Úgy tűnik, sorozatgyilkosos hetem volt. Nem csak a darálós, de a heti nézős sorozatomban is akadt. Vagyis, nyitásként Colter a Tracker (s03e17) soraiban eredt sorozatgyilkos és egyben emberrabló nyomában. Így fért bele egy ilyen nyomozás a sorozatba, hiszen nagyon-nagyon ritka, ha nem eltűnt személyes a rész. De itt a gyilkos végzett a családdal, a kamaszlányt meg elragadta. A heti segítő az FBI ügynök lett, aki felismerte a sorozatot, csak éppen nem nagyon hittek neki. Korrekt, szépen lekövették a nyomokat, azon meg szokás szerint moroghatok, hogy Randy  meg a csapat mennyivel gyorsabb, mint itt éppen az FBI. De korrekt rész volt és még kis meglepetés is akadt, ki a gyilkos. Láttuk korábban, de eléggé meglepett, amikor ő került elő a maszk alól. Vagyis, egy szokott heti rész tálalva.

Az egyik új kedvencem egyre inkább a Widow's Bay (s01e03) lesz. Megint kaptam egy olyan részt, ami egyszerre horror is, meg vihorászni is tudtam rajta. Pedig egyáltalán nem komédia. Egyszerűen annyira jól meg lett írva, ahogy Rhys karaktere annyira ténykedni próbál, egy rendes kisvárosi ember, aztán egyre inkább pofon csapja a valóság. Mit teszel, ha kiderül, hogy egy kísértetváros polgármestere vagy, ahol kb. mindenhez átok meg szellem kapcsolódik? Most egy vízi hulla/banya eredt a nyomába, amit nagyon próbált szerencsétlen tagadni, de a baljós jelek és ijesztések nem engedték el. Hozzá az olyan abszurd jelenetek, mint amikor csak nem sikerült a hangost összerakni, vagy amikor tanácsot kért a helyi megmondóembertől, de amit válaszul kapott, azon úgy kiakadt, hogy szinte el is rohant onnan. Ijesztő is, nem is és jól húzzák a rejtélyt. Akár az olyan beszélgetésekből, mint amikor a nyaraló és a helyi fiatalok között szóba kerül, miért nem jártak még a szigeten kívül. De még inkább a pap ténykedése. Alakul ez, érdeklődve is várom, merre. Eddig hangulat, látvány és Rhys is nagyon rendben van benne.

A készülődés az évadzárásra nagyon érződik a Chicago Fire & Med (s14/11e20) kapcsán. Daniel harca a fiatal pszichiáterrel nagyon a küszöbön, már mindenki felsorakozik - kb. mindenki - Daniel mögé. Azon még jót is mosolyogtam, mit mondanak ki a végére a fiatal orvosról. Hát igen, ezzel valószínűsítem, hogy nem lesz többet vendégszereplő, amit sajnálok, mert különben bírom azt a színészt. A nagy ügy meg egy elszabaduló gyilkos, úgyhogy zárlat alatt a kórház. Ezzel ívelnek át jövő hétre és nagyon eszembe jutott róla a Grey's Anatomy, ott is volt egy nagyon hasonló zárás, amikor Dereket meglőtték. A Fire-ben meg Kelly tisztázza az apja esetét és ezzel szépen kibékíti a rá utazó tűzoltófőnököt. Itt azt hagyták lógva, ki hol folytatja majd. Többeknek van vagy új állásajánlata vagy egy olyan megnyíló életpálya, amire akár válthatnak is. Mentés, tűzoltás - ilyesmiben nem jeleskedtek most sem. A Med drámái jobban lekötöttek, a Fire nagyon szokott szint a szokásos kb. nulla látvánnyal.

Amiről nem tudok és nem akarok sokat regélni. A Georgie&Mandy (s02e19) újra aláhúzta, hogy nem bírom Mandy-t- Most éppen a másik csatorna időjárás-bemondó lányával kezdett csatázni, a főnöknő meg még bíztatta is a sárdobálásra. Azzal akarnak ott annyira feministák lenni, hogy egymásnak esnek? Mindegy, hagyom is. Szív kb. nulla, nem is vicces és ellenszenvesebb lett az eddigieknél is jobban Mandy. Kb. tényleg azért nézem már csak, hogy szenvedjek tőle?

Gyanús nekem az R.J. Decker (s01e08-09) vége. Mert ennyi, 9 résszel véget ért az évad. A 8. ugyan még hozott heti esetet is, de már abban alapozni kezdtek a végére, vagyis Decker verekedős ügye, aminek a börtön lett a vége. Mert Emi elkötelezi magát mellettük, elmesélte, miért is lopta el a testvére a kamerákat és Victor Ochoa valamit el akart rejteni, amit Decker lefotózott. Ezt kereste most mindenki és közben meg is oldottak két gyilkossági ügyet. Ahhoz képest mekkora felhajtás és mióta húzódott, gyorsan lezongorázták. Máskor azt írnám, hogy gyorsan lezavarták az egészt, aztán elkaszálták a sorozatot. Csak éppen már láttam, hogy be van rendelve a 2. évad is. Akkor miért csapták így le? Még akkor is a kapkodás érzetét keltette, ha Ochoa elejtett olyan mondatokat, majd a sorsa is előrevetíti, mi lesz a következő évad átívelő szála. Haladtak a kapcsolatok terén is, bár nem fogok annak örülni, hogy Emi előlép Decker csajának, ha még nem is nevezik annak. Akit viszont egyre jobban bírok, az Decker volt nejének felesége, a nyomozó Mel. Rátermett, okos, és fejlődik, szépen beillik a csapatba. A lényeg, hogy össze lett ez gyorsan csapva és jöhet majd a 2. évad.

