miatt, akinek különben sincs jogalapja féltékenynek lenni, de Wes nem éppen tisztességes játékos és az ügyeket rendbe tenni utána már egy olyan bűnszál lenne, amit a 2. évad el nem készülte miatt nem kapunk meg.

Az különben látszik a sorozaton több formában is, hogy ennél jóval nagyobb sikerre számítottak. Több helyszínen játszódik, vezetik folyamatosan a szálakat tovább. Amennyire egy csendesebb és nem véresebb bűnfilm lehet, még látvány is akad benne.

A színészei is beleférnek ebbe a kategóriába. A főszereplők neve mellé mind lehet tenni valamit, ahonnan ismerhetjük. A Supergirl Karája vagy a Mindhunter egyik nyomozója mellé bejön a mozikban is rendszeresen feltűnő Bello. Vagyis, abszolút erős sorozatalapanyag lenne színészekben. Egyszerre akadt benne tehetség, meg eye candy faktor is.

Min buktak el? Nekem leginkább azon, hogy ilyet már túl sokat is láttam. Anélkül, hogy igazán kiemelkedő színészi alakítás vagy történetelem lenne benne. Mi is volt annak a másik bűncsaládos Netflix-sorozatnak a címe? Ozark. Azzal érezném rokonnak, csak ez inkább szappan, mint az a dráma, amit az Ozark tudott. Eredmény: az Ozark 4 évadot is kapott, ez meg egy után elköszönt.

A Disney egyszer nagyon betalált azzal, hogy a tematikus park egy játékához írt filmet. Az volt a Karib-tenger kalózai, ami nagyon nagy menetelésben volt évekig. Ami egyszer bejött, miért ne sikerülne megint? Gondolhatták, pedig van már félresikerült filmjük is. Emlékeim szerint a Kísértetkastélynak is csináltak filmet, de arra már szinte nem is emlékszem. Igyekszem a maradék emlékeim is eltűntetni.

De, a mostani film. Már nem friss megjelenéskülönben, sőt. De jól mutatja, mennyi bizodalmam volt benne, hogy csak most találtam erőt magamban, hogy megnézzem. Pedig, nem semmi szereplőgárdával készítették el. Sok tekintetben sikergyanús volt, kezdettől, de nem lett az. Megnézzük miért?

Ami először beugrott nekem, hogy kicsit más tematikával készítettek egy Múmia-filmet. Kivették belőle a horror elemeket, vagy nagyon felvizezték. Megtömték a Netflix óta már szinte kötelezően elvárt faji és szexuális beállítottság tekintetében sokszínűséggel. De, ha ezeket szépen visszafejtem, ez bizony a Fraser-féle A múmia.

Már a kezdés. Milyen angol testvérpárt ismerünk meg? Egy kissé szerencsétlen fiút, meg a nagyon talpra esett lánytestvérét, aki egy nagy történelmi jellegű felfedezést szeretne tenni. Itt van mellette egy kis botanika, de az alap akkor is történelmi kutatás. Aztán egzotikus vidékre kell utazni, a vezető meg egy jó kiállású kalandor, aki eleinte ellenszenves is, de aztán hamar összecsiszolódnak. Felélesztenek ősi/élőholt és nem éppen barátságos lényeket, akikkel kergetőzhetnek. Helyi szekta/őslakosok érkeznek segítségül. A kalandor és a tudósnő szépen összemelegednek. Még a lények trükkjeiben is találok hasonlóságot! Ami az egyikben a homok, a másikban a víz tud lenni. Alapvetően nincs bajom azzal, ha valami nagyon megidéz mást, csak eredetiség  is legyen benne.

Itt ez az, amit nem igazán éreztem. A cselekmény megy A múmia után. A tematika a Disney-park után. Le merném fogadni, hogy a parkos kaland eléggé hasonlít arra, amilyen kalandot Frank szervezett a turistáknak, amikor megismertük. Szóval, nem tudom az eredetiséget keresni és találni benne.

