Háborús bűnökkel szembenézős, emberi játszmás, kémműveletes.
Már 10 év eltelt, hogy a világháború véget ért, és a világ tudomást szerzett arról, mit tettek a nácik a zsidókkal. Izraelben még mindig aktívan dolgoznak a bűnösök felkutatásán és likvidálásán. Peter Malkin élete is erről szól, aki sokakhoz hasonlóan vesztett el rokonokat. Az imádott nővére és három gyermeke veszett oda, azt sem tudják, hogyan. Tipp érkezik, hogy megtalálták Adolf Eichmann argentin búvóhelyét és álcáját. Klaus, a fia tudtán kívül 
egy zsidó lánynak udvarolt, és elárulta az igazi nevét. Csapat szerveződik, és indul Argentínába, hogy Izraelbe vigyék, és bíróság elé állítsák a férfit. A terv működik, ám a hazaút problémás. Izrael már azt akarja, Eichmann írja alá, hogy beleegyezik az izraeli útba. A vallató módszerei sorra csődöt mondanak, Malkin más módszerrel próbálkozik.
Ez egy híres történet. Izrael egyik legnagyobb sikertörténete, ahogy a háborús bűneiért elfogták, bíróság elé állították és kivégezték a zsidó ügy megoldásának kivitelezéséért felelős náci tisztet. Adolf Eichmann, aki mindig is rajta volt azoknak a felelősöknek a listáján, akiket kiemelten fontos volt számon kérni és megbüntetni. (Az ilyen témák filmre is rendszeresen kerülnek. Nekem azonnal beugrott a München is.)
Amilyen jelentősnek mondják ezt az akciók, annyira ért csalódásként, mennyire szimpla volt a kivitelezés. A terv már megszületett Izraelben, elvitték az embereket, pár napig megfigyeltek, és betették az autóba a férfit. Ennyi. A Narcos világában a kartell sokkal durvábbakat és nehezebb ügyeket is kivitelezett. Csalódott is voltam: ennyi lenne a film?
De akkor lépünk, másfelé. Akció helyett intellektuális párbaj következik. Egy olyan embert kellene a maguk igazára rávenni, aki zsidó rabbikat vett arra rá, hogy az embereikkel megtöltsék a marhavagonokat, erőszak nélkül. Mindenki tudja, mennyire erős ellenfél.
Egy intellektuális párbaj következik, több ember között is. Eichmann megtörésén dolgozik egy hivatásos vallatótiszt, de nem sikerül eredményeket felmutatnia. Malkin ötlete nem tetszik neki, de Malkin hisz benne, és sorra teszi a lépéseket. Figyel a férfira, kedves vele, megvédi. Mesél neki és meghallgatja, szinte azt játssza, hogy a barátja.
A film végig nyitva hagyja a kérdést, mennyi ebből a valóság. Mert egyrészt látjuk, milyen traumát visz magával Malkin. Látjuk bevágásokon, miket tett Eichmann a hatalma csúcsán. De tagadhatatlan, hogy Eichmann érvelésében is van logika.
Abszolút hipotetikusan, mert abban nem hiszek, hogy a nácikat fel kellene menteni – de abban egyetértünk a film alakjával, hogy egy nemzet, egy rendszer hibájáért nem lenne szabad egyetlen embert bűnbakká tenni. Feleljen a tetteiért, de ne a rendszerért, amelynek az embere volt! A hipotetikusan határozó azért is kell, mert itt nem ilyen egyszerű a képlet. Mert Eichmann a rendszer nem egy egyszerű fogaskereke volt, ő vezető volt.
Azt nem minősítem, amikor mentegetné magát. Az nálam nem volt még gyenge érv sem.
A szereposztása is meglepően erős lett a filmnek. Azon még nem tettem túl magam, hogy Ben Kingsley volt Eichmann. De kellett hozzá egy ilyen kaliberű színész, emberivé tenni a karaktert, akire sokan simán rásütnék, hogy szörnyeteg.
Nem ezt vártam, de egy része kifejezetten tetszett. Egyszer érdemes megnézni.
Operation Finale - 5/3,5 látványosabbra, akciósabbra vártam, de Isaac – Kingsley jelenetei működtek, érdekesek.