Ahogy a Med, ez a kórház is készül az évadra zárni. Amit tudok is a Grey's Anatomy (s22e17) kapcsán, hogy Owen és Teddy nem térnek vissza a 23. évadban. Eddig azt hittem, Owen állásajánlata miatt, de most Teddy kapta meg a nagy ajánlatot. Párizs és egy egész kísérleti osztály vezetése. Valahol szomorú is, ahogy mindketten eljutnak oda, hogy a családjuk akarják meg egymást, de most éppen ez az ajánlat veszíti őket össze, de akkor is érezni benne, hogy innen már csak egy lépés és őket elbúcsúztatjuk. Sajnos, a szerelmi szálakat megint és ismerősen keverik. Ne legyen nyugalom, együtt sokat isznak, aztán máris kész a megcsalás és a kínos hallgatás, mi legyen innen. Kwan fölött is rezeg a léc - Miranda falaz neki, és már többször volt hasonló túllépés ebben a klinikában, de Richard elég morc, hogy ott is baj lehessen. De többeken végig lehetne menni, majdnem mindenkinek van most egy nagy dilemmája. Vagyis, abszolút érezni benne, hogy innen többek több felé indulhatnak és akár nagyobb átszervezés is lehet a 23-ra, ha azt azért nem is hiszem. A meglepetés meg a túzoltós sorozatból egy mellékszereplő és kis betekintő, feléjük milyen az élet, ha az a sorozat már le is zárult. A heti mosolygós eset meg az öregé, akibe a múzeumi dísz ragadt bele. Jobban izgatta a meteorit, mint a szíve...

A héten a humor vitte el az Elsbeth (s03e18) nyomozást. Egy olyan háziasszonyt követtünk, aki a sikeres állását hagyta ott, hogy családanya és háziasszony legyen. Mondanám, hogy átesett a  túloldalára. 6 gyerek és minden kézzel készítve, természetesen. New Yorkban mindenféle zöldséget megtermelt, maga mosott, cukrászkodott, még a tisztítószerei is házi készítésűek voltak. Az indítéka is egy agymenés, meg a pörgés is, amit az egész részben láttunk tőle. Komédiának jól elment, pláne az olyasmikkel, mint a rész vége is. Totálisan kiszolgált, otthon semmit nem csináló férjben tudatosult, hogy egyedül marad a 6 gyerekkel. A nő meg konyhai tippeket ad neki... Most majdnem Elsbeth szinten extrém szereplőt kaptunk és működött is a maga módján.

Garázsvásár, autós mozi házilag és szúrővizsgálat  A mi kis falunk (s10e10) heti ajánlata. Szinte minden szereplőt behoztak valamelyik történetszálra, a humora is a szokott. Igazából csak azon merengtem, hogy Ildikó hogy került a hivatalba? Az nem Anikó állása? Mindegy, így szerepeltetik többet a színésznőt és ennyi.

A rejtély még mindig eladja a From (s04e03) részeit, ha a haladás szokás szerint lassú is. Julie és Randall még mindig a történetjárás mikéntjén dolgoznak és ezt a párost még bírom is. Amilyen problémás, harcos alkat volt Randall, ezzel a lánnyal annyira gondoskodó. Pedig már elég jól összeszabdalták, hogy jelezzenek neki. Övék a hét egyik jelenete, pontosabban a srácé, amikor a leomlott épület romjai között belebotlott abba a hullába, többször is. A másik meg az, ahogy Jade igyekszik a benne rejtett tudást felfedni. Az néhol már abszurdan vicces, és ő aztán nemfogja feladni. Most vízi meditálást tartott, de a rész végére talált gombát is, úgyhogy szerintem jövő héten jön a drogozás gombával. Boyd meg nagyon igyekszik rendet tartani, míg a beépített szörny meg aláásná őket. A kérdéseiből különben lehet sejteni, mire játszik. Nem simán ellentéteket szít, de szerintem keresi a visszatérő lelkeket, vagyis Jade-et és Tabithát. Majd kiderül. De jó volt az autószétveréssel stressz levezetés is. Csak a válaszok... Ez nem a Lost, itt azért rájönnek több mindenre, csak annyira húzza az agyam, hogy lehet, inkább összevárva darálva kellene nézni, mert így idegörlő. De a heti horror adagom megvan vele...

Még egy film, amit nekem teljesen elrontott a casting. Még Grillo csak hagyján, de Olga Kurylenko, mint a bosszúálló? Nem jön ki a matek és az ilyesmi kifejezetten bosszantani szokott.

Mert miről is szól ez a film? Látszólag van egy szerelmespár, egyben profi tolvajok, akik az utolsó nagy dobásra készülnek. David Blume gazdag üzletember, aki éppen egy estélyen vesz részt és addig kipucolnák a házát. Csak éppen Blume hazaér, rajtakapja őket és sakkhelyzetben találják magukat. A rablás még csak kivitelezhető volna, de Blume azonosíthatja őket, nem lenne többé nyugtuk. De váljanak gyilkossá? A pláne meg az lesz, hogy Blume felismeri a nőt és elkezd rávilágítani Jasonnek is arra, hogy ő is át lett verve. Mennyire is ismeri Sarát? Mi történik itt igazából?

Ez a játszma eladhatná Ki mond igazat, ki miben hazudik és kinek érdemes drukkolni. Ami azonnal látszik, hogy Jason hiába profi tolvaj, őt itt mindenképpen a helyzet áldozata. Akárki mond is igazat, Sara vagy David, ő rosszul fog járni. David pedig nagyon sikeresen bemászik a fejébe és nem úgy tűnik, hogy neki teremne itt babér.

A dolog azon bukik meg, hogy csak úgy jön ki a történet, ha Sara huszonéves, esetleg korai harmincas lenne. Most komolyan el kellene hinni, hogy durván 30 éve tervezi a bosszút és ez a legjobb, amit ki tudott találni? A történet sem sugallja, hogy olyan sok idő telt volna, inkább csak egy évtized, amíg az egykori kislány felnőtt és módszeresen nekiállt levadászni, akit a nővére gyilkosának tart. Ilyen szempontból Grillo is több a kelleténél, mert az sem hiteles, hogy egy 20 év körüli lánnyal olyan kapcsolata legyen negyvenesként, amit itt leírtak. Szóval, vagy a cselekményben kellett volna valami változtatás, vagy fiatalabb színészekkel dolgoztattak volna.

Grillo mondjuk jól hozza az intrikust, és neki el is lehetett hinni az emberbarát gazdagot, de a körmönfont szemétládát is, aki mesterien manipulál mindenkit és eddig mindent megúszott. Amikor ő csap oda vagy lő, az hihetőbb, mint amikor Kurylenko. Akinek különben sem  nagyon jött össze a bosszúálló leányzó, pedig nem egy nagy karakter Sara sem.