Ezzel át is vettük, szerintem mi a film baja. Leginkább az, hogy valami eredeti, magával sodró hiányzik belőle. Egy igazán jó sztori, mitológia. A kalózos-film azt hozta és A múmia is erős volt az egyiptomi mitológiával és a horror elemekkel. A múmia ugyanis, ha még emlékszünk, ette a nyelveket és a szemeket... de több is kellett neki.

Mi az, amit tud? Iszonyatosan látványos. Ki van találva, nem kevés pénzt öltek bele. Egzotikus a helyszín és amit lehetett, ki is hoztak belőle. Nézni nagyon jó volt.

Szórakoztató, vannak poénjai és könnyen végig lehet nézni. Messze nem egy okos film, de kisebbekkel popcorn mozinak tudnám ajánlani. Az unokahúgom, pedig ő óvodás, nagyon bírja az ilyen cicákat, mint ami Franknak is volt. Nekem nem minden poén ült, a németek inkább idegesítettek, de összességében rendben volt.

Aztán, ott a sztárfaktor. Még mellékszereplőnek is olyan nevek vannak benne, mint Paul Giamatti. Nekem is eladja ez a filmet, de az egyszerű figurákat látva nem kellett hozzá nagy színészkedés senki részéről. Még talán Whitehall kapta a leginkább hálás szerepet a városi úrigyerekként, aki a dzsungelbe is fél hajónyi ruhával indulna, mert nehogy már ugyanabban az öltözetben teázzon, mint vacsorázzon :) Az már más kérdés, hogy Blunt és Johnson milyen összejövő párnak. Kissé fura. Mondjuk, nem ez a legfurcsább a színésztől - láttam már olyan filmben is, ahol Gal Gadot volt a szerelme. Mellette még nagyobbnak tűnt, mint Blunt mellett.

Végül, azok a kis túlzások és beleerőszakolások, amiket most mindenbe beletesznek. Minek kellett homoszexuálisnak lennie MacGregornak? Volt ennek értelme? Nem éppen. Annyi, hogy ezzel a film letudta az LMBTQ szereplőt. Kamaszként kötelező fekete volt a filmekben, most meleg vagy leszbikus. Legyen, ha van értelme. De egy dzsungelben, élőholtakkal kergetőző kincskeresős filmben?

Folytatása különben biztos nem lesz. A kritikái közepesek és a moziban veszteséges volt. A színészek is messze elzárkóznak attól, hogy ezekbe a szerepekbe visszatérjenek. Összefogva, egyszer meg lehetett nézni, egyes ötletek még tetszettek is benne, de nem egy olyan film, amit többször is meg tudok vagy akarok nézni.

Kis naivan azt hittem, valami olyasmit fogok nézni, mint a Végső állomás filmek. De a helyzet az, hogy ez még a leggyengébb részénél is gyengébb annak a filmsorozatnak. Mert ennek az alapötlete... problémás, minimum.

A hősnő, Sarah egy ejtőernyős ugró. A mostani helyén felfigyel rá egy csapat és meghívják, hogy velük ugorjon. Sokáig mond nemet, de a vezető meg is tetszik neki, meg az anyja is jobban érezné magát, ha nem lenne olyan magányos farkas a lánya. Így belemegy és a csapat hamarosan feldobja, hogy már elegen vannak a Hex formációhoz.

Eddig még akár unalmas sportfilm is lehetne, de aztán olyan a misztikus szál. Megcsinálják a Hexet, de a vonzó vezető eltűnik. Nem értik, mi van. Aztán ők meg sorra halni kezdenek balesetekben. Kiderül, a Hex el van átkozva. Aki megugorja, utána meghal.

Ahogy kezdtem, maga az alap után lehetett volna érdekes, a halál hogyan vadássza le őket. De itt csak egyre reményvesztettebb fiatalok értelmetlen mászkálását kaptam, meg pillanatnyi egymásra borulásokat. Sarah ugyan próbált tenni valamit és menet közben az apja halálának igazi körülményeit is megismerte, de egyszerűen rém unalmasan van tálalva.

