Catherine Weldon férje meghalt, a nő úgy érzi, vége a rabságnak. Fogja is a férje portréját, jelképesen a folyóba veti, és a saját életét kezdi el végre élni.

Korábban sikeres portréfestő volt, így ehhez akar visszatérni. Dakotába ír, hogy a legendás indián törzsfő, Ülő Bika portréját festené meg, akiről még nem készült kép. A katonaság rossz ötletnek tartja, még el sem kezdődött a festés, de már ellenzik. Catherine levelét az indiánoknak nem is továbbítják.

A nő erről mit sem tud, lelkesen indul útnak. A vonaton egy katonatiszt el is beszélget vele, de amikor meghallja a nő terveit, Grove is el akarja ijeszteni innen. Semmi szükség rá, hogy az indiánokat bármi módon hergelje vagy emlékeztesse a múltra. Éppen egy új rendeletet akarnak érvényre juttatni, nem hiányzik nekik Ülő Bika alakjának újbóli erősödése.

A kitett nő a semmi közepén ragad a bőröndjeivel. Egy arra járó indián látszólag segítene neki, de csak a csomagjait lopja el. A kitikkadt, megviselt nő a városba érkezik. Grove visszaszerzi ugyan a csomagjait, de már a férfi és a helyi vezető is azonnal hazaküldené. Fel is rakatnák egy vonatra, csak azzal nem számolnak, hogy a szállítására kijelölt indián származású katona éppen Ülő Bika rokona.

Aki elviszi a nőt az indiánok közé. Ülő Bika beszél is vele, de semmi kedve portréhoz modellt ülni. Catherine pénzt, egy kisebb vagyont ígér, így egyezik bele a festésbe. Ahogy elkezdenek dolgozni, sokat beszélgetnek és őszintén összebarátkoznak. A férfin keresztül Catherine az indiánok ügye mellé is áll. A portréért kapott pénzen ő vesz a közeli üzletben élelmet nekik, amiért majd a fehér közösség csúnyán helyben is hagyja. Az indiánoknál így érdemel ki egy saját nevet. Ő lesz a Nő, aki előttünk jár.

A kormány közben dolgozik a földtörvényen. A kiéheztetés Ülő Bika és Catherine akciója miatt nem sikeres, Grove indián vezetőket talál, akik az új szabályozás mellett érvelnének a szavazás előtt. Ülő Bika és Catherine is elmennek – Ülő Bika beszéde után a fizetett szónokok sem szólnak a fehérek mellett, megszavazzák, nem adják a földet. Grove meg is jegyzi a nőnek, fogalma sincs, mit tett ezzel. Ha nem tudtak így nyerni, az állam erőszakkal fogja elérni az akaratát. Ülő Bikának indián nyelven, amit Catherine nem ért, mondja el, hogy ha fontos neki a nő, elküldi. Mert most vérfürdő lesz.

Végül Grove lesz az, aki az indiánok elleni támadás előtt kihozza a táborból a nőt. Catherine rohan vissza, de elkésik. Ülő Bikát arra már orvul agyonlőtték. Ki is tör a lázadás – de az indiánoknak esélyük sincs. Több százan halnak meg, a földjük elveszik.

Catherine az indián ügy propagandistája lesz, az Ülő Bikáról készült portréja múzeumba kerül.