Látszik az is, hogy kisebb film. Egy lakásban játszódik szinte minden és alig pár színésszel. Egy jó casting sokat dobott volna rajta, de sajnos, nekem már pörögni is kezdett az agyam, ahogy megláttam a színészeket, elmesélték a teljes történetet.  Majdnem az a szint, amikor a bőven nagypapa korú színészekkel játszanak kisgyerekes apákat.

Pedig itt még a cím is tetszett, noha általában nem szeretem a szinkroncímeket. De itt jól kifejezi majd a dilemmát - a tolvajok akkor nyerhetnek könnyen, ha  nem lehet megingatni a köztük levő kapcsolatot. De David elveti a bizalmatlanság magvait és máris egy thrillert nézünk, amiben kérdés, hogy ki kinek az áldozata.

Valahol kár érte, de nincs mit tenni. A történetben volt ötlet, a kivitelezés se fájt, de nagyon  nem szerettem a szereposztását.

Majdnem olyan, mintha egy anime-ot néztem volna. Lehet azokat jól filmesíteni vagy akár élőszereplős sorozattá formálni. Itt mondjuk egy regény az alap és nem egy képregény vagy anime, de a határok megvannak. Ha nagyon hasonlítani akarom, akkor a Yu-Yu Hakushót rángatom elő, bár azt jobban szeretem ennél.

Mert az Ügynök az égből sajnálatosan rendelkezik azzal a hibával, hogy olyan, mintha már lement volna egy évad. Minimálisan elmagyaráznak nekünk dolgokat, de tele van olyan szálakkal és történetekkel, amelyek azt az érzést keltették bennem, hogy valami már volt és nem láttam. Pl. Han Chieh nagy szerelme, akiről annyit megtudtam a teljes évad alatt, hogy halálos beteg volt. De az a történet? Maradt a homályban, csak pár utalás volt.

A mitológiájával is ez a baj. Az nem probléma, hogy keleti kultúrkör és más, mint a mienk. Az ilyen történetek üdítően hatnak és én szeretem is a halálistenes, démoni másik világos vagy éppen k-pop démonvadászos, lélekváltós és még sorolhatnám ötleteket. Csak itt sok mindent tudni kellene előre - pl. arra képtelen voltam rájönni, hogy Han Chieh mögött álló isten miért sorszámozott nevet visel. De mondhatnám a szellemeket is, mire képesek, miért ragadnak itt, mi lesz velük. Az egyik legrosszabb az volt, hogy a varázslatok működése, ára, formája - amiket a főszereplő használ, szintén jöttek a semmiből. A végére összeraktam, de kb. végig megvolt az érzés, hogy ezt már ismerni kellene, csak éppen nem tudom, honnan.

A történet különben elment. Nagyon röviden, az istenek nem jöhetnek teljes alakjukban az emberek közé, de közvetítőkkel manipulálnak és mesterkednek. Han Chieh egy kamaszkori ballépés miatt lett a Harmadik Koronaherceg ügynöke és természetfeletti őrséget lát el. Egy beteg lány, az otthonának a fenyegetése és az ember, aki tönkretette a családját most bonyodalmat okoznak, és el kell köteleznie magát a feladatának és nem csak letudni, amíg letelik a büntetése.

Bőven van mellékszereplő és hozzátett történet benne. Egy misztikus sorozatgyilkos fog összekötni mindent, aki az istenek világáig egyekszik elnyúlni. Így eleinte heti ügyesnek tűnik, de minden összefügg. Nagy nyomozás különben nincsen, általában megismerjük a helyzetet, a végére meg jöhet a bunyó és mágia.

Látványra is közepes. Összerakták, nem fáj nézni, de jónak sem nevezném. A tévében egyszer elmegy szint.

A színészek semmit nem mondtak nekem és szerintem meg sem jegyeztem őket. A szereplők kétdimenziósak és egyszerűek. A főszereplő a múltjának történeteivel egy fokkal érdekesebb náluk, de a jelenje továbbra is sivár. Nem is kell megszakadni egy színésznek sem.

A japánok, koreaiak, de még a kínaiak is ezt a zsánert sokkal profibban és összeszedettebben művelik. Ez olyan volt, mintha ezeknek a nyomdokaiba igyekezne lépni, csak egyszerűen még nem tart ott. Lelkes próbálkozás a nagyobbak nyomdokaiban.

Általában félve kezdek bele olyan filmbe, amit szerettem eredeti regény formájában. Ezzel meg is van a magyarázat, miért húztam el eddig, hogy megnézzem az Arthurt. Talán kicsit reménykedtem, hogy fakul a könyves élmény és akkor nem leszek olyan kritikus a filmmel. Mert szeretni akartam ezt az alkotást, ahogy a könyvet is szerettem.

De megint sikerült belecsúsznom. Elkezdtem szemezni, miben más és szépen jegyezgettem, hogyan formálták át a történetet. Az biztos, nagy betűkkel, hogy sokkal inkább amerikai történet lett belőle. Michael nem simán egy jó kalandtúrázó, mint az eredeti Mikael. (Azt hagyjuk is, hogy  nemzetiséget váltottak, alap, ha már amerikai a film. Nem fog egy svéd férfiról szólni.) Mark Wahlberg nem játszik simán sportolókat, neki a legjobbak kellenek. Michael kerettörténete az is, hogy elismertem a sportág egyik, ha nem a legjobbja, de a világbajnokságot soha nem sikerül megnyernie. Mindig valamin kisiklik a csapata, mert stresszhelyzetben Michael bizony rosszul dönt. Az utolsó esély jön el, több saját pénzzel és egy utolsó pillanatban összeszedett csapattal Dominikán.

Látjuk, hogy szedi össze a csapatot, mi hajtja. Milyen család várja otthon. Megismerjük a csapattársakat is, akiknek mind valami oka van, hogy mellette kötnek ki. Leo a brandjét építi, kalandsportoló, de legalább annyira influenszer is és kettejüknek nagy múltja van. Olivia egy sportlegenda lánya, aki beteg apja kedvéért megy el versenyezni. Chik meg a legjobbak között volt, bajnok is, csak éppen egy sérülés miatt a korábbi társak már nem mennek vele - Michael viszont ad neki egy esélyt. Látjuk a készülődést, megindul a verseny és alaposan, többször is a szánkba rágják, hogy mit és miért csinálnak, ez miért nagyon kötetlen sportverseny. (Pl. nincs kijelölt útvonal, maguk határozzák meg, ahogy a sporteszközt is.)