Az ugrások, az egész film látványvilága is unalmas. Nincs benne egy olyan jelnet sem, ami be tudott volna ragadni az agyamba. A Hex maga is egy olyan egyszerű forma, hogy nem értettem, ebben mi olyan extra. Hatszögbe állnak, megfogják egymás kezét, kipördülnek és kézfogás. Gondolom, a levegőben ez nehezebb, de nagyon semmilyen látványra. A halálok ugyanez a kategória. Felejtős az egész.

Az egyetlen ötlet a vége. Mert bizony az is kiderül, hogy többen sem azok, akiknek menet közben gondoljuk őket. Ha úgy tetszik, a vége mindent átértelmez. Kicsit gonoszabb tőle az egész és az az egyetlen, amiben volt ötlet. Mondjuk, a sötét féle, de a semminél az is több. Talán az utolsó 5-10 perc, ami ezért értékelhető.

Meglepetés: ismert arc, jobb színész sincs benne. Inkább eye candy, de abból is az olcsó fajta. Nagyon tévés és nagyon hajnali műsorsáv, amikor már csak az inszomniában szenvedők ülnek a tévé előtt.

Nem is ragozom tovább. Ennél minden téren bőven akad jobb. Sportfilm is, meg halódó, nyomozós fiatalok is némi természetfelettivel nyakon öntve.

Az előzetes ajánlók nagyon félrevittek. Semmi lényegeset nem árultak el a sorozatról és annyira más lett belőle kiemelve, mint amit tényleg kaptam. Mert mit reklámoztak? Hogy ebben a sorozatban van egy könyvesboltos - a magyarul adott antikváriust hagyjuk is, mert egyértelműen könyvesboltja van Booknak -, akit a rendőrség felkér búnügyek megoldására annak ellenére, hogy priusza van.

Erre mit kaptam?

Kosztümös krimit, jó történetekkel és szerethető karakterekkel. Ha valamihez mérnem kellene, akkor Miss Scarlet jut eszembe és nem valami kémes, összeesküvős krimi ex-bűnöző főszereplővel. Mert van benne a boltba bekerülő fiatalember, akinek priusza van, de az messze nem Book. A feleségével állást adnak egy börtönből szabadult fiúnak, aki az éhezés elől egy utcai bandába verődött. Ő a banda sofőrje volt, jól otthagyták a többiek és egyedül kellett elvinnie a bundalopás tettét. Szóval, nem éppen egy bűnözőzseni. Az egész sorozatban inkább az van kiemelve, hogy ez a fiú lehet jó ember, vannak készségei, csak kell neki valaki, aki támogatja és vezetgeti. Book és a neje ezt megteszik, ha az majdnem meg is töri a kapcsolatukat, amikor kiderül a sorozat végére, miért éppen őt fogadták be és akarnak segíteni neki.

De addig is, Book lelkes könyvesboltos, nincs priusza. A háború alatt Churchill embere volt és nincs kiemelve, de gyanítom, hogy mesterkém vagy valami nagyon hasonló. Ezért van a megbízólevele, amivel bármely neki tetsző nyomozásba bekapcsolódhat. Szívesen is látják, mert nagy tudása van, megoldja az eseteket és háttérben is marad. Nem rivaldafény, köszönet vagy bármi hasonló kell neki. Egyszerűen az a hobbija, hogy nyomozzon és jó is benne.

A sorozat azt a kettősséget játssza meg, hogy minden részben megold egy esetet, miközben az ő életének titkaihoz egyre közelebb jut a befogadott Jack. Mi is gyűjthetjük a nyomokat. Legyen az Book és Trottie kapcsolata, akik boldog házasoknak látszanak, legjobb barátok, de valami mégsem stimmel köztük. 

