Karácsonyi, menekülős, életben maradásért küzdő, szörnyes.
Karácsony napja van, többen szervezik a programjukat. Sokan vendégségbe és buliba indulnának, miközben a maguk drámái is kibontakoznak: egy felbukkanó testvér, aki mindig bajt kever. Egy széthullóban levő házasság, ahol egy harmadik fél miatti féltékenység arra mutat, mégis csak meg lehetne menteni a kapcsolatot. Az indulás előtt földrengés rázza meg a környéket, és az egyik épületben tartózkodók csapdába esnek. A helyzetet 
bonyolítja, hogy két gyerek a pincében ragadt, őket is ki kellene menekíteni. Hamarosan az emberek rádöbbennek, hogy nincsenek egyedül: az épületet különös szörnyek szállták meg, akik sorra vadásznák le az embereket. Az egyetlen esélyük, ha valahogyan feljutnak a tetőre, miközben a lények a nyomukban vannak.
A trash horroroknak is meglehet a maga bája. Amikor valami már annyira rossz, hogy az már jó. Borzongani ezeken nem fogunk, de legalább jókat nevethetünk. Amikor senki nem veszi magát komolyan, gagyi az egész és ez vicces tud lenni.
Sajnos, ez a film nem ez a kategória. Viszonylag komolyan vették a történetet, pedig nagyon nem kellett volna, annyira fájdalmas az egész. Kívülről nézve nem érti az ember, hogy miért nem állnak elő valami normális ötlettel az emberek. Nem is csoda, hogy a szörnyek olyan gyorsan és könnyeden végeznek velük, nulla a túlélő ösztönük.
Az olyan egyéb szálakról nem is beszélve, hogy egy nagyvárosi toronyházat látunk. Mégis, mióta van az ilyenekben pince, ahova leengedik egyedül a kisgyerekeket? Ha meg már van pince, ahova le is mennek, akkor egy köpésre van a földszint. Miért nem törnek be egy ablakot, és menekülnek ki az utcára? Miért maradnak benne a toronyházba, ahol olyanok lesznek, mint az egerek, amelyek nyomában már ott van szorosan a macska?
Aztán, ott vannak maguk a szörnyek. Az egy dolog, mennyire rémesen néznek ki. Kb. mintha az Alien filmek szörnyeit figuráznák ki, csak nagyon gagyi verzióban. Ocsmány a kinézet, béna a technika, és gyakran látni, hogy valami szerencsétlenre adtak rá egy jelmezt és úgy vonul. Szörnyen kiábrándító. De ennél is jobban fájt, ahogy megoldották a küzdelmeket. Az egyik percben legyőzhetetlenek, amelyeknek a közelébe se tudnak menni, a másikban meg egy bicskával halálra tudják szúrni őket? Katasztrófa.
Több szereplőt mozgat a film, de képtelen voltam megjegyezni őket és nem is izgatott a sorsuk. Nincs egy normális karakter sem. Legfeljebb a gyerekek lehetnek szimpatikusak annak okán, hogy gyerekek. Ha az volt a cél, hogy azért kezdjek el drukkolni, hogy a szörnyek szép sorban iktassanak ki mindenkit, összejött. Nincs olyan emberke, akinek kicsit is egyedi történetet tudtak volna adni, vagy megjegyeztette volna magát. Mindenki szörny eledel, és semmi több.
A vége is megér egy gondolatot. Ez egy plusz poén akart lenni? Hát, nem jött össze. Láttam már olyan filmet, ahol szintén beüt az Armageddon és a szörnyek győznek, de ennyire idiótán kivitelezve még nem. Ahogy a szereplők körülnéznek, és látják, mi lett a városból, majd jön egy újabb csapás, nekem az jutott eszembe, hogy semminek semmi értelme itt és robbanjon már fel az egész, a film meg égjen el.
Annyira alsó kategória, hogy minősíteni se érdemes. Ismeretlen színészek, gagyi szerepben, nulla látvány, pocsék történet és nem is vicces. Pocsék egy horror.
A szörnyeteg/Karácsonyi áramszünet - 5/1 minősíthetetlen gagyi. A kivitelezés, a történet, a színészek és a karaktereik. Szemét.