Döbbenten néztem is a filmet, hogy ez egy kutyás történet. Elméletben. Hol van Arthur? Pláne, mivel a könyvet tényleg építették a kutyára és nem egy önéletrajz volt, amiben egy ponton felbukkan egy eb is.

Közel a film feléig el kell jutni, hogy Arthur megérkezzen és csapattag legyen. Közbe mutatták, hogy lézeng az utcákon, vagy a versenyzők körül, de nem volt szerepe. De Michael majd ad neki egy húsgombócot, a kutya követni kezdi őket és mire feleszmélnek, a csapatnak már a kutya is a tagja. Aktívan, kalandfilmesre vett cselekménnyel, mert pl. olyan jelenetet is kapunk, hogy éjszaka Arthur akadályozza meg, hogy Leo egyenesen egy szakadékba gyalogoljon bele.

Azt már élveztem - ahogy tényleg csapat lesznek és Michael jobb ember lesz a kutyától. Az a bizonyítási vágy, ami egészen addig keresztbe tett neki, megszűnik. Felelős lesz, a befogadott kutyáért. Más alapján hoz döntéseket és a csapatdinamika is sokat javul. Onnan jó lett a verseny, ha a különböző útvonalak miatt csak a résztávoknál látszott, hogy egymáshoz képest hogy állnak a csapatok.

A végére viszont megint jött a hang és morgás, annyira amerikai az eredeti történet helyett. Mint említettem, Wahlberg nem csak sima sportolókat játszik. Ebben is, az eredetitől eltérően világbajnokok lennének most, ha nem mentik ki az utánuk úszó kutyát és viszik magukkal a kenuval. De még így is beérnek ezüstérmesként, naná! De ez még hagyján. Tipikusan amerikai filmes. Az viszont, hogy miképpen viszik haza a kutyát? Az már a törvények felülírása is, mert igazából esélytelen így bevinni egy állatot. De ez film, megtették így.

Jó szereposztása van, több színész is A listás vagy nagyon ismerős egy-egy sikeres filmből vagy sorozatból. Természetesen Wahlberg leuralja a történetet, inkább Michael filmje lett ez, mint a címszereplőé, de azért neveket gyűjtöttek be mellé. Jól állt Simu Liúnak ez a díva karakter, és még Bear Grylls is szerepel benne különben. De Wahlberg - Michael a középpont, ő fejlődik, ez az ő története. Ahogy írtam, még a kutya se éri el a szintjét. Csoda is, hogy meghagyták a csapatsportot és nem Wahlberg figurája küzd le mindent egyszemélyes hadseregként. Legyek gonosz? Szerintem még mindig nem heverte ki, hogy a The Fighter lett volna a nagy dobás, díjakat szeretett volna érte kapni, csak aztán Christian Bale lenyúlta a show-t mellékszerepből. Igaz, itt nincs is mellette hasonló kaliber, mint Bale...

Ok, gonosz én leáll. Ez egy szerethető film. Családi értékekkel, kitartással és óda a túléléshez is, amiről majd Michael is megtanulja, hogy kell, legyen célja Nem elég csak túlélni, kell kihez hazamenni és tudni kell megállni is. Szerethető a kutya, jó volt a csapatdinamika is. Az meg már szokott, hogy Wahlberg miképpen játssza az amerikai hőst, ha éppen sportolót is alakít.

Ehhez a filmhez is elég egy utasítás: ki kell hozzá kapcsolni az agyunkat. Egyszer meg lehet nézni, valami szórakoztató vonala is akad, csak éppen akkora marhaság - disznóság! - az egész...

A történet szerint a börtönből kijött Asia meg akarja találni és menteni a testvérét. Így álnéven jelentkezik egy szobalányi állásra egy hotelszerűségbe. Ott meg jön a sokk, hogy a lakók és a kezelők gyilkosok, akik le akarják vadászni. De ez még nem minden - ők egyben sátánisták is, akik uruktól a rendszeres emberáldozatért halhatatlanságot kaptak. Így a film annak a története, hogy Asia gyilkolná az ellene jövőket, miközben menekül és keresi a házban a testvérét.

Kb. egy horror komédiához áll közel és nagyon buta megoldásai vannak. Gyakran szó szerint rossz volt nézni. Mert azt még értem, hogy poénnak szánják, a visszanőtt fej milyen furán áll vagy miképpen torzultak az arcvonások. De amikor valakit lefejeznek és úgy spriccel a vér, mintha csak egy slagból veretnénk? Annyira mű kinézete volt az egésznek, hogy gyerekkorom rémes slasher filmjei rémlettek fel előttem.

Nagyon sok a történetben az össze nem illeszkedő rész és még csak meg sem próbálják ezeket feloldani, ha egy-egy szereplő rá is kérdez. Mint amikor Maria kérdezi a testvérét, hogy jött ki a börtönből De még jobb példa az, hogy hol tanult meg így verekedni. Mint egy nindzsa vagy harcművész - könyörgöm, még egy kardja is volt már a beköltözéskor! Mégis, hogy tanult volna meg a börtönben kardozni? Mert ok, az utcai harcot és öklözést el tudnék hinni. De kardozni és katákat gyakorolni? Nem tűnt fel, hogy If várában lett volna és felvette volna a Monte Cristo nevet, és a keleti harcművészet még akkor sem stimmelne.

Általában van agyam az idióta filmekre is, és azért ebben is fel tudtam fedezni némi beteg humort, amit értékelni is tudtam. Azt a fajtát, amire azt mondanám, hogy valakinek nagyon elgurult a gyógyszere. A sátán a karóra tűzött disznófejjel még horror elemnek is ok, az meg valami nagyon beteg, amikor maga is harcba száll Asia ellenében. Arról meg a Tini Nindzsa Teknőcök és az agy jutott eszembe, bár neki volt saját robotteste és nem mondjuk Zúzó testét vette kölcsön, mint a coca sátán.

A poszter megmutatja, mivel adható el a film. Zazie Beetz kezd olyan szinten lenni, hogy elvigyen maga egy filmet. Egy-egy ismerős akad még benne, mint Tom Felton az egyik gyilkos sátánista szerepében, de ez alapvetően Beetz vállán halad előre. Messze nem egy új Kill Bill, de egy agyament horror - akció komédiát elbírt a stáb.