Nem véletlenül miss Scarlet a hasonló sorozat szerintem. Mindkettő kosztümös, mindkettő értelmes krimi, ráadásul mindkét hősnek van egy olyan körülménye, ami miatt az élete soha nem lehet az, aminek szeretné. A nyomozónőnek a neme, míg Book esetében egy olyan körülmény, amit nem  mesélek el előre. Szépen kiderül menet közben és köze van ahhoz, miért akarja Jacket megmenteni. Vagyis, ezt a fordulatot nem mesélem el.

Inkább azt említem meg, hogy mennyire szerettem a nyomozásokat. Jók az esetek, rendszeresek az okos csavarok és Book remek megfigyelő. Értelmes, ahogy megoldja az ügyeket. Kedvenc eset? Nem is tudom. A filmvilág belülről nekem mindig érdekes, így tetszett, amikor a híres színésznőt fenyegették és jöttek sorra a hullák a forgaás körül. Megjegyzem, segített az is, hogy Joely Richardson nagyon szépen játszotta a színésznőt, akinek mélyen titkolnia kellett, hogy mi a valódi kora. Nem véletlen, a mai napig megvan a párhuzam. A fiatalok a keresettebbek és az idősebbek mindent bevetnek, hogy hosszabban fiatalok legyenek. De természetesen ez csak kis része az egésznek, ennél sokkal több szál és mondandó akad abban a részben is.

Könnyen nézhető és rövid. 6 rész az egész, de egy-egy nyomozás 2 részben van elbeszélve. Vagyis, simán nézhető úgy is, mintha 3 összefüggő krimit néznek meg az ember. Mert a nyomozások mások, de az folytatólagos és egyre többet felfedő, ki Book és mi a titka.

Van benne humor, máskor dráma. Alapvetően könnyed és nagyon nézeti magát, de ezzel sem érték be a készítők. Ahogy közeledünk a szereplők titkaihoz, de néha még a nyomozásban is, sokkal mélyebb és tragédiákat hordozó történetek vannak.

Jól néz ki a sorozat. Minőségi kosztümös. Még az sem esik meg, ami pl. a sokat emlegetett Miss Scarletnél tud irritálni. Itt nincs olyan érzetem, hogy a szereplőknek maximum két váltás ruhájuk van. A helyszínek is változatosak és oda van figyelve a külcsínre.

Jó a casting. Az egyetlen, boltban lábatlankodó és krimirajongó kamaszlányt, Norát leszámítva tudtam szimpatizálni mindenkivel. Gatiss és Walker párosa nagyon szerethető, de Gatiss különben is, jól ráérzett a karakterre.

A második évad már be van rendelve, vagyis, még mesélek majd Book kalandjairól. Sejthető, a Jack által kiderült titkok majd tovább árnyalnak, és még Book háborús múltja is előkerülhet. Ki fog derülni...

Van pár különös film, amelyeknek nem is igazán a film maga a céljuk. Ilyenek a keresztény filmek, amelyek nem is nagyon rejtetten téríteni akarnak. Még akkor is, ha különben bestseller regény az alap és szerelmi történetnek van eladva. Aztán, vannak a rajongói filmek.

Meglepetés egy ilyen túlélő történetnél, de ez is egy rajongói film. Egy megtörtént eset az alap. Az apa a fiait nem tudta elvinni a megígért halásztúrára, ezért egy napos hegymászást talált ki helyette, hogy aztán rohanjon vissza dolgozni. A rossz idő miatt a csúcsra se értek volna fel, de a nagyobb fia legalább a hegyre fel akart menni, ha már horgászat nem lesz. A kísérővel elindult, de aztán elveszett.

Röviden? Reménytelen volt. Hideg, mindentől távol, idegen terepen. Mivel gyerekről volt szó, persze nem adták fel és keresték. De meg lett szólaltatva pl. a keresőcsapat egy tagja is, aki elmondta, hogy bár az aggódó szülőknek nem mondták, de ők napokig egy holttestet és nem egy élő fiút kerestek.

