Kórházas, szerelmi életbe belegabalyodó, segítségnyújtó.
Connor nem bír a kórházban maradni, friss lapra van szüksége. A helyére Crockett Marcel érkezik, aki gyorsan az érzelmek kereszttüzében találja magát. April lesz az, aki a kelleténél közelebb kerül a férfihoz, miközben együtt él Ethannel, és a gyerekvállaláson gondolkoznak. Ethan szembesülve a helyzettel, sokáig töpreng, hogyan tovább és végül fájdalmas megoldást választ. Natalie az emlékei elvesztése miatt azt hiszi, eljegyezte magát Phillippel. Will nagyon meg akarja menteni, de ezzel csak azt éri el, hogy még nagyobbra nő a szakadék közte és a nő között. Mire Natalie emlékei kezdenek visszatérni, már késő a kapcsolatukat is megmenteni. Natalie a munkájába menekül, Will pedig a függőkön igyekszik segíteni, és így kerül kapcsolatba a nőgyógyász Hannah-val. Közben pedig a betegek sorra érkeznek, küzdve az életükért és az egészségükért.
Kicsit lemaradtam a kórházas évaddal, de ezzel felhoztam magam. A tűzoltók és a rendőrök után nézzük meg, mi történt a Chicago Med életében!
Az egyik legnagyobb esemény az évadban, hogy az egyik fő karakter elköszönt és érkezett helyette egy új színész. A bemutatkozás eléggé szappanoperásra sikerült: a fess sebészen többek szeme megakadt, April szeme is. Máris a nyakunkba szakadt egy szerelmi háromszög. A Chicago azonban családbarát sorozatokat tartalmaz, így nem mentek el ebbe az irányba. Gyorsan szétszedték ezt a vonalat, csak a titkot hagytál meg (egy csókét), ami miatt April rosszul érezte magát, de Crockett vonala elkerült az övétől.
Már előre tippelek is, hogy a 6. évadban mi alakul majd közte és Natalie között, mert ahogy egyre kevesebbet volt April közelében, Natalie lett, akivel rendszeresen szerepeltették. Ugyan egyelőre inkább azt domborították ki, hogy mennyire másként gondolkodnak az egyészségügyről, de már Natalie felmérte, hogy mi mindenben gondolkodnak egyformán és rendszeresen azzal van vége a részeiknek, hogy együtt oldják meg az ügyet, vagy közös nevezőre jutnak.
Minden fő karakter megkapta a személyes drámáját is az évadban. Daniel újra rátalált az első feleségére, de fel kell dolgoznia azonnal a nő halálos betegségét is, és az egymásra találásukban benne van a végső búcsú is. Will szokás szerint jót akar, szabályt szeg, aztán fizet érte. Maggie pedig az életéért küzd, vagyis a rákkal néz szemközt.
Bár kórházas sorozat, és minden részben van 2-3 megoldandó eset is, azért a magánéleti szálak, amikről megjegyeztem az évadot. Keverik a drámákat és a boldog pillanatokat, miközben tartanak a műszakok. Műtétek, diagnosztizálás, vitás kérdések. Szerencsére úgy van felépítve a sorozat, hogy az esetek ugyanolyan fontosak, mint a magánéleti szálak. Mondjuk, azt nem nagyon díjazom, amikor valamiképpen igyekeznek összehozni a kettőt – pl. egy beteg olyasmit mond, amit aztán a doki a magánéletében tud alkalmazni, de szerencsére nincs ebből sok.
Külsőségeiben, a helyszínekben ugyanazt kínálja, amit a korábbi évadokban is. A színészek terén is ugyanez mondható el, az egyetlen kivétellel, amit feljebb már említettem. Azért hiányolom Colin Donnell karakterét, de már megbékéltem a cserével. Azt meg látni, hogy olyan régen vannak már a szerepben a színészek, hogy könnyeden mozognak benne.
Akadt átívelés is idén, de nem az a jellemző, hogy összevonják a sorozatokat.
Pörög már a 6. évad is, azzal talán majd nem csúszok el ennyire.
Chicago Med – 5/4,5 bár hiányzik Connor, korrekten pótolták. Még mindig jó szappan és kórház keverék.