Szerelmes, mesés, árnyképes.
Egy stúdióban meséket készítenek. Hercegek, hercegnők, királynők és sok szerelem szerepel bennük. Kitalálják a történetet, elkészítik a jelmezeket, majd felveszik a mesét. Az átkozott királylányról, akinek minden kérője hangyává változik, amíg az egyik nem lesz képes újra összerakni elszakadt gyémántláncát. Egy ókori, egyiptomi 
történetben a szegény fügeszedő fiú a tél közepén megérett gyümölccsel nyeri el az uralkodó kegyét, és emelkedik magas rangra. A jövő királynője minden kérőjével végez, aki nem képes elbújni mindent felkutató radarja elől. Ám jön egy fiatalember, akit talán képes lenne szeretni. A király annak adná a lánya kezét, aki bejut a helyi boszorkány bevehetetlen várába. A bátor jelentkezők között akad egy, aki nem ostromhoz folyamodik, és nem várt kincsre lel.
Különleges ez a film, több szempontból is.
A látványa az első, ami fel fog tűnni. Mese, de nem a szokásos technikával készült. Itt minden csak árnyjáték, így valami olyat látunk a vásznon, amit nem szoktunk. Ötletes, kreatív, de azt még nem tudtam eldönteni, mennyire szeretem. Így, egyszer tetszett, de azért a Pixar meséket nem cserélném el ilyen képi módszerekre. Nem is kell, ez pont attól különleges, hogy kivétel a sok között.
Mennyire szép? Nem kifejezetten. Az érdekes a jelző, ami leginkább lefedi, milyen ez a sorozat. Azt különösnek találtam, amikor igazi képeket belevettek, máskor a saját határaikat feszegetik, a Japán mese rajzai különösen ilyenek voltak. De ezek jók: ha a szép jelző nekem nem is ezt jelenti, izgalmasak és érdekesek.
A történetet is érdemes kétfelé venni. A keret nem nagyon fogott meg, nincs is benne, ami megfogjon. Igazából csak azért kell, hogy a film 6 meséjét átkössék egyikből a másikba. Ha figyelünk, kis narrációt vagy lényegkiemelést, plusz infót adnak, de önmagában ez nem működne. Három ember, akik meséket forgatnak. Ennyi.
A mesék annál érdekesebbek. Már csak azért is, mert vannak a mesekincsben olyan elemek, melyet több kultúrkör is hasonlóképpen magáévá tett. Ezeket felfedezni kifejezetten élveztem. Az ókori mese: nálunk is megvan, csak abban a szegény paraszt viszi fel Mátyás királynak az arany tárgyakat, amelyek kifordulnak a földből. Vagy, a jövőbe helyezett királynő, aki egy radarral vadássza le és lövi ki a kérőit. A magyar népmesében varázslattal pördült a kertben, és feddte fel a kérő helyzetét.
Egy-egy darab éppen olyan hosszú, hogy a történetet el lehessen normálisan mesélni, de legyen benne semmilyen sallang. Így, árnyjátékként, arcvonások nélkül maga a történet kap nagyobb szerepet, nem a benne szereplő emberek.
Alapvetően a hangulata is olyan, amit kisebb gyerekeknek is nyugodtan lehet vetíteni. Van köztük klasszikusabb mese, van tanulságos és akad humoros, de a tragikum sincs egészen kizárva. Változatos, okos válogatás.
Ami irritált, a női karakter. Amíg szerepet játszott, semmi bajom nem volt vele, de a mesék összerakásakor a hajam téptem volna tőle. Olyan… irritálóan kedélyesnek találtam.
De a mesegyűjtemény összességében érdekes és tartalmas, nekem tetszett.
Hercegek és hercegnők - 5/4,5 grafikailag érdekes megoldás, helyesek a beletett mesék is. Szerethető, de gyereknek is?