A gyerek különben meglett, napokig túlélte lehetetlen körülmények között és nem kis távot megtett, elindult haza. Afféle helyi legenda lett belőle és a film szponzorai is ilyen emberek. Évekig spóroltak, dolgoztak és lobbiztak, hogy a kedvenc történetük filmként is létezzen.

A film nem is teljesen filmes. Alapvetően színészek játsszák a családot, a gyerekeket, a kutatókat. Megvan a játékfilmes keret, ha az azért látszik is, hogy nem egy amerikai nagyobb film, amiben sokkal jobban meg van oldva a túlélés rész is. Ugyanakkor vannak megszakítások, interjúk és megszólaltatják az emberek egy részét, akik valamilyen formában részei voltak a történetnek. Így kicsit dokumentarista stílusa is lett.

Nagyon, egészen szájba rágósan erőltetve van a tanulság. Nem tudom, hányszor mondják el benne, hogy egy ilyen kalandot csak egy gyerek élhetett túl, mert ő nem adta fel. Nem ismert esélyeket, nem mérlegelt, csak élni akart és ment mindig előre, bármi is jött. Konkrétan ki is mondják, hogy egy felnőtt lefeküdt volna már meghalni, de a gyerek nem. Benne még megvan egy olyan hajtóerő, amit aztán az ember elveszít.

Sem látványban, sem színészi játékben nem lehet kiemelni. Még csak igazán izgalmasra sem sikerült, hiszen Donn nem kalandosra írt történetet él túl, hanem tényleg egy gyerek, aki elindul lefelé a hegyről. Nem pl. vadak elől menekül, hanem majd megfagy. Nincs mit ennie. El vagyunk már kényeztetve, ez inkább reális, mint szórakoztató.

A lényeg, hogy egy történet rajongóinak szerelemprojektje. Ezt érezni is belőle. El tudom képzelni, hogy akit ez a vidék megérint vagy neki is jelent valamit a sztori, a filmmel is jól meglesznek. Ha csak filmként nézem, már annyira nem mondanám jónak sem.

Lassan teljesen érdektelen számomra az It (s01e04). Pedig ezt még az érdekesebb részek közé tenném: a gyerekek csak szerencsétlenkednek, de kaptunk egy összefoglalót abból, hogy került ide a bohóc és mi a története. Szépen megágyaz mindennek - még akkor is kerek, ha a később történtek miatt lehet tudni, mi nem fog megtörténni. A lény nem lesz a sereg szuperkatonája. Nem is tudom, azt hogy képzelték volna. Mindegy, az undor-faktor mellett a múltidézés legalább tetszett, de tartok tőle, hogy ez a vonal marad kisebbségben. Megyünk majd szörnyvadászatra több oldalról is.

Évadzárózott a The Morning Show (s04e10) és minden fontos szereplőt vissza is hoztak erre a részre. Mit ne mondjak, nem volt nagy a csavar. Meg kellett volna lepődni? Csak 3 és fél évadon át nézették velünk, hogy Cory gyengéje Bradley. Lehetett tudni, hogy melyik oldalra áll végül. Olyan szinten sajnálkozom is, hogy ezzel a legjobb mellékszereplőt írják ki. Marion Cotillard ezek után nem tér vissza és belülről szervezkednek majd a tévénél. Több mindent befejezetlenül is hagytak: ha mellékszál, hadd vesszen? Alex apjának esete. Bro tervei és a kapcsolata Alexszel, aminek megjegyzem, soha nem volt jövője. Csak kiszenvedtek még pár jelenetet a színésznek. Bárhogy is nézem, nekem csalódás. Nem szólt elég nagyot és nem tud olyan releváns sem lenni, mint amilyennek elindultak. Érezni benne az erőlködést, én kb. csak a színészei miatt nézem még mindig.

