Börtönös, kapcsolatos, barátnős, életválságos.
Piper szabadult, és igyekszik visszailleszkedni a hétköznapokba több-kevesebb sikerrel. A pincérnői állás nem igazán jön be neki, ahogy a bátyjával és családjával együttélés sem. De nem bukhat el, megígérte Alexnek, hogy kitart, amíg a nő is szabadul. Azonban mindkettejüknek meg kell küzdenie a távkapcsolat nehézségeivel. Alex életét nem könnyíti meg az sem, hogy terítenie kell a börtönben – ha nem is drogot, telefontöltőket. Közben Cindy az öngyilkosságot tervezi: ártatlanul képtelen az életét itt leélni. A halálos adag drogért azonban kémkednie kell Daya számára, aki a börtön alvilágának fejévé vált. Az igazgatói székbe került Tamika valóban igyekszik javítani a börtönbeli életen, ennek keretében a magánzárkákat is becsukatja. A kikerülőknek le kell küzdeniük az ott szerzett pszichés sebeket, különösen Red van rosszul. Közben átjárnak főzni a bevándorlók börtönébe is, ahol újabb emberi tragédiákkal szembesülnek.
Hetedik, egyben utolsó évadjához érkezett az Orange is the new black. Nem ez volt a sorozat legütősebb évada, de értékeltem, hogy most is igyekeztek megújulni és valami újat mutatni azoknak, akik hét éve kísérik figyelemmel a börtönbeli eseményeket. (Különben bárki könnyen bekapcsolódhat, nincs szükség előismeretekre a korábbi történésekből.)
Újra elmerülhetünk abban a kérdésben, mennyire gazdasági kérdés lett a börtön is. A fenntartó nyerészkedni akar, és abszolút nem az a cél, hogy büntesse vagy éppen javulási lehetőséget kínáljon az elítélteknek. Ilyen a világ, a pénz diktál, de azért borzalmas ezzel újra és újra szembesülni. Az egész intézmény a célját veszti azzal, hogy egyetlen dolog számít: minél nagyobb hasznot termelni. Látunk itt nem egy példát arra, hogy minden szinten mennyire felháborító a rendszer.
Új elem, hogy a bevándorlásiak börtönébe is betekintést nyerhetünk. Ez egy sokkal kényesebb téma, és itt is az érzelmeinkre igyekeztek hatni. Olyan történeteket vázoltak, ahol sajnáljuk az embereket, akik a kiutasítás ellen küzdenek. Van, aki a családja egyben tartásáért küzd. Van olyan nő, akit iszlám családja megcsonkított, a nemi identitása miatt otthon simán megköveznék – mégsem kaphat menedékjogot? Miközben éreztem, hogyan akarja a sorozat az empátiám növelni feléjük, nem tudtam nem arra gondolni, hogy túl egyoldalú képet festettek. Mert vannak, akiket jogosan toloncolnak ki. Nem csak a könnyes és tragikus történetek léteznek, amiket itt mutatnak. (Egy van, amit még mindig emésztek. A gyerekek kitoloncolási bírósága – olyan tényleg létezik? Az nagyon brutális, szinte abszurd volt.)
Új elem, ahogy Piper kapcsán a társadalomba visszailleszkedés nehézségeit láthatjuk. Mivel már eléggé beleuntam ennek a karakternek az életébe, ez kevésbé tudott lekötni. (Pláne, hogy írtak egy szerelmi négyszöget köré. Ez nem érdekelt!)
Az állandó stáb már rutinosan hozza a karaktereit. Sajnos, a történeten érezni, hogy már a hetedik évadban járunk. Helyenként annyira szappanos, hogy az már szinte fájt. Miközben a nagyobb témában még van súly és dráma, emberi szinten esett a színvonal. Most komolyan, gyilkos tyúkra vadásztak a börtönudvaron?
Összességében szórakoztatott a sorozat, könnyen végignéztem, de már ideje volt lezárni.
Orange is the new black - 5/4 új témák, mertek változtatni az alapfelálláson. Ám a drámaisága, humora is kevesebb.
