Vannak igazságtalanságok a filmek körül. Az Oscar legalább annyira politika, sőt még jobban is, mint érdem. A Gladiátor, az első. Az aztán sok mindent vitt. Azt viszont nem fogom megérteni, hogy Russel Crowe miért kapta meg az Oscart, ha Phoenix nem. De hagyjuk, évek óta nem fejtettem meg, most sem fogom.
Viszont, azt el tudom mondani, hogy a folytatásban egyik főszereplő sem ért annak a párosnak a nyomába. Itt egyből két őrült császárunk volt, Geta és Caracalla. Utóbbi még az ikre szerint sem volt normális, annyira beleőrült valami nemi betegségbe. Nekik is van olyan jelenetük, amikor felveszik az ikonikus császári fehéret. Nekik is van 
őrületük, tisztább perceik. De sem Quinn, sem Hechinger nyomában sincs annak, amit Phoenix Commodusként hozott. De még ez volt a díjazhatóbb - Joseph Quinn azért kapott egy-egy olyan jelenetet, amiben tudott valamit villantani. Viszont, érkezett Paul Mescal Lucius szerepében és elmondani nem tudom, hányféleképpen nem éreztem hitelesnek. Kezdve azzal, hogy már a szereposztás sem tetszett. Az elsőben a császárfi egy finom vonású, szőkés, helyes kölyök volt. Nyurga. Most meg kaptunk egy köpcös, nem is igazán izmos, nem jóképű Hannót, aki igazából Lucius. Valahol értem a koncepciót - lehetett olyasmire formálni, hogy hasonlítson távolról Crowe-ra, mivel a folytatás érdekében kitalálták, hogy Lucius valójában Maximus fia. Csak éppen Mescal nagyon nem tudott felnőni a feladathoz: sem a kiállása, sem a fájdalma, sem a megtalált célja. Kb. semmi nem passzolt. Mondanám, itt látszik meg, hogy a másik párost miért jelölték Oscarra, és az egyiket oda is adták. De itt jelölés sincs, nem véletlenül. Mescal nagyon-nagyon nem hitette el velem sem Róma hercegét, sem Maximus fiát.
Nem bírom megállni, kikívánkozik belőlem, hogy eléggé ki is akadtam, amikor magához vette Maximus páncélját és kardját, amit sikerült eltörnie is a végére. Annyival kisebb, kevésbé sportos alkat, hogy eleve nem hiszem, jó lett volba rá a vért és nem volt idő se kovácshoz, se vargához menni, hogy ráigazítsa. Másrészt meg annyira nem érzem, hogy Mescal odaér a nyomdokba.
Pedig, igazából nincs ez rosszul megírva. Igen, bele kellett erőltetni valamiképpen Maximust, hogy erősebb legyen az első és a második közti kohézió. Ha az elsőben utalás sincs arra, hogy Maximus és Lucilla valaha is szeretők lettek volna. A nő részéről valami gyengédség akadt, és kis kémia volt, azt pl. el tudtam volna képzelni, hogy ha a férfi életben marad, összejöhettek volna. De Maximus annyira a halott felesége és fia bolondja volt, hogy én el nem hiszem, hogyha lett volna még egy fia, Lucius, akit ugyan nem ismerhetett volna el, érte ne harcolt volna. Ha lett volna itt egy fia, akkor nem hal meg olyan békésen, hogy menjen a másvilágra a halott családjához. Amikor itt Lucilla lenyomja Luciusnak, hogy az apja az ő nevével az ajkán halt meg... Na, az aztán szövegkörnyezetből nagyon durván kiragadott jelenet volt. Egész más értelmezést adott neki, mint ami abban a filmben volt. De még ezzel együtt is meglepően korrekten összerakták a történetet. Korábban el nem hittem volna, hogy kitalálnak valamit, ami indokolja, hogy kerül egy herceg gladiátorként az arénába. De kitalálták.
Még az is tetszett, ahogy játszottak azzal, Hanno valójában kicsoda. Lucilla ugyan állította, hogy a fia, de akár lehetett volna más is. Szépen azonban kaptuk a nyomokat, és azok felülírták az egyebeket, el lehetett hinni, hogy így tért vissza Lucius Verus Aurelius. Különben sokat mond, hogy az Aurelius a vezető vezetékneve - a nagyapja neve, nem az anyja férjéé. A klasszikus költészet idézete, olyan harci eszköz ismerete, amihez Numídiában nem fért volna hozzá. De a legerősebb, ami már biztosra hozza, ki is ő, amikor a nagyapjáról és az ő álmáról mesél. Annyira rímel arra, ahogy Maximus és az emberei is a Róma nevű álomért küzdöttek, amit Marcus Aurelius adott nekik...
Ennél már csak az tetszett jobban, ahogy Macrinus a hatalomra tört háttéremberként. Rabszolgából eljut oda, hogy tulajdonképpen ő irányítson mindent. Mondjuk, nem sokáig, mert összefognak ellene és a császárok ellen, de akkor is megvan az íve. Szépen össze van rakva, kire és miért haragszik, hogy készül a bosszú és a hatalom megszerzése. Okos figura, fenyegető. Denzel Washington meg simán lopja a show-t az egész filmen. Itt meg nem mondanám a korát, meggyőző és tényleg lehiteti velem azt a figurát, akit játszik.
Talán még Pedro Pascal, aki erőteljesen hozta a karakterét. Valahol szomorúnak is érzem, hogy Pascal a chilei származásával a legrómaibb római a filmen. Nem mintha olasz színész akadna benne, de akkor is. Még csak nem is európai, bár Crowe sem... Mindegy, nem is ez a lényeg. Ő is az a kategória, akinek elhitte az ember a kemény tábornokot, akit tisztelnek, aki Róma hőse, akinek elvei vannak és még harcolni is tud. Az durva volt, amikor leküldték az arénába, aztán a légiósokkal még végzett is. Ha Lucius nem az, aki - őt is leverte volna szerintem. De a felesége fiát nem bántotta volna.
Akkor, elértünk a film látványeleméhez. Nagyon az. A CGI nem mindig tökéletes, de nem is zavaró, még olyankor sem, amikor az orrszarvú jön harcolni lovasával. Jól néz ki, izgalmas. Azt nem kutatom, mennyire lehetséges a látvány, itt most beértem azzal, hogy remekül nézett ki. Pedig, azért fogtam a fejem, amikor elárasztották az arénát, aztán még cápákat is telepítettek a vízbe. Sokat és gyilkos nagy fehéreket. Mégis, hogy fogtak volna be az ókorban több nagy fehér és emberevő cápát? Hogy vitték volna oda? El nem tudom képzelni. De az jól nézett ki, amikor valaki vízbe esett, aztán már szét is lett harapva.
A kosztümökre sincs panasz, megvan az ókori hangulat. Az egyetlen, amin felhúztam magam, már emlegettem. Maximus felszerelése... de ott sem maga a ruha a bajom.
A zenében szépen idézték az első, már klasszikus dallamvilágát. Le is döbbentem, egy-egy ismerős dallam mennyire vissza tudta hozni az első filmjeleneteit is az emlékeimbe.
Nagyon félve álltam neki, én valami borzalomra számítottam. Ahhoz képest elszórakoztam rajta, látványos is volt, és el tudom engedni a bosszantó elemeket, mert van, ami ellensúlyozza. Mescalt Washington, a cápák ottlétét az, hogy mennyire jól néztek ki az arénában, stb. A kritikái is elég jók, sikeresnek is mondható. A Napóleonnál bőven jobban sikerült. Ha esetleg lesz 3, annak már több esélyt adok.