Egytől elköszöntem, akkor kezdek nézni valami mást. Visszatért a szintén nem semmi gárdával dolgozó Palm Royale (s02e01-02). Ugyanakkora elmebetegség, mint korábban is volt. A gazdag hölgyek ármánykodnak és már most vannak elvetemült mozzanatok benne. Akár a földalatti rendszer, ami mindent összeköt. Akár a feleség, aki egyszerre akar gyászoló menyasszonynak tűnni és a férjét megtartani akaró asszonynak. Hogy jön ez össze? Itt megtörténhet. A cselekmény tehát továbbra is agyament, és igazából még szimpatikus szereplő sincs benne. Mindenki annyira mesterkedik és manipulál, hogy senkire nem mondanám azt, hogy jó dolgok jöjjenek neki. Legfeljebb van benne pár olyan, aki sötétebb a többieknél. Így azért lehet drukkolni, hogy pl. Norma bukjon le és egyre többen közel fognak kerülni a titkaihoz. Megjegyzem, még azt is megjátszották, hogy Ricky Martin dalra fakadt. Azért nem a fénykorát idézte, inkább egy kis nyugdíjas Michael Buble érzete volt, de mutatja, hogy mire rá nem veszik benne a színészeket. Martin énekelt egyet. Látványra különben most is nagyon guilty pleasure. Szép emberek, szép ruhák, rengeteg szín. Már szinte giccs.

Coulter heti esete a Tracker (s03e04) évadában kapott egy érdekes felállást. A seriff felesége kerestette az eltűnt szeretőjét és a végére a férj segített a nyomkeresőnek és együtt oldották meg a helyzetet. Még meg is sajnáltam szerencsétlen pasit, bár jól vette az akadályt. Felfogta, a feleségét már elvesztette, legfeljebb annyit tehet, hogy méltósággal engedi el. Meg is tette. Különben meg a szokott felállás: telefonon mindig jön a kellő és friss információ, Coulter meg minden helyzetet profin kezel. Abban nincs haladás, az asszisztens miben mesterkedik, de még nagyon az évad elején vagyunk.

Egyre jobban elveszít a Francia história (s01e04) is. Ennek a résznek azt se tudom, minek kellett volna lennie. A birtok lassan átáll az új életformára és mindenki megtanul együttélni a változásokkal. Persze, zavargások vannak a környéken. De a fő szál, hogy mi történik a lovag házasságában és a végére el kell búcsúzni a feleségétől. Abban még némi romantika is megcsillant, bár az asszony éppen azt a kérdést nem tette fel, ami tudott volna érdekelni. Ha a férje ennyire imádja és ő élete szerelme, hogyan lehet az egyik pásztorlánytól zabigyereke? Ráadásul kisebb, mint a feleségétől született fia. Akkor hirtelen már nem volt olyan hősszerelmes? Mindegy, ezzel együtt is az volt az értelmesebb szál. A kamaszok kis szenvelgése nagyon érdektelen volt. Külcsín, színészek, minden más a szokott. Bár, most kapott a sorozat egy esélyt, hogy felpörögjön. Majd kiderül.

Visszatérő a Landman (s02e01) is. Minden szereplő visszatért, illetve majdnem. A leányzó focista barátját csak emlegetik. Jon Hamm karaktere pedig az első évad végén meghalt - lenne egy olyan tippem, hogy Demi Moore most majd több szerepet kap. A többiek mind itt vannak. A szokott őrületekkel, Ali Larter azokat a kiborulásokat láthatóan nagy kedvvel adja elő. A kamaszlány már fárasztó kezd lenni: a bátyja az ész a családban, de azért ennyire nem volt libuska a lány. Amit az egyetemi felvételi beszélgetésen művelt... De ez még nagyon az eleje mindennek, még rendesen az irányvonalak sincsenek kijelölve. A humora különben a szokott, a közös vacsorán a maga nemében szakadni lehetett. De a konfliktusok lesznek az érdekesek, azok meg ezek után jönnek. Sejtem, senkinek nem lesz olyan sima útja, mint amit a nyitány sejtetne. Beinduló kút, egyetemi felvételi és kinevezés. Túl szép is, hogy igaz legyen.

