Igazságtevős, titkos ügynökséges, leszámolós.
Robert McCall folytatja, amit megkezdett. Névtelen taxisofőrként járja a várost, és ahol szenvedő emberre akad, segít neki. Mint az elvált asszonynak, akinek a török volt férje elrabolta a közös lányukat, hogy fájdalmat okozzon a nőnek. Vagy az idős férfinak, aki a náci Németország túlélése óta elvesztett testvérét siratja. A lakóközösségében egy fiatal, rajzos srácot karol fel, alternatívát kínálva a bandáktól. Régi életéből csak Susan barátsága maradt meg, aki kapcsolataival a kis ügyeit is segíti. Az asszony egy ügynök meggyilkolása ügyében nyomoz, amikor külföldön megölik. A helyiek szerint félresikerült rablás. McCall egy régi társa előtt felfedi magát, hogy az igazság nyomára akadjon. Susant megölték, és McCall megfizet a gyilkosnak, miközben egy titkos szervezetnek is véget vet.
Denzel Washington nem forgat folytatásokat. Egy kivételt tett: Fuqua kedvéért bevállalta a Védelmező második részét, amelyben Liam Neeson nyomdokain is haladva ex-ügynökként tesz rendet a szeretteit bántalmazó alakok között. Bár azt mondhatnám, hogy a páros megismételte az első rész sikerét, de sajnos, nem így esett.
Ez részben annak is köszönhető, hogy most nem olyan jó a film. Az első részben új volt a cselekmény, a karakterek, rengeteg titok volt McCall múltjában, amivel lehetett játszani. Titokzatos volt és halálos.
Most viszont közelebb hozzák a figurát, sok mindent megtudunk róla. Az ügynök múltjáról, a halott feleségéről, a csapatáról. Hús-vér figura lett, és így már nem olyannyira titokzatos, mint korábban. Ez sokat elvesz a film hangulatából, és nem ad ugyannyit vissza a kémes téma, amit most adtak elő.
Ami sok tekintetben tipikus. Még csak a film első felében jártam, éppen meghalt Susan, amikor poénból megjegyeztem, hogy York nyírta ki. Mondjuk úgy, nem örültem neki, hogy mennyire egyszerű lett a nagy összeesküvés. Nem lepett meg, végig pont azt láttam, amit vártam.
Ami nem jelenti azt, hogy ne lettek volna a filmben jó jelenetek. A film végi nagy leszámolás, a srác elrejtése a lakásban, miközben a profi gyilkosok McCall nyomára akarnak bukkanni. Ha csak az akció jeleneteket nézem, azokkal nincs gond. Washington az egyik olyan színész, aki hiteles akciópapának is. Neki elhiszem, hogy végez a fele annyi idős ügynökökkel, akik a nyomába erednek. Liam Neeson az eredeti akciópapa, de talán Washington az, akinek utána legjobban áll ez a szerepkör.
De ha visszafordulok a cselekmény felé, eléggé felhúzom a szemöldököm a hosszas felvezetés miatt. A film eleje a sok kis üggyel, annyira más hangulatban és akcióban, mint az utána jövő kémes összeesküvés, hogy zavart is a nagy ugrás. Valahol értem, hogy el kellett helyezni a szereplőket annak is, aki nem látta az első részt, de ilyen hosszan?
A szereposztáson különben nem spóroltak. Nevekkel van teletömve a film. Washington eleve a címszerepben, de ott van mellette Melissa Leo, Pedro Pascal, Bill Pullman többek között. Azt pedig már említettem, hogy Fuqua rendezte. Illusztris névsor.
Korrekt, imán meg lehet egyszer nézni, de nem lesz az elsőhöz foghatóan kultikus.
A védelmező 2. - 5/3,5 korrekt, de túl sok minden kiszámítható benne, és mintha lassú lenne. Kár.