Buta filmnek minősíteném, néhány nagyon csúnya és buta megoldással benne. Ugyanakkor egy-egy ötlet is jutott benne és néha egy-egy poén is ül. Vagyis, nálam közepes. Egyszer megnéztem, morogtam vagy mosolyogtam és most lököm a feledés bugyraiba.

Hiányom van a jó jogi sorozatokból. Egész egyszerűen nincs olyan darálós, vagy heti nézős sorozatom, amelyben egy ügyvéd eseteit követhetném nyomon. Tényleg csak a Lincoln Lawyer maradt legény a gáton? Ezért is tudom sajnálni, hogy Elsbeth már csak nyomoz és nem jogi ügyeket old meg, pedig jó volt ügyvédnek.

És ezért fehér holló a The Law According to Lidia Poet - mennyivel jobban szeretem az angol címét, mint a magyar és nagyon snassz Lidia ügyvédnőt... Pláne, hogy igazából egyik sem stimmel, de az angol közelebb van. Lidia nem lett a történet ideje alatt ügyvédnő, a törvény még mindig nem engedi neki. A bátyja asszisztenseként vehet részt esetekben, de nem ügyvédként. Másrészt pedig ez inkább krimi. Nem azt követjük nyomon, hogy Lidia és a társa mit alkotnak a bíróságon, hanem az eset felderítését. Nagyon ritka, ha tárgyalótermet látunk belülről. Az a gyakorlat, hogy megkapják az ügyet és nyomoznak, mintha rendőrök lennének. Nem is jutnak el a tárgyalásig, mert előtte már meglesz az igazi tettes és szabadul a börtönben senyvedő.

Eredeti gondolat - fehér holló. Az abból fakad, hogy ebben a sorozatban nem merül fel bennem, hogy keseregjen azon, hogy miért nem vagyunk többet tárgyalóteremben. Most sem vagyunk. Lidia nyomozónő lenne a pontos cím. De itt kicsit sem zavar, mert jó kriminek és el van találva a stáb is.

Megint minden rész más eset lesz, miközben egy nagyon laza átívelés köti össze a 6 részt. Lidia kebelbarátnője jön látogatóba, majd válik gyanúsítottá, mint a férje gyilkosa. Enrico védi majd a húga erőteljes közreműködése mellett. Kár, hogy a megoldás korán el lett hintve és ki is szúrtam. Megjegyzem, ez volt talán az egyetlen eset, amivel a bíróságra is mentek, hallottunk vallomásokat és rendes ítélet született esküdtek révén. A többi eset klasszikus nyomozós volt, ahogy fentebb írtam, tárgyalás nélkül.

Az esetek változatosak. Éppen annyira szóba kerül majd egy jó tanár, aki a legjobbat akarta szegény sorsú diákjainak, mint a sikeres festő, aki inkább vállalná a gyilkos és homoszexuális stigmát, minthogy be kelljen vallania, hogy már nem tud festenie - és a 'szeretője' igazából nem a hálószobában dolgozott, hanem festett helyette. Felsőbb, alsóbb társadalmi réteg is szóba kerül, miközben a társadalmi igazságtalanságok szórakoztató formában tárgyalva is vannak. Van fordulat, logikus a nyomozás és jók az ügyek.

Lidia magánélete pedig a szokott vonal mellett zajlik. Jelenleg Fourneau kedvese, akivel a 2. évad végén jött össze. Az ügyész túlélte a műtétet és komolyan tervez a nővel. Házasság, gyerekek. Szegényemnek még nem esett le, hogy Lidia a nők jogai és a saját ügyvédi diplomája mellett kötelezte el magát, és ilyesmit tőle nem remélhet. Még sajnálni is tudtam szegényt, noha én eddig is Jacopónak drukkoltam, szerintem vele jobban összeillenek. Lidia formabontó, ahogy Jacopo is társadalmi változást akar, aktív és nincs gondja a nő életvitelével. Fourneau meg hagyományos nővé tenné. Esélytelen. Jacopo visszatér Rómából és hiába hozza a kedvesét is, nagyon hamar láthatjuk, hogy miképpen kellene a pároknak rendeződni és kik illenek igazán össze. A sorozat talál is egy olyan megoldást, hogy mindenki megkaphassa a maga adagját. A feminista történetvezetés és a történelemhez hűen Lidia nem lesz feleség, ugyanakkor Lidia a szerelmet is megtalálja a sorozat végére.

Képesek voltak tulajdonképpen 3 évadon át életben tartani ezt a vonalat, és nem lett túl szappanoperás a nő szerelmi élete sem. Röviden saját korában formabontó az is, de Lidia Poet a sorozatban nagyon sok tekintetben modern nő, aki nagyon meghaladta a korát.

Néztem volna tovább is, de tény, hogy lezárják úgy, hogy ez lehessen a vége. Nem csak a magánéleti szálakat simítják ki, de bele tudták tenni a jövőt is. Mit ér el Lidia, mi lesz a története eredménye.

Azon túl, hogy az értékrendszere szimpatikus, még két dolog, amit kezdettől írok és nagyon tudja még mindig a sorozat. Az egyik, hogy mennyire jó nézni. Gyönyörűek a kosztümök, kevés sorozatban van a szereplőknek, főleg a hősnőnek, de igazság szerint a körötte levő férfiaknak is olyan elegáns, csodás ruhatára, mint amit ez a sorozat és ez az évad is fel tud mutatni. Itt szóba sem kerül, mint Miss Scarletnél, hogy 2 dresszben letudják az egész évadot. Itt részenként akár több csodás szett is előkerült.

A másik, hogy mennyire illik a szerep Matilda De Angelishez. Nagyon szép nő, de nem az jut Lidiáról először az ember eszébe. Az ereje, a kiállása, a kisugárzása. Sokat dob ezen a sorozaton, hogy megtalálták hozzá a színésznőt. (Lidia jobban is állt neki, mint a kémnő a másik sorozatában.)

Ezzel elbúcsúzunk a sorozattól. Én örülök, hogy elkészült és 3 évadon át nézhettük. A tartalma, a látvány és a krimi is jó volt benne. Ezt simán lehet, hogy még újra is nézem egyszer.