Ez a rész a szokottnál is gyengébb a Georgie&Mandy (s02e06) kapcsán. Mindenki Mandy öccsét vigasztalná, aki maga alatt van a szakítása miatt. Az meg valahol gáz, hogy a 18 éves sógora ad neki tippeket. De az sem sokkal jobb, amikor a szüleik a saját történeteikkel akarják felvidítani. Írtam már párszor, de áll még: egyszerűen nem lett vicces ez a sorozat. Ez a rész meg pláne nem. Még a szülők érnek benne valamit, de különben...

Ezzel a résszel ment téli szünetre a Grey's Anatomy (s22e06). Szokás szerint valaki megint életveszélyben van a végére és majd januárban derül ki, kik maradnak meg és el lesz-e hárítva a tragédia. Amúgy a szokott típussal dolgoznak: megvan, kik fordulnak elő gyakran együtt és ők orvoskodnak, miközben a magánéleti szappan is megy. Szinte minden rezidens szerelmi ügyekben is érintett, olyanok is összejönnek, aminek semmi értelme. Pl. Kwan és a plasztikai sebészet szakorvos jelöltje, aki különben is Jacksonnal dolgozna egy másik városban, és még lehet az is, hogy hamarosan távozik. Sokakat igyekeztek megmutatni elköszönés előtt és egy-egy jobb jelenet azért akadt is. Az aspergeres fiú kezelése tetszett, pedig Simone messze nincs a kedvenceim között. Azt meg direkt nem lövöm le, ki és milyen vészthelyzetbe kerül a végére. Maradjunk annyiban, hogy arra a családra aztán rájár a rúd. Felrobbannak, most meg ez...

Az Elsbeth (s03e07) apácás epizódja szépen hozta azt, amit szeretek ebben a sorozatban. Már a nyitány erős volt azzal, hogy az apácák értelmezni próbálták a kihívő klippet a kereszttel, aztán folytatódott a papos sorozattal és sok kis más részlettel. Elsbeth a szokott módszerrel szúrta ki a nem passzoló részletet és a szokott, visszajárós kérdezősködő technikával mindent meg is oldott szépen. A bűnös ismert színésznő volt, és nagyon bejött, ahogy Dianne Wiest elsősorban a hangjával játszott, hiszen apácaként csak az arca és a hangja állt rendelkezésre. Ami viszont nem tetszett: Marissa. Annyira idegesítő... Még akkor is, ha már vonalazzák, hogy azon a szálon miképpen lesz átívelés. Mindegy, azt elengedem, most mókás volt az eset.

Végül, The Last Frontier (s01e08) a válaszokkal érkezett. Most mesélték el, hogy jutottunk a jelenig és ki mit csinált eddig. Olyan szinten tudok örülni, hogy West karaktere nem gonosz, de kétlem, hogy Sidney elég lesz antigonistának. Vagy nagy szövetségeket kötnek? A következő részben kiderül, mert jön a végjáték. Abban különben igazam volt, hogy van egy szép nagy összeesküvés a háttérben. Jason Bourne után szabadon. A lényeg, ez a rész a válaszoké. Nem megy előre a cselekmény, de minden szereplőt már a maga igaz formájában mutat meg. Aztán a végére majd kiderül, mire mennek vele.

A Jurassic World harmadik fejezetéről nem is olyan régen írtam. Az volt a lényege, hogy már nincs rendes története, a látvány adja el, úgy ahogy. Így én meg tudtam érteni, miért kellett más irányt találni a dinós filmeknek. Ami kifulladt, minek erőltetni? Pláne, ha annyira széles az univerzum, hogy könnyen tudnak más irányba indulni.

Az más kérdés, hogy milyen lett az Újjászületés. Egy oldalról örülök neki, szerettem. Másik oldalról meg fogom a fejem, hogy kinek és mennyire gurult el a gyógyszere. A végszót különben a nézettsége mondta ki: a kritikái közepesek, de az év egyik legjobban kereső filmje volt és sikernek számít. Szóval, ha nem is ezt a történetet, de az univerzumot simán lehet építeni tovább különálló filmekkel.

