Kapcsolatos, pszichopatás, megszállottas, szerelmes, gyilkosos.
Joe könyvesbolti eladó, aki érdeklődve szemléli a betévedő embereket. A szeme megakad egy lányon, akiben megérzi, hogy lehetne az élete szerelme. Beck írást tanul az egyetemen, csinos szőke. Joe a nyomába ered, és leskelődni kezd utána. Összehoz egy véletlen találkozást is, és úgy alakítja az eseményeket, hogy kettejüknek az ideális legyen. Beck nem bír elszakadni a barátjától, aki csak kihasználja és szexuális tárgyat lát benne? Benji máris bezárva találja magát, és Joe tesz róla, hogy többet elő se kerüljön. A legjobb barátnőnek gyanús a srác? Megfigyelés, megfélemlítés, erőszak is a lehetséges megoldások között szerepel. De mi történik, ha Beck már nem lehet Joe ideálja? Joe a végsőkig hinni akar kettejükben, de ha már nem álltathatja magát?
Ezt se hittem, hogy egyszer leírom. Találtam valamit, amiben szerintem is jó Penn Badgley? Annyira utáltam a Gossip Girl teljes sorozata alatt, hogy ez engem is meglep. De úgy tűnik, csak egy kis gonoszság kellett, hogy működjön nálam is. De ne szaladjunk ennyire előre!
A You regény adaptáció, sorozatra alkalmazva. Caroline Kepnes regénye (Te) nálunk is kapható. És még egy meglepő dolog: én tipikusan az a karakter vagyok, akinek a regény jobban tetszik, mint amit tévére vagy moziba forgatnak belőle. A Kepnes könyv nagyja is tetszett, ha azért a végére volt némi rossz érzetem is. De a sorozat? Az nagyon működött. Úgyhogy, azon ritka alkalmak egyike következik, amikor leírom, hogy jobb a mozgókép, mint az eredeti regény. Mert itt tényleg jobb.
Alapból két dolgot tudok kiemelni, ami nagyon nézeti.
1: a narráció. A részek nagyjában Joe belső hangját halljuk, aki narrálja nekünk az eseményeket. Jófajta cinikus és fekete humora van, amit a sorozat is megörököl tőle. Stílusos, szórakoztató, behelyez a cselekménybe, méghozzá egy szokatlan módon. Annyira működik ez a belső narráció, hogy amikor egy fél részre Beck kapja meg a narrátori szerepkört, akkor is nagyon üt és leköt a sorozat.
2: a pszichopata szemszöge. Joe alapvetően szimpatikus karakterként áll előttünk. Kedves, helyes, művelt, céltudatos. Sebzett. Ugyanakkor látjuk, hogy igazából ő egy nagyon beteg személyiség. Sorozatgyilkos alapanyag. Ha kiszámolom, hány embert tesz el láb alól, hívhatom is sorozatgyilkosnak, nem csak alapanyagnak. Az pedig valami nagyon izgalmas keverék, ahogy egyszerre szimpatizálhatunk vele, miközben undorodhatunk is a tetteitől. Mivel én bírom sorozatban a pszichopatákat, Joe-t is bírtam.
Leírom, hogy Beck volt, akit legtöbbször nem bírtam. Nagyon ember, nagyon esendő, és az ő hibái jobban kiakasztottak, mint pl. Joe gyilkosságai.
De színészileg mindketten, Badgley és Elizabeth Lail is nagyon odatették magukat. Lail jól hozza a menő lányt, a bulis és a sebzett oldalával. Badgley pedig hol összetört és nagy bociszemekkel les ránk, máskor meg simán átmegy pszichóba. Mellékszerepekben is jó dolgokat találunk: Shay Mitchell veri a teljes Pretty little liars alakítását, John Stamost meg fel se ismertem ezzel a szakállal elsőre…
Lesz 2. évad is, jövök is vissza, érdekel, innen merre lesz tovább regényes háttér nélkül.
You - 5/4,5 nagy meglepetés? Okosan, humorosan, izgalmasan összerakott sztori, Badgley is jó.
