Jövőbeli, harcos, robotos, összefogós.
Dr. Ido remek szakember, aki a legszegényebbeknek is segédkezet nyújt. Egyszer, a kidobott szemétben egy még életképes cyborgra bukkan – mivel emlékezteti saját elvesztett gyermekére, megmenti. Hazaviszi magával a lányt, új testet ad neki. A feléledő cyborg semmire, még a nevére sem emlékszik. Ido tanítja az életre, nevezi el: Alitának. A lány lelkesen fedezi fel a környezetét, noha a szépség mellett sok mocsok is található a városban, ahol szinte mindenki az utolsó lebegő városba, Zalem lakósai közé vágyik. Alita új barátja, Hugo is. Miközben Alita szerelmes lesz, felfedezi a múltját és képességeit, megismeri ennek a világnak a zsarnokát is, és a szeretteiért felveszi vele a harcot.
Halogattam ennek a filmnek a megtekintését, volt benne valami, ami miatt nem voltam rá kíváncsi. A sok elektronikus eszközzel feljavított, félig gép emberek ötlete is taszít, így egy olyan lány meséje, akinek csak az agya emberi, nem éppen vonzott. (Ugyanezen okból nem vagyok oda a Páncélba zárt szellemért sem.)
Ehhez képest kellemesen csalódtam. Sőt, jól szórakoztam ezen a filmen. Minden téren felülmúlta a várakozásaim, és akár újranézni is hajlandó leszek később.
A történet ugyan egyszerűnek tűnik, de sok mellékszál és más történet megfér benne. Bő a világa, így a látszólag egyszerű alap is érdekessé válik. Van egy zsarnok, akit a hősnőnek le kell győznie. Ezzel el lehetne mondani a lényegét, de mellette megkapjuk a tudós történetét, aki új életet kezdett a lánya halála után. A vadászokkal és halálos játékokkal teli, mocskos világot, ahol a nagyrészt gép lények küzdenek egymással. Még az olyan kis melléktörténetekben is látok fantáziát, mint Zapan sztorija, akinek már csak az arca emberi, de arra jobban vigyáz, mint a Szent Grálra. Vajon honnan jön ez: mindent feladni, de arra az utolsó emberi vonásra mindennél jobban vigyázni?
Alita története is kap mélyítést. Ahogy felfedezi a múltját, a képességeit, ahogy alakul a jelleme. Kapcsolatokat épít, hősies – nem is illik ebbe a mocskos világba, amit itt megmutatnak nekünk. Ő jobb, tényleg illik rá az angyali jelző. Tetszett, ahogy Hugo oldalán emberi lény tud lenni, annak ellenére, hogy csak az agya emberi. Egy ponton el is felejtettem, ki ő, csak a fiatal lányt láttam benne, aki annyira nagyon hisz a világban és az életben. Ami nagy szó, tekintve, mennyire CGI hozta létre a karaktert.
Igen, a CGI és a film látványvilága. Nem lehet rá panasz, gyönyörű lett a film. A várostól kezdve a cyborg lényeken át a harcokig mindent nagyon profin kiviteleztek. Az akciójelenetek közül nem sokat tudok értékelni, de ez a film látványos és szórakoztató ilyen téren is.
A színészek kérdésköre már nehezebb. Olyan erős a digitális háttérmunka, hogy nem is tudom, mennyire lehet itt színészi játékról beszélni sokak esetében. Bár, Gollam esetéből tanulva emberek az alapja, így azért lehet. A stáblista roppant impozáns, még mellékszerepekben is sztárok szerepelnek. Nagy kedvenc volt Christoph Waltz, aki emlékezeteset nyújtott a film egyik legszimpatikusabb karaktereként.
A kritika nem szerette, én igen. Folytatás is várható: már készülök is rá ilyen kezdet után.
Alita – 5/4,5 messze az elvárásaim felett teljesített. A története, a látványa is tetszett. Nézős!