Ami tetszett: van egy egyszerű, de korrekten összerakott cselekménye. Szívgyógyszer fejlesztéshez van szükség dinók vérére, méghozzá a legnagyobbak közül. A klíma azonban nem kedvez a szabadon élő őshüllőknek. Már csak az Egyenlítő környékén vannak olyan szigetek, tiltott zónák, ahol meg tudnak élni. Különben nem buli dinoszaurusznak lenni, a más klímán levők csak szenvednek. Vagyis, messze nem az idilli világot mutatják, amivel a World 3. végén elköszöntek tőlünk.

A főszereplők, a zsoldos csapat és a megbízójuk szépen sorban gyűjti be a vérmintákat, miközben egyre nagyobb játszma folyik a túlélésért is. Kissé kiszámítható módon a szereplők fogyatkoznak is: rendszerint jön egy hüllő, aki valakit elkap belőlük. Azért annyira van ez amerikai blockbuster, hogy nem a sztárokat fogják megenni. Arra pl. nyugodt szívvel lehet fogadni, hogy Mahershala Ali és Scarlett Johansson egészen a vége feliratok velünk maradnak majd. A többieknek azonban nincs aranyszelvényük. Fogynak is.

Kissé erőltetett, ahogy egy család is a csapathoz csapódik. A családi hajózás fordul katasztrófába, a zsoldosok kimentik ugyan őket, de a szigeten külön szakadnak és a Delgado-család a végéig külön utakon jár.

Mindegy, melyik történetszálat nézem, mindegyikben akad olyan elem, ami agy nélkül látványos és szórakoztató, de különben... Most komolyan, két kamasz, a középkorú apa meg egy kislány leeveznek egy T-Rexet? Az lép egyet és ki vannak lapítva. Meg hasonlók, akadnak. El kell engedni. Popcorn mozi. Vagy szórakozás helyett bosszantás vár ránk.

De a történet működik, kellően kalandfilmes és nem éreztem olyan semmilyennek sem, mint amiért a World 3-mal bajom volt. Nem okos film, nem is akar lenni, de van egy viszonylag értelmes története.

Akkor, ami nem tetszett: minden filmben meg lehetett figyelni, hogy új dinókkal, nagyobb és veszélyesebb egyedekkel próbálkoztak. Ebben a filmben elérünk oda, hogy megnézhetjük a mutáns dinók szigetét. Egy akadt, amivel a kislány barátkozott, ami cuki. De arra nem tudok mit mondani, ami a végén aprította a szereplőket. Valami T-Rex-féle, de olyan elvetemült feje volt, hogy arra szavaim sincsenek. Ez jobb, mint egy felismerhető, hihetőbb dino? Pontosan értem, ezzel hogyan tesznek még egy lapáttal az eddigiekre, de nekem tökéletesen megfeleltek az igazi lények is, nem kellettek volna ezek a nagyon fura hibridek.

A pénz különben mindenen látszik. A látvány szokás szerint pazar. A sziget, a lények, az akciójelenetek. Ugyan nekem egy-egy nagyon fura hibrid nem kellett volna, azért nem ezek a lények vannak többségben.

A sztárfaktor meg egyértelmű. Szinte nincs is benne olyan színész, akinek ne lenne valami nagyobb siker a neve mellett. Talán csak a gyorsan elhullók és a kamaszok, gyerek, akik mellé nem tudok úgy filmeket/sorozatot besorolni. Itt van Anthony Bridgerton, a Fekete Özvegy, a Lincoln Lawyer, az Oscar.faktot meg Ali tette hozzá. Ilyen blockbusterben elsősorban nem színészi alakításokat nézünk, de Rupert Friend rideg üzletemberén azért jókat tudtam mosolyogni.

Nyári popcorn mozinak tökéletes. Természetesen ez sem hozza a klasszikus Park szintjét, de az talán egyik folytatásnak sem jött össze. Dinós látványmozinak viszont remek.