A bakancslistámon fent van a Niagara-vízesés is. Ha másra nem is, arra mindenképpen jó kis összefoglaló volt a film, hogy ott milyen programokra lehet befizetni. A hajózás, a környező lépcsőrendszer bejárása és közvetlenül a vízesés mögé is ki lehet menni egy alagúton. A helikopteres túra is felmerül, ha itt nem is turistáknak szervezték meg...

Ok, viccet félretéve, azért nem csak azt tudta a Niagara, hogy leendő nyaralóknak adjon tippeket. Ez egy noir elemekkel dolgozó romantikus thriller, amit egy az egyben Marilyn Monroe szexepiljével igyekeztek eladni. Megnéztem pár korabeli posztert és még olyat is találtam, amiben egyenesen Monroe kék ruháját alakították úgy, hogy még a Niagara is ő lett a poszteren.

A film főszereplői egy másik pár. Polly és Ray nászutasok, akik a Niagarához jöttek kései mézeshetekre és egyben Ray lehetséges új állását, főnökét is megismernék. A kibérelt házacskát azonban nem foglalhatják el, mert abban még ott van a korábbi pár, Rose és George. Egy megkeseredett férfi, egy érzéki nő - akinek szeretője van és a férje meggyilkolását tervezi. Polly és Ray akaratlanul is belekeverednek a másik pár játszmájába és a végére Polly is életveszélybe kerül.

Próbálkoztam, de ezt nem tudom érdekesen leírni. Túl egyszerű a cselekmény - a rendes pár szemtanúja lesz annak, ahogy a végzet asszony tönkretesz egy korábban rendes férfit és a féltékenység, merényletek körjátszmájában sokan meg is halnak.

Polly és Ray az amerikai álompár. Fiatalok, helyesek, szeretik egymást. Még George is azt mondja, hogy Polly olyan nő, akit érdemes elvenni és ő a jó feleség. Rendszeresen rajtuk látjuk visszacsapódni, hogy a másik pár viselkedése milyen érzelmeket kelt, és ők jelentik a normalitást a másik történet mellett. Mert Rose feltűnő, imád szerepelni és érezhető, hogy nem szerelmes a férjébe. Még csak nagyon nem is rejti, hogy szeretőt tart és a pénz érdekli a férjében. (Nem mintha sok lenne neki, a felesége életvitele és a pénzéhség már tönkretette a farmját.)

A két színésznő másként is játszik. Monroe egy az egyben a külcsín. A kihívó ruhákkal, a rúzzsal és a flörttel van tele a szerep. Azt abszolút eladja, miért bolondult meg miatta annyi férfi, de csak külcsínben. Az a veszélyesség, amivel igazán a noir femme fatale-ja lenne, szerintem nem volt meg benne. Azt meg kicsit igazságtalannak éreztem mellette, hogy Rose mellett Polly mennyire átlagosnak van mondva, pedig az a színésznő is szép és előnyös ruhákat is kapott. El van túlozva a szembenállásuk - ha Monroe veszélyesebben érződött volna, talán, de nem úgy sikerült.

A cselekmény egyszerű és a végére betett csavar sem ad sokat hozzá. Onnantól, hogy megvan a merény - csak nem a várt eredménnyel, gyorsul kicsit, de butább is a cselekmény. Menekülés, a másikra vadászat és megint menekülés. Mit ne mondjak, nem mondhatnám, hogy okos film. Sőt.

A vízesést nagyon használják és jó is benne. Nem véletlenül írtam, hogy ötleteket ad még ma is, mit lehet ott csinálni. Kifejezetten turistafilmes elemek vannak benne, és majdnem azt mondanám, hogy termékelhelyezés az egész a vízesés mellett.

Volt benne ötlet, de azt nem mondanám, hogy jól sikerült megcsinálni. Bár én élveztem a sok vízesést, a sárga esőköpenyben a sok rohangálás nem nézett ki jól. A vége is butácska, ahogy George teljesen kifordul magából, és a felesége ellen fordul, majd menekülni próbál. Valahol őt áldozatnak kellene látni, a felesége iránti őrület vitte végig a bajba, és az utolsó húzásával valamit jóvá is tud tenni, de nem véletlenül kapott olyan véget, amilyet. Azt meg hagyjuk is, mennyire Monroe adja el most is, pedig George és Polly szerintem fontosabb szereplők nála.

Jellemző különben, mi élt legjobban túl a filmből. Megvan Warhol híres Marilyn képsorozata? Nos, ennek a filmnek a promóciós fotójából készült. Azt még szerintem az is ismeri, aki hírből sem ismeri a Niagara című filmet.

Több részt néztem és ugyanazokat megállapítottam a Tracker (s03e14-16) kapcsán. Vagyis, sokkal jobban szeretem, amikor heti rész van, egy-egy az ügybe jobban belelépő rendőrrel vagy családtaggal, mint amikor egy barát kér segítséget. Ebben a trióban volt erre is, arra is példa. A 8 éves kisfiát kereső apa beült Colter mellé és próbált segíteni, majd  az informatikus kért egy eltűnt barátjának segítséget. ezekben a részekben mind volt egy jó csavar a végére, ami újraértelmezett mindent. Tereltek valamerre és a végére meg lehetett lepődni, mert az egyik szereplő nagyon más volt, mint aminek addig látszott. De még mindig tud zavarni, hogy milyen könnyen törnek fel rendszereket vagy pl. Colter fegyverhasználata. Laza, heti kriminek elmegy, de kicsit sem lehet komolyan venni, ahhoz túl elszálltak az esetek és a megoldásaik is.

Irányba állt a Half Man (s01e02)? A szerkesztéséért mindenképpen jár a pacsi. A múlt halad előre, és a trükk az, hogy a jelenben is kicsit visszaugrottunk. Jól van megírva, látjuk miből mi lesz és a szereplők kapcsolatrendszereit is képes így mutatni, felismerésekkel, hogyan kapcsolódnak össze múltban is, jelenben is. De ezzel be is fejeztem, ami jó benne. Egyszerűen hidegen hagy a téma. Ezzel a résszel meghúzták azt is, hogy mi lesz a testvérek közti konfliktus alapja. Neil a másságát rejtő meleg, a mostohatestvére meg tiipikusan az a srác, aki összeveri a melegeket. Ezzel egyszerűsítettem, mert elég bonyolult és függőségi viszonyuk van, de én nem leszek rá kíváncsi. Ez az a fajta lelki dráma, amire most nincs agyam. Már csak azért sem, mert most a kamasz 18-19 ébes énjüket néztük, és megint csak a keret volt a felnőtteké. Noha, a felnőttekkel van eladva. A lényeg, megírva jónak tűnik, de ez a drámázás nekem most csak a kaszára lesz elég.

