Újra megbizonyosodhattam róla, hogy nagy valószínűséggel eddig nem láttam az eredetit igazán lekövető A három testőrt. Nem olvastam az eredetit, de tudom, hogy Dumas több regényt is megírt. Az elsőben D'Artagnan érkezik, a végére már ő az 'öreg' testőr. És eddig mindig olyan happy endeket néztem, hogy néha nem is értettem a folytatást.
Vegyük csak azt, hogy azt szokták filmezni, hogy D'Artagnan testőr lesz és elnyeri Constance kegyeit. Akkor honnan jönne, hogy később ő XIV. Lajos biológiai apja? Ha akkora nagy volt a szerelem, nősül és testőr lesz, minek lett volna titkos viszonya a királynéval? Vagy, Athos. Eddig mindig valóságos szerzetesként ábrázolták, aki lemondott családról, vagyonról, nemesi címről. Akkor hogyan lett megint gróf és egy szem fia? Pláne, hogy Milady volt a nagy szerelme és egyben felesége. Ő pedig meghal. Most erre is kaptam pár választ.
Itt hamar meg is jegyzem, hogy ez egy nem kicsit komorabb verzió. Constance megsajnálja a halálba készülő Milady-t, aki elmeséli neki, hogy kellett erőssé és harcossá válnia, mert a férfiak mindig csak kihasználták. Az egy erős jelenet is a filmben - ahogy leírja, hogy használták, de meg sosem ölték. A lány ruhát cserél vele, csak arra nem számít, hogy Buckingham parancsba adta, hogy húzzanak csuklyát a fejére és az őrök úgy kezeljék, hogy minden szava hazugság. Így ebben a verzióban Milady meg tud szökni, míg Constance meghal helyette. D'Artagnan annyira gyászol is, hogy csoda, nem halt utána. (Azért remélem, itt nem keverik Anna közelébe. Egy jóval idősebb nő játssza a királynét, nem lenne nyerő páros. Még Buckingham mellett is öregnek hat a nő, nem is értettem, miféle vonzalom lenne a férfi részéről, ami nem az asszony címének szól. Itt Athos pedig továbbra is gróf, és otthon bizony várja a kisfia. Akinek Milady az anyja...
Szóval, ez nagyon nem a szokott romantikus kalandfilm sok happy enddel. Ebben bőven van fájdalom és nem pozitív hatású csavar. Jobban is illik a romantikába, mint korstílusba. A happy end kényszere később jött, eredetileg az a stílus minél nagyobb fájdalmakat és tragédiákat halmozott.
De azon túl, hogy a regényre tippelek belőle, itt viszonylag kerekebb a történet is, mint az előző filmben. Röviden van egy királyellenes összeesküvés. Valaki, azt azért nem árulom el, ki, Lajos helyéra akar ülni. Ehhez mesterkedik és ennek megakadályozásában lesz szerepe a testőröknek. Sokan személyesen is érintetté válnak: Constance meglátja az árulót, el kell rejteni. Athos mentené a fivérét és már tudja, hogy él a felesége. Vele is beszélne.
Tetszett az is, hogy a püspök is árnyaltabb alakká válik. Korábban mindig ő volt a nagybetűs gonosz, de most tényleg elmennek abban az irányba, hogy Franciaországnak akar jót és nem egy hataloméhes diktátor mindössze. Azért szövetségesnek így sem mondanám, de a változatosság kedvéért most van nála is rosszabb.
Rohannak keresztül a filmen és sokféle eset történik közben. Megismerjük annak a történetét, Aramis és Porthos hogyan lesznek sógorok. Viselnek háborút, lesz titkos küldetés és kb. mindig akad egy titkos ügy is, aminek a végére kell járni.
Minden szereplőt hoztak vissza és nincs is különösebben eltérés ilyen szinten. Még mindig furcsa sok helyen a casting, öregítve vannak a korábbiakhoz képest. DE már megszoktam, nagyjából és tudtam élvezni egy-egy villanást, ami a különféle szereplőknek jutott.
Elég látványos, akadnak benne nagyobb nevek is és valóban regényszerű a cselekmény. Egyre érik, hogy a Monte Cristo után ezt a történetet is elolvassam. Ha minden igaz, anyámnak meg is van...
Utolsó gondolatnak annyit, hogy egy rész szerintem még biztosan visszavan. Eléggé nyitott a történet vége, ha sok minden lezárásra is került.