Bűnügybe keveredő, elveszett családtagot kutató, kosztümös.
Enola a legifjabb Holmes, akit megözvegyült édesanyja egymaga nevelt fel a vidéki házukban. Messze nem a szokásos dolgokra tanította meg: rejtjelezni, harcművészetre, gondolkodásra oktatta. Amikor az asszony eltűnik, érkeznek a bátyjai, Enola nem is akar beletörődni a sorsba, amit Mycroft szán neki: intézet, majd férjhez menés. Az anyja nyomát követve megszökik, és Londonba indul. Csak éppen a vonaton belebotlik egy másik szökevénybe: egy ifjú lord is lelépett otthonról, mert semmi kedve a katonai pályához, amire a nagybátyja szánja. Enola segít neki, és amikor a fiú életveszélybe kerül, a megsegítésére indul. Közben a bátyjai meg a lány nyomában járnak, és Sherlock felismeri a húgában a rokon lelket, akit nem szabad hagyni, hogy Mycroft átneveljen.
Divatja van történeteket újra értelmezni, és olyan karakterekkel bővíteni a kánont, akit eddig nem ismerhettünk. Valami ilyesmibe fogtak, amikor elkezdte Springer kiadni az Enola Holmes regényeket – angolul három, magyarul kettőnél tartunk. Egyrészt, egy új arcát mutatja meg Sherlock Holmesnak, akit nagyon nem kell bemutatnom. Másrészt, kapunk egy új hőt, aki az Enola nevet viseli.
A film korrekten dolgozza fel az eredeti történetet, miközben nem egy változást eszközöltek, hogy a közönségnek szórakoztatóbb és fogyaszthatóbb legyen. A regény hangulata és színei azonban benne vannak – azt kell mondanom, a Netflix megint ráérzett, mi kellett annak a regénynek és hogyan lett belőle jó film.
Az egyik, hogy idősebb lett a hősnője. Enola a regényben 14, itt 16 éves lett. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az eredetiben az anyja hagyta vadon felnőni, a filmben viszont komoly nevelést kapott, csak éppen nem kisasszonyoknak valót. A filmbeli Enola az elejétől annyira talpraesett és kreatív, mint a regényben a szökésétől. Kivették belőle a kislányt, ami jól állt neki. Hihetőbb az is, hogy milyen jól ráérez dolgokra, és megállja a helyét nyomozóként is.
A másik, hogy szélsőségesebbek a bátyjai. Mycroft morgós és nehezebb természet, mint Sherlock nagyon szerethető karakter lett, aki a maga módján még támogatja is a lányt. A regényben közelebb állt az eredeti karakteréhez, itt láthatóan szimpatikusra és szerethetőre vették, és csak nyomokban idézi azt a Sherlock Holmes alakot, akit máshonnan ismerhetünk.
A harmadik, az elveszett márki ügye. Itt több szerepet kapott, volt benne több nyomozás és közvetlenebb veszély, látványosabb összecsapásokkal és megoldással. Maga az ügy is szövevényesebb volt. Arról nem is beszélve, hogy a márki is idősebb, és komolyabb okai vannak a szökésének, mint a regényben a 12 éves fiúnak.
Negyedszer, erőteljesebb benne az üzenet. Finoman, de feminista filmet csináltak Enola első kalandjából. Hiszen Enola bizonyítja, hogy egy nő elképzelheti magát anélkül is, hogy férjhez kellene mennie. Itt komolyan jelen van a szüfrazsett mozgalom is, sok minden hátterében egy szavazás áll a választójogról. Több női karakter is arra lett kihegyezve, hogy a n ők önálló és szabad lények, akik dönthetnek magukról, és nem kell a jó kislánynak lenniük, akiket fűzőbe zárnak és engedelmeskedni tanítanak meg.
Mindezt úgy, hogy egy színes, mozgalmas, látványos filmet kaptunk sok humorral és jópofa narrációval. Hiszen Enola karaktere kiszól a filmből, és minket is bevon a játékba.
Azt még nem is említettem, hogy mennyire jó a szereposztása. Pedig az!
Enola Holmes - 5/4,5 korrekt adaptáció, erős szereposztással, kibővítve és kalandosabbá téve a regényt.