Múlt héten szerettem, de most megint nagyon tipikus csak a Chicago Fire & Med (s14/11e19). Kelly harcolhat tovább a helyéért, Moutch meg könyvet írt az életéről. A Medben Mitch rájött Caitlin titkára, Daniel meg kezdi érezni, hogy a The Residentből ismerős színész mintha az állására pályázna. Sajnálom is, pozitív mellékszereplőként kezdett, most meg kezdik nagyon leépíteni. Mindkettőre igaz volt, hogy a munka és a magánélet egymásra felelgetett és nem volt látványos eset. Vagyis, megint csak egy szokott heti rész.

A mi kis falunk (s10e09) is teljesen szokott részt hozott. De most a 3 történetből kettő kifejezetten béna volt. A legrosszabb Janóé volt, aki a püspököt fuvarozta és elakadtak egy kidőlt fánál. Utána jött a kocsmás eset, amikor a szerencsétlen sörbarátok azt hitték, hogy a maffia akar pénzt, pedig csak a tűzvédelmis volt kint. A falurádió egy fokkal értelmesebb volt, vagy csak az mozgatta a legtöbb szereplőt? Azt bírtam, ahogy nekiálltak veszekedni, meg pletyka és bosszúműsort szerveztek. Vagyis, teljesen átlag rész.

Utána kellene olvasni, mennyire volt ambíciózus és sikervárományos az R.J. Decker (s01e07). Ugyanis Ami apja, Ochoa is feltúnt, egyenesen a Dexterből. Abban megölték a karakterét, itt lett volna állandó? De ennél többet mond, hogy most is jó volt a krimi. Decker a megélhetés kedvéért egy áruházban állítja meg a bolti szarkákat, de komolyabb ügybe kezdhet, amikor betörnek és az idős kiszolgálót megölik, a kartonpréselőbe rejtik a holttestet. Szépen csavargatták a cselekményt, így a végére már kubai történelem és Castro elleni küzdelem is megjelent benne. Jól használták a rendőrnőt is és ebben a sorozatban nem érzem úgy, hogy Decker olyan készen kapja a válaszokat és nyomokat, mint Colter. Csak a szerelmi szál ne lenne, az egyre idegesítőbb. Ami szála mehetne a kukába, most sem hiányzott volna, hogy drága autóval és kiöltözve parádézzon a nő.

George halálának évfordulója volt a Georgie&Mandy (s02e18) részben, vagyis megint vendégszerepelt Mary és Missy. Sheldon is volt emlegetve, de nem meglepő módon a színész nem volt benne. A poénforrás meg az lett volna, hogy Georgie egy emléktáblát akart az apjának, csak éppen pénz nem volt elég hozzá. Ezt már nem mentik meg a vendégszereplők, ahhoz valaki nagyobbat kellene húzni, nem a halott apa álomban kísértését. Azt már ellőtték korábban. A Young Sheldon ebben is erősebb volt.

Ha már visszatérő szereplő. Befejeződött Elsbeth kebelbarátnőjének beépített ügye, így Elsbeth (s03e17) megint vele nyomozhatott. A barátnős részek irritáltak is, nekem jobban tetszik a minden héten más rendőr melletti nyomozása. Viszont, az eset jó volt. Constance Wu játszotta a gazdagok lelki segítőjét, aki az infókat arra használta, hogy bennfentes kereskedelmet folytasson. Kellően gátlástalan volt, jól beszólogatott és karakteres gonosz lett. Itt meg sem próbálták szimpatikussá tenni, szemétkedett és ármánykodott végig. Most jól esett, hogy nem kellett a gonoszt sem megérteni, simán egy rossz ember volt.

Már biztos, Jim kiesett a From (s04e02) túlélői közül. Az írók nagyon durva trükköt írtak a mosolygósoknak, hogyan találták meg a többiek Jim maradványait. Matematikailag ki volt számolva, hogy lesz a legfájdalmasabb. Birkózik is mindenki az újabb tragédiával és szépen építgetik azt is, mit kérdezget és alakoskodik a beépített vigyorgó. Julie szála is érdekes lehet, én bírom azt a srácot, akivel megint együtt kezd lógni. Azt is írhatnám, hogy a nagy egész nem igazán haladt, de elköszöntek Jimtől, illetve a gyerekei még próbálkoznak. A színészt szépen elbúcsúztatják, korrekten írták ki, de attól még sajnálni fogom, hogy tényleg megölték a karakterét. Volt horror, volt ijesztés és sok szereplőt mozgattak. Jó sorozat ez, csak kapjunk mindig valami kis választ is...

Úgy tűnik, nyár elejére horror sorozatokkal fogok szórakozni, mert jött a Widow's Bay (s01e01-02) és ez tetszett még a héten kiemelten a From mellett. Az Apple 2 résszel nyitott és megvolt az alapozás. A címbéli kisváros eé van átkozva és kinek milyen horror klisé jut eszébe, itt nagy valószínűséggel elő fog fordulni. Gyilkos bohóc, elátkozott hotelszoba, gyilkos köd és még lehetne sorolgatni. Főleg a 2. villantotta, hogy tudnak ijeszteni, ha akarnak. Az a pince jelenet... de még igazából nem látni, mire játszanak. A főszereplő a polgármester, aki turistaparadicsommá akarná alakítani a városkát, és nem akar hinni a helyiek babonáiban és átkaiban. Az első részben egy újságírónak akarta eladni az idilli nyaralóhelyszínt, a másodikban meg vállalta, hogy az elátkozott hotelszobában fog éjszakázni. Jól el van találva a hangulat, ami a sorozatot egyelőre jellemzi. Ott lappang a horror és érezni is, hogy lehet ez még nagyon frászt keltő. De van humora annak, ahogy Matthew Rhys karaktere próbálkozik és rádöbben itt dolgokra. Nem nevezném szívesen komédiának, mert nem az, de az ijesztés és a mosolyogtató részek jól vegyülnek benne. Ráadásul tele van helyi, különös alakokkal és a sok történet is. Egyelőre nagyon hangulatos és horror is, mosolygós is. Csak ki kell várni, merre fogják elvinni. Jövő héten már okosabbak leszünk.

