Bankrablós, életművészes, élettörténetes.
Ambrus Attila, a Viszkis bankrabló már előzetesben ül. Elfogták, de a nyomozást vezető Bartos László még a részleteket tisztázni akarja és meghallgatásokat folytat. Attila pedig mesél arról, hogy jutott oda, hogy bankot raboljon. Hogyan lett nagyanyja halála után szinte árva, pedig még éltek a szülei is. Hogyan ment egyik intézetből a másikba, majd a seregbe, miközben magyar volta miatt mindenki bántotta. Magyarországra szökött, próbált 
tisztes úton boldogulni, de minden téren abba ütközött, hogy pénz nélkül lehetetlen az élete. Nem tud papírokhoz jutni, nem lesz jobb állása, a szeretett nőnek sem tud, mit nyújtani. Az első rablást követte a következő, és a Viszkis fogalom lett. Bartos nem is sejti, hogy egy lap még most is van az egykori hoki játékos kezében, amit ki is akar játszani.
Már vannak jó magyar filmek, ha közbe vissza is tér egy olyan filmes szemmel nem sokat érő limonádé is, mint a Pappa pia. Szerencsére a Viszkis nem ez a kategória, ez egy olyan alkotás, amit bátran lehet vállalni akár a nemzetközi piacon is.
Köszönhető ez annak, hogy Antal Nimród jó érzékkel nem dokumentumfilmet akart forgatni, és nem is az eseményeket akarta rekonstruálni kicsit játékosabban. A valóság csak egy alap volt, amiből egy bűnözői karriertörténetet forgatott. Ez egy szórakoztató film, ami helyenként kikacsintásokat és mélyebb tartalmakat is meg tud engedni magának.
Imádtam az olyan jeleneteket, amikor szavak nem is kellenek, egyetlen bevágással, jól vágott eseménysorral egy egész történelmi jelenséget bele tudtak sűríteni. A kedvencem az volt, amikor a gyerek Attilát sorra leköpik a társai. Nem értettem, mi van? Aztán a kamera felemelkedett, és megláttam Ceausescu portréját. Nem kellett semmi több, abban benne volt az erdélyi magyarok elleni minden inzultus és támadás, a történelem, értettem.
De vannak egészen más múlt idézések és kikacsintások is, amelyeken a szemfüles és filmekben jártasabb néző jókat tud derülni. Hova mennek Katával első randira? Moziba. Mit néznek? Naná, hogy a Kontrollt. Mi mást?
Szórakoztató film, ami egy utat mutat be. A nehéz kezdetektől a bűn sikere, majd a bukás. Személyiségfejlődés és motiváció, ezekre végig oda van figyelve. Ad egy olyan választ a történtekre, amit könnyen el is lehet hinni. Jól át tudja éreztetni, hogy milyen lehetett minden téren igyekezni, próbálkozni, de elnyomva lenni. Mondhatni, amilyen volt vele a világ, azt adta neki vissza.
De, arra is oda van figyelve, hogy együtt tudjunk érezni a film hősével, de mégse legyen hős belőle. Bűnöző volt, rabolt, és bármilyen jelzőket is aggattak rá, a pénzből egy luxus életet finanszírozott magának Ambrus. Nagyon durva, milyen helyeket végigjárt a rabolt pénzen! Tulajdonképpen beutazta a világot.
Az akciójelenetek korrektek, de az emberi kapcsolatokat is szépen megfogták. Akár azt néztük, hogy hogyan kergetőznek a rendőrökkel, hogyan alakul a csapattal a viszonya, érdekes tudott lenni a film. (Jelenes megszakítás esetleg lehetett volna kevesebb is.)
De, volt, ami nem tetszett. A klisés megoldások, mint az óraátállítás. De összességében pozitív élmény volt, tetszett! Külön kiemelném a film zenéjét is, az is bejött.
A Viszkis - 5/4 korrekt, izgalmas, jó forgatókönyvvel, kár azért a pár klisés húzásért! (A casting is OK.)