Egy újabb tipikus Statham-film. Bár, ez így nem pontos. Inkább olyan, mint egy akciópapa-film, csak éppen ennek a főszereplője még nem abban a korban van, mint Neeson vagy Stallone. De különben...

Van az a film, amiben Neeson határmenti farmert játszik, aztán majd egy illegális bevándorló fiúnak segít megszökni és a családjához elérni. Na, ez a film annak a kistestvére, foghatnának kezet. Ebben is van a kemény férfi, aki egy gyereknek segít, miközben majdnem mindent elveszít, ami neki fontos volt. Nem mintha nagyon boldog élete lett volna, de csendes magányukban elvoltak. Azt meg egyik filmnek se tudtam megbocsátani, hogy a magányos főszereplő egyetlen  barátja, egy jobb sorsra érdemes kutya lesz az első áldozat. Jó, Neeson-filmben a második, a gyerek anyja előbb hal meg.

A történetet nem érdemes ragozni. Van egy kémfőnök, akit látszólag leváltanak. De a titkos halálosztagot még vezeti és egykori legjobb emberének nem tudja megbocsátani, hogy egy parancsot megtagadott. Michaelnek ugyanis nem tetszett, hogy meg kellene ölnie a tudóst, aki végig segített nekik és jó ember volt. Így aztán illegalitásba vonult. Csak éppen egy viharból kimenti az árva Jessie-t, akinek a hajón odaveszett a nagybátyja. Amikor gyógyszerért megy neki, felveszi egy kamera és már rá is küldték a bérgyilkosokat. A lánnyal együtt így menekülni kényszerül.

Egyszerűen nem tudták értelmesen összerakni, hogy mi is Manafort státusza vagy minek is a vezetője. Egyszerre akartak belőle még aktív ügynököt és igazgatót csinálni, miközben meg pont a titkos műveletekért ő lett a bűnbak és leváltották az MI6 éléről. Annak ellenére sokkal jobb eszközei és emberei vannak, mint az utódjának, jegyzem meg.

Az sem jobb, hogy mi motiválja. Végig Michael életére tör, a végére meg állást kínál neki?

Maradjunk annyiba, hogy nem érdemes ezt a filmet elemezni vagy érteni akarni. Tele van sebekkel. Már az, hogy Michael miért vállal be ennyi mindent a lányért. Minimum a lányának kellene lennie, annyi mindent megtesz és majdnem meg is hal érte. Szegény kutyája meg is hal érte.

Akciónak egyszer elmegy, főleg az, amikor Manafort új embere vadászika  főszereplőre. Az MI6 önmagában nem sokat tud tenni ellene, őket folyamatosan ki tudja játszani vagy gyorsabb náluk. Menekülés, aztán visszatámadás és egy elköszönés. Kb. ennyi a film.

Nem is ragozom tovább. Ehhez nagyon hasonlót láttam már, és ahogy már írtam is, ezeknek a sztoriknak nem tudom megbocsátani, hogy John Wick óta szabadon lövik le a kutyákat. A főszereplőket kevésbé sajnálnám...

Megjött a Rosszfiúk olyan bevetéseinek meséje. Avagy, még egy lépéssel közelebb a hasítás felé. Túl nagy különbséget nem tudok kiemelni az előzőekhez képest.

Megint áll, hogy van egy kis keret, amibe szépen beilleszkednek a heti részek. Elsőként szembenézünk azzal, hogy Farkas fél a hibázástól, ezért tengenek-lengenek kicsit, majd szembenéznek a múlt szellemével és a tökéletesség hajszolásával. Vagyis, visszatér Farkas mentora és a korábban belengetett aranyrudak sorsát is megismerhetjük. Megerősítik a barátságot, majd egy olyan bűnözői hullám jön, amivel rekordokat döntögetnek. Míg nem érkezik egy megszállott bűnelfogó, amiből megtanulják, hogy nem a tökély a lényeg. Egymás és hogy jól érezzék magukat.

Itt, a végén fogom kezdeni, mert ott volt az évad tanulsága. Amivel a csapat mondhatni hőssé vált. Egy olyan mesei disztópia jelent meg, ahol mindenki börtönnel nézett szembe, aki kicsit is hibázott. Így a szembeszálló bűnözők mindenki megmentői lesznek és mindenki megtanulja a leckét. Kissé el is van túlozva, mert azért ők a rosszfiúk, akiket le akarnak csukni, de ennek a végére ők a város hősei. Az alapötlet, és ahogy még a hibákból is lehet tanulni, a tökéletlenség ünneplése értelmes, csak kissé nagyobb a mese, mint amit a mese kerete szerintem megengedett volna.

Hoznak vissza végig korábban megismert szereplőket és a legtöbbször humorosan is tudják őket használni. Nem csak Kígyó anyjának esküvőjét és annak meghiúsítását és a mögöttes trükköt kapjuk meg, de a többi bűnbanda is megjelenik, mint a baglyoké vagy a lökött kecskéké. Azok különben nagy banda, megint alkotnak is. És a legjobb akciók határozottan azok, amelyekben mindenkit bevontak és nagy terveket tudtak megvalósítani.

Mellette pedig jönnek az új alakok, mint a robotikus bűnelkapó vagy Farkas korábbi mestere. Ahogy belegondolok, az újak inkább igazán rosszfiúk lesznek és nem segítő alakok érkeznek. Így mindig van is valami, aki vagy ami ellen küzdeni lehet. Ezek most fontosabbak is, mint a lopások. Abban már annyira profik, hogy nem jelent nekik semmi nehézséget a legnehezebb munka sem.

Ami viszont nem tetszett: a szinkron. Angolul néztem és így is bántotta a fülem. Nekem ez annyira a mozis hangokkal van a fülemben, hogy más színészekkel egyszerűen nem ugyanúgy szól. Annyira Sam Rockwell már nekem Farkas, hogy komolyan hiányzik, ha a cselekmény ebben is jó.

Megvan a látvány, az üzenet és minimális átívelés is. Nagyon gyorsan nézhető, rövid részekkel és mese is. Szerethető kis sorozat, csak... Rockwell. Ő a legnagyobb hiány a sorozatban.